Hegedüs Sándor (közgazdász)
Magyarzsákodi Hegedüs Sándor (Kolozsvár, 1847. április 22. – Budapest, 1906. december 28.) magyar újságíró, politikus, országgyűlési képviselő, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
| Hegedüs Sándor | |
 | |
| Magyarország kereskedelemügyi minisztere | |
| Hivatali idő 1899. február 26. – 1902. március 4. | |
| Előd | Dániel Ernő |
| Utód | Horánszky Nándor |
| Született | 1847. április 22.[1] Kolozsvár |
| Elhunyt | 1906. december 28. (59 évesen)[1] Budapest[2] |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Párt | Szabadelvű Párt |
| Házastársa | Jókay Jolán |
| Gyermekei | |
| Foglalkozás |
|
| Vallás | kálvinizmus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedüs Sándor témájú médiaállományokat. | |
Életpályája
szerkesztésCsaládja székely nemesi ág, amely az Udvarhely vármegyei Magyarzsákodot tekinti ősi helyének és az előnevük is a település nevéből származik. Édesapja ügyvéd volt, aki a közszolgálatban tevékenykedett. Az 1848-49-es szabadságharcban való részvétele miatt hosszú ideig nem folytathatta ügyvédi pályáját. Édesanyja kőváradi Várady Anna, egy kolozsvári ügyvéd leánya.[3] A család nagy anyagi nehézségekkel küzdött, ami miatt a gyermekeiket csak nagy nélkülözések közepette tudták tanítani.[4]
A kolozsvári református kollégiumban tanult, ahol a történelemre Sámi László[5] tanította és rendkívül megkedvelte a fiatal, éles eszű diákot. Sárkány Ferenc is tanára volt.[6]
1865-től Pesten jogot tanult. Itt is találkozott egy nagy tudású oktatóval, Kautz Gyulával, és neki volt a kitüntetett növendéke. Nemzetgazdaság és a pénzügy voltak a kedvenc tárgyai, az itt szerzett tudását később nagyszerűen tudta hasznosítani a gyakorlatban.
1871-ben feleségül vette Jókai Mór testvérének, Károlynak a leányát, Jókay Jolánt, aki később írónőként maga is ismert lett.[7] A házasságból három gyermekük született: Róza, Lóránt és Sándor.[8][9] A későbbiekben nagyon bensőséges viszony alakult ki Jókai Mór és közötte.
Újságírói tevékenysége
szerkesztésDöntő fordulatot hozott életében, amikor A Hon című politikai napilapnak az újságírója, később pedig vezércikk-írója lett. Ennek az újságnak alapítója és főszerkesztője Jókai Mór volt. Hatalmas energiával dolgozott, alig volt nap, hogy ne jelent volna meg valami a tollából.[10][11] E befolyásos lap révén olyan politikai kapcsolatokra tett szert, amelyek a későbbiekben előrehaladását és az életben való jobb boldogulását szolgálták.
A Kolozsváron megjelenő Magyar Polgár balközép szemléletű politikai napilapba is jelentek meg 1875-től rendszeresen vezércikkei.[12]
Politikai tevékenysége
szerkesztés1875-től 1906-ig a Szabadelvű Párt országos képviselője. 1875-ben Abrudbánya[13] választotta meg képviselőjének. 1878-tól a pénzügyi bizottság egyik vezető alakja, számos fontos törvényjavaslat előterjesztője. 22 éven keresztül előadója volt a költségvetési javaslatoknak. A parlament egyik elsőrangú közgazdasági és pénzügyi szaktekintélyének ismerték el. 1905-ben a főrendiház tagja lett.
Miniszteri munkája
szerkesztésA Szabadelvű Párt többször jelölte pénzügyminiszternek, de számtalanszor visszautasította a felkérést. Végül 1899 februárjában elfogadta a felkérést és 1902. márciusig a kereskedelem-ügyi minisztériumot vezette Széll Kálmán kormányában. Az akkori törvények szerint az ipar, a kereskedelem, a közlekedés és a statisztikai hivatal irányítása tartozott feladatába. Programnyitó miniszteri beszédét nagy lelkesedéssel fogadták a parlamenti képviselők. Nagy figyelmet szentelt az iparfejlesztésnek. Minisztersége évében elképesztő módon növekedett a magyar ipar. Az eredményesség egyik alapja, hogy az állami támogatásokra egy nagyon jól működő közszállítási rendszert[14] dolgoztatott ki. Akárcsak elődje, Baross Gábor, ő is szívügyének tekintette az úthálózat, a vasutak, a hajózás és a posta fejlesztését.[15]
Egyéb tevékenységei
szerkesztésA Magyar Tudományos Akadémia először 1885. május 28-án levelező tagjává és azt követően 1893. május 12-én pedig rendes taggá választotta. 1902-ben a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnokává választották. Nagyon sokszínű és hasznos tevékenységet végzett az egyházi érdekek szolgálatában. A pesti református főgimnázium építéséhez jelentős összeggel járult hozzá. Hasonló módon támogatta szülővárosában a teológiai fakultást és a kolozsvári református kollégium létrejöttét. A Magyar Történelmi Társulat alapító tagja és a társulat pénzügyeit intéző gazdasági bizottságnak több mint 15 éven át volt az elnöke.
