Hegyek és vizek könyve
A Hegyek és vizek könyve (klasszikus kínai: 山海經; egyszerűsített kínai: 山海经; pinyin: Shānhǎijīng; magyar népszerű: San-haj-csing; szó szerint: "Hegyek és tengerek könyve" vagy "Hegyek és tengerek kánonja") mitikus geográfiai mű, egyfajta régi kínai bestiárium. Szerzője ismeretlen, bizonyos részei már az i. e. 4. században is létezhettek, de végleges formáját csak a korai Han-korra érte el. A Csin ()-kor előtti Kína mitológiájának jelentős forrása, amely 18 fejezetre osztva, mintegy 31 ezer írásjegy terjedelmű. A műben több mint 550 hegy és 300 folyó leírása olvasható, részletesen bemutatva a különböző vidékek legendás, mitikus állat- és növényvilágát és lakóit.
Szerzősége
szerkesztés
A Hegyek és vizek könyvének szerzősége nem megállapítható. A hagyomány ugyanolyan legendás alakoknak tulajdonítja, mint a Hszia ()-dinasztiát megalapító Nagy Jü (), vagy Po-ji () 伯夷. A modern szövegvizsgálatok azonban kimutatták, hogy a mű nem csak, hogy nem egy szerző keze munkája, hanem a Hadakozó fejedelemségek korától egészen a korai Han-dinasztia időszakáig keletkezett szövegek egybeszerkesztéséről van szó. Az első név szerint ismert kommentátora az a Liu Hsze () 劉向/刘向 (i. e. 79-8), akinek a nevéhez számos konfuciánus mű összeállítása fűződik. A másik jelentős kommentátora Kuo Pu () 郭璞 (276–324), aki számos jelentős szerkesztése mellett a híres Temetkezések könyvének szerzőjeként is ismert.
Áttekintés
szerkesztésA 18 fejezetre osztott, mintegy 31 ezer írásjegyből álló mű szerzője, szerzői nem kevesebbre vállalkoznak, minthogy számba vegyék a korabeli ismert kínaiak által lakott területeken túli vidékek földrajzát, élővilágát és lakóit. Az öt égtáj (dél, nyugat, észak, kelet és közép) hegyvidékeivel kezdődik a mű, melyek leírása egy-egy fejezetben szerepel. Ezt követi a tengereken túli, a tengerek belüli és a nagy vadonok leírása négy-négy égtájra bontva. A katalógus szerűen összeállított, és következetesen ugyanabban a száraz, a tényekre szorítkozó stílusban megírt műben nem kevesebb, mint 550 hegy és 300 folyó leírása olvasható. Természetesen, a tények minden esetben a fantasztikum tárgykörébe sorolandó mesés, legendás, csodás lények, teremtmények bemutatását jelenti. S bár időről-időre akadtak olyanok, akik a műben szereplő egyik-másik vidéket valamely valós helyszínnel próbáltak azonosítani, biztosan állítható, hogy minden valóság alapot nélkülöz. Ennek ellenére, vagy éppen ezért a korai kínai mitológia egyik legjelentősebb és páratlan forrásának számít.
Szerkezete
szerkesztésMivel a Hegyek és vizek könyvéből magyar nyelven egyelőre nincs a nagyközönség számára is hozzáférhető és olvasható változat - még részletek formájában sem -, álljon most itt a mű legelső passzusa az eredeti klasszikus kínai nyelven és annak magyar fordítása:
1.1. "A délvidék hegyeit Szarka-hegyeknek nevezik. Azok közül is az elsőt Zhaoyao-hegynek nevezik, amely érintkezik a Nyugati-tenger felső partvidékével. Sok itt a fahéjfa, sok az arany és a jáde. Van olyan fű, melyeknek alakja akár a hagymáé és kékeszöldek a virágai; úgy nevezik, hogy zhuyu, s ha megeszik, megszünteti az éhséget. Van olyan fa, melynek alakja akár a papíreperfáé , csak fekete a mintázata, virágai minden irányba ragyognak; úgy nevezik, hogy migu, s ha magán viseli az ember, nem téved el. Van olyan vadállat, melynek alakja, akár a makákóé, csak fehér a füle, görnyedten jár, vagy emberformán halad; úgy nevezik, hogy xingxing, s aki megeszi, jól bírja a gyaloglást. A Liji-folyó vize innen fakad, nyugat felé folyik, ahol a tengerbe torkollik; sokféle lény tanyázik benne, amiket, ha valaki magán visel, nem lesz férges."
