Hejlungcsiang
Ennek a szócikknek a címében vagy szövegében a kínai nevek nem a magyar nyelvű Wikipédia átírási irányelve szerint szerepelnek, és/vagy nincs feltüntetve a pinjin és a magyaros alak a {{kínai}} (?) sablon segítségével. Ezeket pótolni, illetve javítani kell. |
Heilongjiang ⓘ (kínai: 黑龙江, pinjin: Hēilóngjiāng, magyar átírása hagyományosan Hejlungkiang, szoros átírással Hejlungcsiang[2]) a Kinai Népköztársaság északkeleti tartománya. Délről Jilin tartomány, nyugatról Belső-Mongólia Autonóm Terület, északról pedig Oroszország határolja. Nevét az Amur folyó kínai nevéről kapta, szó szerinti jelentése: fekete sárkány folyó. A tartomány székhelye és legnagyobb városa Harbin.
Heilongjiang (黑龙江省 Hēilóngjiāng Shěng) | |
Rövidítés: 黑 pinjin rövidítés: Hēi | |
Név eredete | 黑 hēi – fekete 龙 lóng – sárkány 江 jiāng – folyó "Amur folyó kínai neve" |
Közigazgatás | |
Ország | Kína |
Közigazgatási szint | Tartomány |
Székhely | Harbin |
Prefektúrák (地区) | 13 |
Megyék (县) | 128 |
Járások (乡) | 1284 |
A KKP tartományi bizottságának titkára | Qian Yunlu |
Kormányzó | Zhang Zuoji |
Terület | 460 000 km², 6. a rangsorban |
ISO 3166-2 | 23 |
Népesség | |
Teljes népesség | 31 850 088 fő (2020)[1] |
Népsűrűség | 83 fő/km² |
Főbb nemzetiségek | Han – 95% Manchu – 3% Koreai – 1% Mongol – 0,4% Hui – 0,3% |
GDP 2004 | |
GDP | 530,3 milliárd CNY, 13. a rangsorban |
GDP per fő | 13 900 CNY, 10. a rangsorban |
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek. | |
Heilongjiang weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hejlungcsiang témájú médiaállományokat. |
Történelem
szerkesztésA tartomány történelmileg nem Kína, hanem Mandzsúria része. Területén különféle nomád népek váltották egymást, amelyek gyakran támadták Kínát. Innen származott a dzsürcsi Csin-dinasztia (1115-1234), amely meghódította Észak-Kínát. Azonban ekkor sem egyesítették Kínával a mai tartomány területét. Innen származott az utolsó kínai dinasztia, a mandzsu Csing-dinasztia is. Ennek uralma idején, 1683-ban szervezték meg Mandzsúria igazgatását. Két katonai kormányzót neveztek ki, a nyugati részért felelős illetékessége messze északra, az Amur folyón túl lévő Sztanovoj-hegyvidékig terjedt. A keleti rész kormányzója a Japán-tenger partjáig volt illetékes. Ezzel egy időben megtiltották kínaiak betelepülését a területre.
1860-ban a kínai kormány kénytelen volt feladni minden területet az Amúron túl az Orosz Birodalom javára. Ugyanakkor megnyitották Mandzsúriát a kínai bevándorlás előtt. A 20. század elejére a lakosság döntő többsége már kínai volt.
1932-ben alakult meg Mandzsukuo japán bábállam. Ennek része lett a tartomány. 1945-ben területét a Szovjetunió csapatai szállták meg, majd ez lett az első tartomány, amely a kínai kommunisták uralma alá került. 1954-ben egyesítették egyetlen tartománnyá a nyugati és keleti területeket.
Földrajz és éghajlat
szerkesztésKözigazgatás
szerkesztésHeilongjiang 12 prefektúra szintű városra és 1 prefektúrára van felosztva:
- Harbin (egyszerűsített kínai: 哈尔滨市, pinjin: Hā'ěrbīn shì)
- Qiqihar (齐齐哈尔市 Qíqíhā'ěr shì)
- Hegang (鹤岗市 Hègǎng shì)
- Shuangyashan (双鸭山市 Shuāngyāshān shì)
- Jixi (鸡西市 Jīxī shì)
- Daqing (大庆市 Dàqìng shì)
- Yichun (伊春市 Yīchūn shì)
- Mudanjiang (牡丹江市 Mǔdānjiāng shì)
- Jiamusi (佳木斯市 Jiāmùsī shì)
- Qitaihe (七台河市 Qītáihé shì)
- Heihe (黑河市 Hēihé shì)
- Suihua (绥化市 Suíhuà shì)
- Daxing'anling Prefektúra (大兴安岭地区 Dàxīng'ānlǐng Dìqū)