Hangya András

magyar festő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. február 15.

Hangya András (Moravica.[1] 1912. április 14.London, 1988. december 20.) magyar festő, a jugoszláviai magyar festészet egyik legkiemelkedőbb, egyéni hangú képviselője. Zseniális, ugyanakkor szerencsétlen, neurózisban szenvedő, az életben érvényesülni szinte képtelen ember volt.[2]

Hangya András
Született1912. április 14.
Bácskossuthfalva
Meghalt1988. december 20. (76 évesen)
London

Életpályája

szerkesztés

Pályafutását autodidaktaként kezdte, később Dobrovits Péter és Ljubo Babić voltak a mesterei. Indulásakor ponyvaregények és képeslapok hőseit rajzolta. Az 1930-as évek elején elnyerte a szabadkai Rotary Klub ösztöndíját, Belgrádba utazott, ahol Dobrovics Péter esti rajztanfolyamát látogatta. 1937 és 1941 között a belgrádi Képzőművészeti Akadémián tanult. A második világháború alatt feleségével együtt Budapesten élt. Szabadkára való visszatérése után esti rajz- és festőiskolát vezetett, 1947-ben Zágrábba költözött, ahol Ljubo Babić tanítványaként elvégezte az akadémiát. Zágrábi műtermében, visszavonultan élt. Számos könyvillusztrációt készített és könyvborítót tervezett. 1960-ban rajzait tartalmazó kötete jelent meg Újvidéken, Andro-Vid Miličić előszavával. 1984-ben pedig Tolnai Ottó és Bordás Győző gondozásában jelent meg róla képzőművészeti monográfia. Hangya András Londonban hunyt el.

Díjai, elismerései

szerkesztés
  • Forum Képzőművészeti díj (1978).

Egyéni kiállításai

szerkesztés
  • 1933 • Nićin-palota, Szabadka • Zombor
  • 1934 • Meleghy-féle üzlethelyiség, Nagybecskerek • Szabadka
  • 1936 • Zeneiskola, Szabadka
  • 1938 • Rotary Klub, Szabadka
  • 1962 • Hampstead Art Cellar, London
  • 1964 • Képzőművészeti Találkozó, Szabadka
  • 1980 • Franzer István képkeretező műhelyében, Nagy Ferenc magángyűjteményének képeiből, Szabadka • Kiállítás a Szenteleky-napok alkalmából, Nagy Ferenc magángyűjteményéből, Szivác • Kiállítás Nagy Ferenc magángyűjteményéből, Újvidék
  • 1984 • Hangya András retrospektív tárlata, a Híd megjelenése 50. évfordulójára a Képzőművészeti Találkozó szervezésében, Szabadka.

Csoportos kiállításai (válogatás)

szerkesztés
  • 1945 • Vajdasági képzőművészek közös tárlata, Nagybecskerek
  • 1948 • Szerbia képzőművészeinek kiállítása, Belgrád
  • 1949 • Szabadkai képzőművészek kiállítása, Szabadka • Umjetnički paviljon, Zágráb
  • 1950 • Horvátországi képzőművészek tárlata, Dubrovnik • Horvátországi képzőművészek tárlata, Zágráb
  • 1951 • A XIX. és XX. sz. művészete, Jugoszláv Akadémia Képtára, Zágráb
  • 1952 • Salon, Zágráb • Ünnepi Játékok kiállítása, Palics
  • 1953 • Zágráb
  • 1954 • Vajdaság képzőművészete, Matica srpska, Újvidék • Modern jugoszláv festészet, Dubrovnik • Modern jugoszláv festészet, Lyon
  • 1955 • Kollektív kiállítás az eszperantisták klubjában, Szabadka • Modern jugoszláv festészet, Bern
  • 1956 • Modern jugoszláv festészet, London
  • 1957 • A Zentai Művésztelep tárlata, Zenta
  • 1958 • A Zentai Művésztelep tárlata, Szabadka
  • 1959 • Jugoszláv Akadémia Kiállítóterem, Zágráb
  • 1961 • Horvátországi képzőművészek tárlata, Zágráb
  • 1965 • Az Écskai Művésztelep kiállítása, Écska
  • 1966 • Szabadka • Horvátországi képzőművészek tárlata, Moslavina
  • 1970 • A szabadkai képzőművészet 25 éve, Szabadka
  • 1972 • Képzőművészeti Találkozó, Szabadka
  • 1979 • Csoportos kiállítás a Híd megjelenése 45. évfordulójára [Almási Gáborral, Ács Józseffel, Boschán Györggyel, Nagy Sándorral, B. Szabó Györggyel, Wanyek Tivadarral], Szabadka
  • 1981 • Vajdaság képzőművészete 1944-1954, a Modern Képzőművészet Képtára szervezésében a Matica srpska Kiállítóteremben, Újvidék
  1. Az artportal szerint Bácskossuthfalva
  2. Kalapis

További információk

szerkesztés
  • Tolnai Ottó: Fejezetek egy Hangya-könyvből, in: Meztelen bohóc, képzőművészeti esszék, Újvidék, 1992
  • Gajdos T.: Szabadka képzőművészete, történeti áttekintés a kezdetektől 1973-ig, Szabadka, 1995