Tokaji Zsolt fordítása
| Fejezet | Kínaiul | Átírás | Fordítás |
|---|---|---|---|
| 1. | 南山经 | Nan-san csing () | A déli hegyek könyve |
| 2. | 西山经 | Hszi-san csing () | A nyugati hegyek könyve |
| 3. | 北山经 | Pej-san csing () | Az északi hegyek könyve |
| 4. | 东山经 | Tung-san csing () | A keleti hegyek könyve |
| 5. | 中山经 | Csung-san csing () | A középső hegyek könyve |
| 6. | 海外南经 | Haj-vaj-nan csing () | A tengereken túl délre (lévő területek) könyve |
| 7. | 海外西经 | Haj-vaj-hszi csing () | A tengereken túl nyugatra (lévő területek) könyve |
| 8. | 海外北经 | Haj-vaj-pej csing () | A tengereken túl északra (lévő területek) könyve |
| 9. | 海外东经 | Haj-vaj-tung csing () | A tengereken túl keletre (lévő területek) könyve |
| 10. | 海內南经 | Haj-nej-nan csing () | A tengereken belül délre (lévő területek) könyve |
| 11. | 海內西经 | Haj-nej-hszi csing () | A tengereken belül nyugatra (lévő területek) könyve |
| 12. | 海內北经 | Haj-nej-pej csing () | A tengereken belül északra (lévő területek) könyve |
| 13. | 海內东经 | Haj-nej-tung csing () | A tengereken belül keletre (lévő területek) könyve |
| 14. | 大荒东经 | Ta-huang-tung csing () | A keleti nagy vadon könyve |
| 15. | 大荒南经 | Ta-huang-nan csing () | A déli nagy vadon könyve |
| 16. | 大荒西经 | Ta-huang-hszi csing () | A nyugati nagy vadon könyve |
| 17. | 大荒北经 | Ta-huang-pej csing () | Az északi nagy vadon könyve |
| 18. | 海內经 | Haj-nej csing () | A tengereken belül (lévő területek) könyve |
Irodalom
szerkesztés- Birrell, Anne. 2000. The Classic of Mountains and Seas. Penguin. ISBN 0-14-044719-9
- Fracasso, Riccardo. 1996. "Libro dei monti e dei mari (Shanhai jing): Cosmografia e mitologia nella Cina Antica." Venice: Marsilio. ISBN 88-317-6472-1
- Mathieu, Remi. 1983. "Etude sur la mythologie et l'ethnologie de la Chine Ancienne." Vol I, "Traduction annotee du Shanhai Jing." Vol. II, "Index du Shanhai jing." Paris: College de France, Institut des hautes etudes Chinoises
- Mertz, Henriette. 1972 [first published in 1958]. Pale Ink: Two Ancient Records of Chinese Exploration in America. 2nd ed. Swallow Press. ISBN 0-8040-0599-0
- Schiffeler, John Wm. 1978. The Legendary Creatures of the Shan hai ching. Hwa Kang. ASIN B0007AP1OI
- Strassberg, Richard. 2002. A Chinese Bestiary: Strange Creatures from the Guideways Through Mountains and Seas. University of California Press. ISBN 0-520-21844-2
- Каталог гор и морей (Шань хай цзин), Этерна, 2004. ISBN 5-8062-0086-8
Külső hivatkozások
szerkesztés
