Hartner Nándor

Hartner Nándor (Ferdinand Laval; Lindvay; Budapest, 1894. április 16. – Buenos Aires, 1975.) politikus, propagandista, 1933-1945 között Muraszombat polgármestere, a Vendvidéki Magyar Közművelődési Egyesület elnöke.

Hartner Nándor (Lindvay Nándor)
Született	1894. április 16. Budapest
Elhunyt	1975 (80-81 évesen) Argentína
Állampolgársága	magyar jugoszláv Szerb–Horvát–Szlovén Királyság
Foglalkozása	földbirtokos hírlapszerkesztő politikus
Tisztsége	polgármester (1933–1941, Muraszombat) magyarországi parlamenti képviselő (1942. február 9. – 1945. március 29.)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Apja katonatiszt volt az osztrák-magyar hadseregben. Apja halála után anyja hozzáment Hartner Géza pozsonyi földbirtokoshoz, aki adoptálta Nándort. A Pozsonyi Evangélikus Líceumban tanult. Harcolt az első világháborúban és több kitüntetést is kiérdemelt. Később vitézzé avatták.

Az 1920-as években még erőteljesen kampányolt a belgrádi centralista politika és az abszolút szerb vezetésű Jugoszlávia mellett. Francia származása (?) ellenére a magyarosítás és a revízió egyik elkötelezett híve volt. és szélsőséges kijelentéseket is tett. Hartner Géza halála után a Muravidéki Bank elnöke lett, és megörökölte a felsőlendvai kastélyt is.

A visszacsatolást követően fogadta a Muraszombatba bevonuló csapatokat, s a Magyar Élet Pártja helyi szervezetében aktívan közreműködött, s szintén terjesztette az antiszemitizmust. Propagandájuk időről-időre a vendkérdéssel is összefonódott. A parlamentben arra kérte a vezetőket, hogy a vendeket minden tekintetben csak magyarként kezeljék. 1942-től országgyűlési képviselő lett.

A Vörös Hadsereg bevonulása előtt a büntetés elől Ausztriába, majd később Argentínába menekült és ott is halt meg. A második világháború után kötél általi halálra ítélték. A Szlovén Legfelsőbb Bíróság az ítéletet 2012-ben hatályon kívül helyezte. Ausztriában élő lányának visszaszolgáltatták apja birtokait.

Források

• Göncz László 2006: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941–1945. Lendva