A hasis (arab: حشيش ḥašīš, szó szerint: fű) a kender (Cannabis sativa) gyantájából készült, a marihuánánál potensebb kábítószer. A hasist jellemzően dohánnyal keverve, cigarettában vagy pipában fogyasztják. Kevésbé jellemző, de a légutak számára kíméletesebb módszer a párologtatás vaporizátorral. Ezen felül a hasis zsiradékban vagy alkoholban oldva az emésztőrendszeren keresztül is bevihető a szervezetbe.

Sebsi (Marokkó)

A női kendernövény mirigyei (trichoma) és az azok által termelt gyanta tartalmazza a legtöbb pszichoaktív hatóanyagot. Ezeket a növénytől elválasztva, majd összepréselve kapható a hasisnak nevezett készítmény.

Az elválasztás egy sűrű szövésű szita segítségével is történhet, egyszerű rostálással. A hasis minősége részben attól függ, hogy milyen sűrű a szita szövése, és hogy milyen méretű a kender gyantamirigye, ugyanis ez fajtánként eltérhet. Az ilyen célra használt szita általában 25-220 mikronos lyukakkal rendelkezik, ezek minél nagyobbak, annál több növényi törmelék kerülhet a végtermékbe, ami miatt rosszabb minőségű, gyengébb, zöldebb lesz.[forrás?]

 
Egy (a fotó készítésekor) legális hasisbolt Katmanduban, 1973-ban

A hasist sivatagos körülmények között termelik. A fő hasistermelő országok Afganisztán, Pakisztán, Nepál, Marokkó, Egyiptom és India.

Marokkóban a Rif-hegység a hasistermelés központja.

Törvények

szerkesztés

Magyarországon a kenderszármazékok termelését és birtoklását törvény tiltja, ugyanakkor a Büntetőtörvénykönyv különbséget tesz a kereskedői és a fogyasztói magatartás között, 283. § (1) bek. (a) pont kimondja, hogy „Nem büntethető kábítószerrel visszaélés miatt, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart”,[1] „…feltéve, ha az első fokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt.”.[2] A törvény a csekély mennyiséget 1 gramm hatóanyagban határozza meg, a hatóanyag tartalom pedig jellemzően 3–20% tartományban mozog.[3]

– Hogy ízlett, barátom, amit szívtál?
– Ízlett – felelte Avraham, és könnyű szédülés fogta el. – Ez rendes dohány volt?
– Nem, valamiféle fű.
A szédülés rohamosan nőtt, nem is szédülés volt valójában, a teste lett inkább egyre könnyebb. Ha arabra fordítja az ismeretlen válaszát, megkapja rögtön a magyarázatot. Fű arabul hasis.

Kardos G. György: Avraham Bogatir hét napja
  1. Nemzeti Drogmegelőzési Intézet. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 17.)
  2. Növekszik a droghasználat? - HírExtra. [2009. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 17.)
  3. Drogjog 1999

Külső hivatkozások

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Hasis témájú médiaállományokat.

További információk

szerkesztés
  • Charles Baudelaire: A mesterséges mennyországok. Hasis és ópium; ford. Hárs Ernő; Fekete Sas, Bp., 2000