Henri Carton de Wiart
Henri (vagy Henry) Victor Marie Ghislain Carton de Wiart gróf (1869. január 31. – 1951. május 6.) belga politikus és államférfi, Belgium miniszterelnöke 1920–1921 között.
| Henri Carton de Wiart | |
 | |
| Belgium 24. miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 1920. november 20. – 1921. december 16. | |
| Uralkodó | I. Albert |
| Előd | Léon Delacroix |
| Utód | Georges Theunis |
| Született | 1869. január 31. Brüsszel |
| Elhunyt | 1951. május 6. (82 évesen) Uccle |
| Párt | Belga Katolikus Párt |
| Választókerület | Brüsszel |
| Házastársa | Juliette Verhaegen |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás | Ügyvéd |
| Iskolái |
|
| Vallás | római katolikus egyház |
| Díjak | Grand cross of the Civil Order of Alfonso XII (1913) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Henri Carton de Wiart témájú médiaállományokat. | |
Élete
szerkesztés1869-ben Brüsszelben született és jogot tanult, szülővárosában kezdett ügyvédi pályát. 1896-ban választották meg Brüsszel képviseletében, a Belga Katolikus Párt tagjaként a belga képviselőházba. Képviselői helyét egészen haláláig, 1951-ig megőrizte.
Első miniszteri tisztségét 1911-ben kapta, Charles de Broqueville katolikus kormányában volt igazságügyminiszter, egészen 1918-ig. 1928 és 1935 között Belgium nagykövete a Népszövetségben. 1932 és 1934 között munkaügyi és szociális ügyekért felelős miniszter volt Charles de Broqueville második kormányában. A második világháború alatt a német támadás elől menekülve Carton de Wiart a belga kormánnyal együtt Londonba emigrált. 1950-ben rövid időre ismét igazságügyminiszter volt.
1920-ban az első világháborús újjáépítés periódusában kapott megbízást, hogy nemzeti egységkormányt alakítson katolikus, liberális és szocialista politikusok részvételével. Miniszterelnöksége alatt fogadták el Belgium második alkotmányát, amely kétnyelvűvé tette az országot, a francia mellett elfogadta a flamandot is, mint az ország hivatalos nyelvét.
Politikai tevékenysége mellett folytatta ügyvédi pályáját is és számos romantikus regényt, illetve útikönyvet írt. A híres brit tábornok, Sir Adrian Carton de Wiart unokatestvére volt.
A Carton de Wiart-kormány tagjai
szerkesztés| Miniszteri tiszt | Név | Párt |
|---|---|---|
| Miniszterelnök és belügyminiszter | Henri Carton de Wiart | Katolikus |
| Külügyminiszter | Henri Jaspar | Katolikus |
| Művészeti és tudományos miniszter | Jules Destrée | Szocialista |
| Igazságügyminiszter | Emile Vandervelde | Szocialista |
| Pénzügyminiszter | Georges Theunis | Katolikus |
| Mezőgazdasági miniszter | Albéric Ruzette | Katolikus |
| Ipari, munkaügyi és újjáépítési miniszter | Joseph Wauters | Szocialista |
| Közmunkaügyi miniszter | Edward Anseele | Szocialista |
| Vasút, posta és távközlési miniszter | Xavier Neujean | Liberális |
| Honvédelmi miniszter | Albert Devèze | Liberális |
| Gyarmatügyi miniszter | Louis Franck | Liberális |
| Gazdasági miniszter | Aloys van de Vijvere | Katolikus |
Változások
szerkesztés- 1921. október 24.
- Jules Destrée (szocialista) lemondott a művészeti és tudományos miniszteri posztróúl, helyét ideiglenesen Xavier Neujean (liberális) vette át.
- Emile Vandervelde (szocialista) lemondott az igazságügyminiszteri posztról, helyét ideiglenesen Aloys van de Vijvere vette át.
- Joseph Wauters lemondott az ipari, munkaügyi és újjáépítési miniszteri posztról, helyét Ernest Mahaim vette át.
- Edward Anseele lemondott a közmunkaügyi miniszteri posztról, helyét Albéric Ruzette vette át.
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Henri Carton de Wiart című holland Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
