Haraszty Árpád

Haraszty Árpád (Békés, 1907. március 15. – Debrecen, 1987. szeptember 1.) botanikus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok kandidátusa.

Dr. Haraszty Árpád
Született	1907. március 15. Békés
Elhunyt	1987. szeptember 1. (80 évesen) Debrecen
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	H. Péteri Nikola
Foglalkozása	botanikus, egyetemi tanár, biológus
Sírhelye	Debreceni köztemető
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Édesapja, dr. Haraszty Sándor a békési Református Főgimnázium tanára volt. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte.

Az Eötvös Kollégium tagjaként a Pázmány Péter Tudományegyetemen természetrajz-földrajz szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett 1929-ben. Anatómiai és élettani vizsgálatok a Phragmitesen címmel írta doktori értekezését, amely 1931-ben jelent meg nyomtatásban.

1944-ben megnősült. Felesége, Péteri Nikola (Budapest, 1923. január 12.–Debrecen, 2003. május 10.) a Színháztörténeti Múzeum tudományos munkatársa, majd a debreceni Csokonai Színház művészeti főtitkára, a színház örökös tagja volt. Házasságukból három gyermekük született: Éva, Judit, Klára.

Munkássága

Tanári pályafutását 1929-ben kezdte a Pázmány Péter Tudományegyetem Növényélettani, illetve Növényrendszertani Intézetében, tanársegédként. 1933 és 1947 között a budapesti Szent László és a Madách Imre Gimnáziumban, a Budapesti Középiskolai Tanárképző-Intézet Gyakorló Gimnáziumában, majd 1955-ig a budapesti Pedagógiai Főiskolán tanított. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Élet- és Földtudományi Kar Alkalmazott Növénytani Tanszék docense (1955–1957), a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar Növénytani Tanszék egyetemi tanára (1957–1977), közben a tanszék vezetője (1957–1972), a kar dékánja (1962–1965) volt. 1978-ban nyugállományba vonult, de továbbra is bejárt az egyetemre, és rendszeresen publikált.

Igazi hivatásának a tanári munkát tekintette. Vezetésével a tanszék egyik legeredményesebb korszakát élte, újraindította Debrecenben a biológustanár-képzést. Munkatársaival együtt vállalta a növénytan oktatásának korszerűsítését, új tankönyvek megjelentetését, jegyzetek írását.

1953-ban jelent meg a háború után az első egységes, magyar nyelvű főiskolai tankönyv, az általa szerkesztett és részben írt „Növénytan”. Tankönyveinek értékét minősíti azok többszöri kiadása. A „Növényszervezettan és növényélettan” című felsőoktatási tankönyvet legutóbb 2004-ben adta ki a Nemzeti Tankönyvkiadó.

Tudományos kutatásokat végzett a hazai barnaszén xylotomiai feldolgozásával kapcsolatban. Közreműködött a szegedi és a keszthelyi agrár-kutatóhelyek munkájában, a kender rosthozamának fokozására irányuló kísérletekben.

Az Élet és Tudomány című tudományos ismeretterjesztő folyóiratnak kezdettől (1948-tól) haláláig szerkesztőbizottsági tagja, 1957 és 1963 között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Biológiai Szakosztályának elnöke volt. Ismeretterjesztő cikkeivel, előadásaival a biológiai tudományok népszerűsítését szolgálta. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Növénytani Tanszékének tudományos kiadványát (Acta Biologica Debrecina) 1962-től 1975-ig szerkesztette, a folyóiratban több publikációja is megjelent.

Tiszteletére – egyetemi szolgálatának 20. évfordulója alkalmából (1977-ben) – a debreceni egyetem emlékérmet adott ki, születésének centenáriumára (2007-ben) emléktáblát avatott az Egyetem Élettudományi Épületében; a Békési Öregdiákok Egyesülete pedig Békésen, a Szegedi Kis István Református Gimnáziumban állított emléktáblát 2011-ben.

Kiváló pedagógusi tevékenységéért számos kitüntetésben részesült. Megkapta az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, a Szocialista Kultúráért, a Magyar Népköztársasági Érdemérem, a Szocialista Munkáért Érdemérem elismeréseket, az Apáczai Csere János-díjat, a Gorka Sándor-díjat és a Pro Universitate-t.

Fő művei

• Természetismeret. Az általános biológia, növénytan és állattan vázlata. /Móczár László társszerzővel./ Budapest, 1948. Egyetemi Nyomda.
• ­Növénytan a középiskolák számára. /Hortobágyi Tibor, Tétényi Péter társszerzőkkel./ Budapest, 1950. Tankönyvkiadó.
• ­Növénytan a pedagógiai főiskolák számára /Soó Rezső, Hortobágyi Tibor, Kiss István, Uherkovich Gábor társszerzőkkel./ Budapest, 1953. Tankönyvkiadó.
• ­Növényszervezettan. Egyetemi egységes jegyzet. /Sárkány Sándor társszerzővel./ Budapest, 1973. Tankönyvkiadó.
• ­Növényszervezettan és növényélettan. Egyetemi és főiskolai tankönyv. /Hortobágyi Tibor, Fridvalszky Loránd, Kiss István, Pólya László társszerzőkkel./ Budapest, 1979. Tankönyvkiadó.
• ­Mikroszkópos növényanatómia. /Fridvalszky Loránd, Gracza Péter társszerzőkkel./ Budapest, 1982. Tankönyvkiadó.

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• ­Természettudományos és műszaki ki kicsoda? II. Budapest, 1988. OMIKK
• ­http://portal.debrecen.hu/varosunk/kikicsoda/harasztyarpad_kikicsoda.html Archiválva 2010. március 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
• ­Halmy Márta: Haraszty Árpád. Bibliográfia. Debrecen, 1984. KLTE Könyvtára
• ­Családi magánarchívum