Heinola
Heinola 17 827 lakosú város és település központ (2024. december 31.) Finnországban, a Päijänne Tavastia régió keleti részén, Dél-Szavónia és Kymenlaakso régió határai közelében. Lakosságát tekintve Lahti és Hollola után a régió harmadik legnagyobb települése. Szomszédos települései Asikkala, Hartola, Iitti, Kouvola, Mäntyharju, Nastola, Pertunmaa és Sysmä.
| Heinola | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Finnország | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 17 953 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
 | |||
 é. sz. 61° 12′ 19″, k. h. 26° 02′ 05″61.205236°N 26.034841°EKoordináták: é. sz. 61° 12′ 19″, k. h. 26° 02′ 05″61.205236°N 26.034841°E | |||
| Heinola weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Heinola témájú médiaállományokat. | |||
Heinola címerében a Tavastland tartomány vidék, az eurázsiai hiúz ívhídra emlékeztető pólya húzodik át; az 1932-ből származó Jyränkö-hídra (Jyrängönsilta) utal, amely átszeli a Kymi folyó kisebb részét, a Jyrängönvirtát. A címert Gustaf von Numers tervezte, és Heinola Városi Tanácsa 1958. szeptember 23-i ülésén hagyta jóvá, s ugyanazon év november 11-én engedélyezte a Belügyminisztérium használatára.[2][3]
2024 júniusában Heinola felkerült a The Times újság 30 vonzó nyári úticéljának listájára, ahol az emberek tikkasztó hőség nélkül nyaralhatnak.[4]
Története
szerkesztés
Heinola az egykori nagyobb Hollola távoli faluja volt, mígnem 1776-ban vált nagyobb jelentőségűvé, amikor III. Gusztáv svéd király az akkori tartomány kormányzati központjává tette. Abból a korból való a városközpont hálóterve. Heinola a közeli régiók kereskedelmi központjává is vált.[5]
Amikor Finnország 1809-ben Oroszország része lett, a tartomány fővárosát az államhatárral együtt keletre helyezték át. Ennek ellensúlyozására Heinola városi jogot kapott 1839. december 26-án I. Miklós orosz cártól.[6][7] A második világháború előtt Heinola fürdővárosként volt ismert, 1972-ig pedig egy általános iskolai tanárokat oktató intézet (seminaari) helyszínéül szolgált. Mindkettő az 1890-es években átalakult, és fontos szerepet játszott a város életében.[8]
Heinolan maalaiskuntát 1997-ben egyesítették Heinolával.
Földrajza
szerkesztés
Heinola nagyrészt két tó, a Ruotsalainen és a Konnivesi között fekszik. A tavakat összekötő vízi út a várost szintén átszelő eskerrel együtt Heinola jellegzetes földrajzi adottsága. Egy autópálya (finn 4-es / E75) köti össze Heinolát Lahtival (35 km) és Helsinki (138 km); átszeli a Ruotsalainen-tavat is a Tähtiniemi hídon a város északi részén. Innen indul ki az 5-ös finn országút, amely több mint 900 kilométeren keresztül halad észak felé Kuopio és Kajaani városain keresztül Sodankyläig.
Éghajlata
szerkesztésA boreális éghajlat (Dfc) a nedves kontinentális éghajlattal (Dfb) határos.
Gazdasága
szerkesztésA második világháború után Heinola gazdasági tekintetben iparváros volt, elsősorban fafeldolgozó iparának köszönhetően. Az ipar maradt a legnagyobb foglalkoztató az 1970-es évekig, amikor a kereskedelem és a szolgáltatási szektor országos tendenciát követve növekrdni kezdett.
A Volkswagen Bogár autók Heinolán készültek.[9]
Heinolát súlyosan érintette a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság. Az UPM-Kymmene, amely korábban a közszféra után a legnagyobb munkaadó volt, arról számolt be, hogy 2010 folyamán bezárta heinolai fűrészüzemét és rétegeltlemezgyárát.
Látnivalók
szerkesztés
A Madárrezervátum a régi buszpályaudvar mellett található. Alapötlete, hogy segítséget nyújtson a közlekedésben, villanyvezetékeken, üvegfelületeken megsérült madarak számára, és visszajuttassa őket a természetbe. A gondozásban maradt, illetve a természetbe visszatérni nem tudó, de fogságban tartalmas életet folytató madarak látogathatók. Iskolai csoportok és turisták számára ez jó alkalom lehet néhány olyan faj azonosítására, amelyek a vadonban nem könnyen észrevehetők. Nyáron trópusi madarak is láthatók itt, amelyek bent töltik a telet.[10]
Kultúra
szerkesztésItt születtek
szerkesztés- 1956-ban Jukka-Pekka Saraste karmester, hegedűművész
- 1977-ben Sipe Santapukki zenész
Gasztronómia
szerkesztésAz 1980-as években Heinola hagyományos plébániai ételei a tappaiskeitto („mészáros leves”) és a palacsinta voltak.[11]
Testvérvárosai
szerkesztés
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Population growth biggest in nearly 70 years. Statistics Finland
- ↑ Suomen kunnallisvaakunat (finn nyelven). Suomen Kunnallisliitto, 116. o. (1982). ISBN 951-773-085-3
- ↑ Sisäasiainministeriön vahvistamat kaupunkien, kauppaloiden ja kuntien vaakunat 1949-1995 I:8 Heinola (finn nyelven). National Archives of Finland. (Hozzáférés: 2021. december 27.)
- ↑ Newsom: 30 of the best heatwave-proof holidays to book this summer. The Times, 2024. június 21. (Hozzáférés: 2024. július 11.)
- ↑ „The history of Heinola”, Heinolan kaupunki. [2015. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. február 13.)
- ↑ Arkistonmuodostaja: Heinolan maistraatti (finn nyelven). The National Archives of Finland. (Hozzáférés: 2021. szeptember 3.)
- ↑ Heinolan historia (finn nyelven). Town of Heinola. (Hozzáférés: 2021. szeptember 3.)
- ↑ „The history of Heinola”, Heinolan kaupunki. [2015. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. február 13.) "The history of Heinola".
- ↑ Quarterly Economic Review: Finland (angol nyelven). Economist Intelligence Unit (1966. február 16.)
- ↑ „Heinolan kaupunki – Tietoa lintutarhasta”, Heinolan kaupunki. [2009. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. február 21.)
- ↑ Jaakko Kolmonen, Jaakko. Kotomaamme ruoka-aitta: Suomen, Karjalan ja Petsamon pitäjäruoat (finn nyelven). Helsinki: Patakolmonen, 108–109. o. (1988). ISBN 951-96047-3-1
- ↑ Ystävyyskaupungit (finn nyelven). heinola.fi. Heinola. [2020. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Heinola című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
