Halal étkezés
Halal[m 1] (arabul: حلال) étkezésnek hívjuk az iszlám vallásban azt az étkezést, mely csak az iszlám megengedett ételeit tartalmazza.
A szó maga arra utal, ami megengedett, illetve törvényes a hagyományos iszlám jog, a saría szerint. Gyakran használják a szót a megengedett ételekre és italokra: leggyakrabban az iszlám étkezési szabályokra utal.
A Koránban a halal a harám (azaz tiltott) ellentéte.[1] Az iszlám jogtudományban ez a kettős elv egy bonyolultabb rendszerré fejlődött, amelynek neve „az öt döntés”: kötelező, ajánlott, közömbös, kifogásolható és tiltott.[2] Az iszlám jogtudósok véleménye eltérő arról, hogy a halal ezekből az első hármat, vagy az első négyet fedi le.[2] A legutóbbi időkben a tömegeket mozgósítani igyekvő iszlám mozgalmak és szerzők a bonyolultabb felosztás helyett a halal-harám kettőst hangsúlyozták.[1][3]
Haram étkek
szerkesztésTisztátalan a vér, a döghús, a sertéshús, illetve minden olyan állat, melynek karma van, illetve amely húst eszik. A Korán egyik verse szerint a zsidóknak meg van tiltva a zsír, kivéve ami az állat belén és hátán van. „Így fizetnek meg lázadozásaikért” – mondja a Korán.[forrás?]
Iszlám állatvágási szabályok
szerkesztésAz iszlám nem engedi meg az olyan húst, mely felett nem hangzott fel Allah neve. Éppen ezért az iszlám vágási módszere a Koránon és a Szunnán alapul. Először imát mondanak, majd elvágják az állat nyaki ütőereit, kivéreztetik, és utána már halal a hús. Ez tulajdonképpen majdnem megfelel a zsidó kóser előírásoknak. Éppen ezért mondja a Korán, hogy a zsidók étele meg van engedve a muszlimoknak.
Egyéb szabályok
szerkesztésZarándokoknak tilos vadászni, de hogy tilos-e a vadhús, arról a vallástudósok véleménye eltér. A Korán azt is említi, hogy megengedettek azok, melyeket a muszlimok vadászatra betanított állatai ölnek meg, akkor csak Allah nevét kell a vad felett megemlíteni. 2019-ben Belgiumban állatvédelmi okokból[m 2] betiltották a kóser és a halal vágóhidakat.[4] Svédország, Dánia és Szlovénia már korábban is tiltotta a halal vágóhidak üzemeltetését, Németországban és Hollandiában pedig megnehezítették az engedélyezését.[5]
Megjegyzések
szerkesztés- ↑ Keleti nevek magyar helyesírása
- ↑ a kóser és halal vágóhidak állatkínzást követnek el azzal, hogy nem kábítják el az állatokat, mielőtt levágnák azokat
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b szerk.: Juan Eduardo Campo: Halal, Encyclopedia of Islam. Infobase Publishing (2009)
- ↑ a b Vikør, Knut S..szerk.: Emad El-Din Shahin: Sharīʿah, The Oxford Encyclopedia of Islam and Politics. Oxford University Press (2014). Hozzáférés ideje: 2018. május 4. Archiválva 2014. június 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 4.)
- ↑ Lowry, Joseph E.szerk.: Jane Dammen McAuliffe: Lawful and Unlawful, Encyclopaedia of the Qurʾān. Brill (2006)
- ↑ Betiltották a kóser és halal vágóhidakat Belgiumban (magyar nyelven). Greenfo. (Hozzáférés: 2024. december 27.)
- ↑ Betiltotta Belgium a kóser és a halal vágóhidakat, hvg.hu
Források
szerkesztés- Mit jelent az, hogy „halal”? Archiválva 2012. június 18-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Iszlám Közösség
- Betiltották a kóser és halal vágóhidakat Belgiumban, greenfo.hu