Még miniszteri munkája mellett is folyamatosan edzette magát, szenvedélyesen sportolt, a Nemzeti Tornaegyletnek egy ideig az elnöki tisztét is betöltötte.[3]
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben van (Árkádsor, jobb oldal: 6.), ahol családjával együtt nyugszik.
Jelentősebb munkái
szerkesztés- Tíz év az osztrák bank történetéből. Bpest: (kiadó nélkül). 1874.
- Az önkormányzat és pénzügye. Bpest: (kiadó nélkül). 1878. Online
- Iparunk és az ipartörvény. Bpest: (kiadó nélkül). 1880.
- A bankkérdés az 1881. évi valutakongresszuson. Bpest: (kiadó nélkül). 1881.
- A latin államok pénzszövetsége. Bpest: (kiadó nélkül). 1886.
- Az árak tényezőiről és törvényeiről. 1889.
- A cukor és szeszadó. Budapest: (kiadó nélkül). 1890.
- A betétüzlet fejlődéseinek az irányairól. 1894.
- Az adóeszmény. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1894.
Emlékezete
szerkesztés- Antal Géza: Hegedüs Sándor emlékezete. Budapest: (kiadó nélkül). 1908.
Díjai, elismerései
szerkesztés- Ferenc József magyar király 1893-ban a Lipótrend középkeresztjével tüntette ki.
- Abrudbánya díszpolgára (1892)
Megjegyzések
szerkesztésHivatkozások
szerkesztés- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06152.htm, Hegedüs Sándor, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
- ↑ a b Egy tornázó államférfi. In: Herkules, 1886. február 21. 8. szám, 1–3. oldal
- ↑ Később tovább súlyosbította a család helyzetét, hogy édesapja meghalt, így anyja négy gyerekkel árván maradt és a családja támogatására kényszerült a tanulás mellett. Lásd: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.
- ↑ Nemes érzésű igazi bölcs ember volt európai szintű műveltséggel felvértezve
- ↑ Gaál György: Kolozsvár közgazdász-politikus szülöttje: Hegedüs Sándor (1847–1906) Közgazdász Fórum 15. évf. 2. sz. (2012. április), 5. old.
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06155.htm
- ↑ Róza nevű leánya Szalóki-Navratil Dezső (Budapest, 1878. április 01. – Lidcombe, NSW, Australia, 1970. október 8.) ornitológus, orvos, képviselő felesége lett. Magyarzsákodi Hegedüs Róza, Szalóki Navratil Róza. geni.com
- ↑ Az egyik fia Hegedüs Lóránt, aki pénzügyminiszter is volt, másik fia pedig Hegedüs Sándor, aki neves író lett.
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.
- ↑ A „Magyar Times”. In A magyar sajtó története II/2. (1867–1892). Főszerk. Szabolcsi Miklós. Budapest: Akadémiai. 1985. „A Hon a »magyar Times« szerepére pályázott; az elterjedt és olvasott napilap annyiban valóban hasonlított mintaképére, hogy benne a legkülönbözőbb nézetek helyet kaptak.”
- ↑ Magyar sajtó története; Közép Magyarországi hírlapok.
- ↑ Arany és ezüstbányáiról híres bányásztelepülés
- ↑ Mai gazdasági környezetben a közbeszerzés néven ismeretes.
- ↑ Minisztersége alatti nagyobb beruházások: a hídépítés terén az Erzsébet-híd 1898-ban elkezdett építését folytatták és átadták 1903. október 10-én; megkezdték a barcsi nagy Dráva-híd építését | url=http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2002/2002_08/2002_08_769.pdf
Források
szerkesztés- Dr. Halkovics László: Hegedüs Sándor szerepe a gazdaság és a statisztika fejlesztésében (1847–1906).
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896. 606–610. o.
- Sturm Albert (szerk.). Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897. – Rövid életrajzi adatok a főrendiház és a képviselőház tagjairól, 252. o. (1897. december 2.). Hozzáférés ideje: 2021. december 22.
- Hamza Gábor: Emlékezés Hegedüs Sándorra (1847-1906), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjára. http://mta.hu/ix-osztaly/jubileumi-megemlekezesek-106146
