Hattyúpatak
Hattyúpatak (1899-ig Schweinsbach, szlovákul Viničné, korábban Švajnsbach, németül Schweinsbach) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Bazini járásban.
Hattyúpatak (Viničné) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Pozsonyi | ||
Járás | Bazini | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1208 | ||
Polgármester | Štefan Lenghart | ||
Irányítószám | 900 23 | ||
Körzethívószám | 033 | ||
Forgalmi rendszám | PK | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2687 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 210 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 156 m | ||
Terület | 9,62 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 16′ 18″, k. h. 17° 18′ 03″48.271667°N 17.300833°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 18″, k. h. 17° 18′ 03″48.271667°N 17.300833°E | |||
Hattyúpatak weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hattyúpatak témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése
szerkesztésBazintól 3 km-re délkeletre fekszik, az 503-as út mentén.
Története
szerkesztésA község első írásos említése 1208-ban, II. András adománylevelében történik villa Suslan néven, mint Bazin szomszédos települése. 1256-ban Susulan alakban említi a bazini határleírás. A községnek ezt a régi elnevezését szlovák történészek a szlovák nyelvből eredeztetik és a szlovák népesség bizonyítékénak látják. A község ebben az időben Pozsony várának szolgálófaluja, majd a Szentgyörgyi grófok birtoka volt. Később azonban a faluba német telepesek érkeztek és következő említése Swanspoch, illetve Schweisbach alakban történik. A 16. században V. Károly császár a török elleni harcokra felfogadott spanyol katonákat telepített a Pozsonyhoz közeli településekre, köztük Hattyúpatakra is. 1553-ban Swanczpoch néven szerepel abban a feljegyzésben, mely arról szól, hogy a spanyolok 15 portát felgyújtottak a faluban. A század második felében új népesség jelenik meg a településen, mely a máig fennmaradt helynevek tanúsága szerint minden bizonnyal főként szlovák és délről menekült horvát volt. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Katolikus iskolája 1813-ban épült.
Fényes Elek szerint "Schveinczbach, tót falu, Poson vmegyében, Bazinhoz délre 1/2 órányira egy lapályos termékeny földön. Lakja: 550 kath., 159 evang. lak. Kath. paroch. templom: 2 nagy patakmalom; kövér rétek és szántóföldek: erdő. F. u. gr. Pálffy Ferencz. " [2]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott. Mai szlovák nevét a település csak 1948-ban kapta.
Népessége
szerkesztés1910-ben 1174, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2011-ben 2028 lakosából 1969 szlovák.
Nevezetességei
szerkesztés- Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1662 és 1666 között épült.
- Evangélikus haranglába 1839-ben készült.
- Evangélikus temploma 2002-ben épült.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.