Henszelmann Aladár

(1889–1943) röntgen- és fürdőorvos, egyetemi tanár, költő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 16.

Henszelmann Aladár (Bártfa, 1889. március 14.[1]Miskolc, 1943. május 10.) röntgen- és fürdőorvos, egyetemi magántanár, költő.

Henszelmann Aladár
SzületettHenszelmann Aladár Samu
1889. március 14.
Bártfa
Elhunyt1943. május 10. (54 évesen)
Miskolc
Állampolgárságamagyar
HázastársaTirscher Edit
GyermekeiHenszelmann Frigyes
Foglalkozása
  • radiológus
  • balneológus
  • egyetemi oktató
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1911, orvostudomány)
A Wikimédia Commons tartalmaz Henszelmann Aladár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Henszelmann Nándor (1849–1899) városi képviselő, kereskedő és Marencsin Berta gyermekeként született 3 fiú és 3 leány közül az első fiúként. Iskolai tanulmányait szülővárosában és az Eperjesi Kollégiumban korkedvezménnyel végezte, majd 1906-tól Budapesten folytatta orvosi tanulmányait. Az egyetem elvégzése és orvosdoktorrá avatása (1911) után az ún. Kéthly-klinikán lett gyakornok (1911–1913). 1913-ban tisztiorvosi képesítést is szerzett. Az első világháborúban katonaorvosként comblövéses sebet kapott. Felesége Tirscher Edit (1894–1970); két gyermekük: Henszelmann Lilla (1921–2008) művészettörténész és Henszelmann Frigyes (1925–1990) vegyészmérnök.

1919-ben belgyógyászként került a Rokkantügyi Hivatal Császárfürdői Intézetbe, amelynek 1924-ig igazgatói posztját töltötte be. Munkája során a röntgensugaras vizsgálatok, valamint a gyógyítás szakértőjévé vált. Mivel ekkor még a sugárzás következményei nem voltak ismertek, laboratóriumi kutatásait védőöltözet nélkül végezte. 1923 végén főorvosként került Miskolcra, majd 1924-ben az Erzsébet kórház belgyógyászati osztályának vezetőjévé nevezték ki. Ezzel egy időben a Magyar Királyi Államvasutak üzletvezetőségének és a Posta Betegségi Biztosító Intézetének is főorvosa, az utóbbinak megszervezője is lett. 1939-ig Miskolc-Tapolcán látta el a fürdőorvosi teendőket, miközben tapasztalatait gyakorta publikálta a helyi lapokban és a szezonális Tapolcai Fürdőújságban. 1939-ben nevezték ki a budapesti MÁV Kórház igazgatójának. Bár nyaralásra tért vissza Miskolcra, Miskolc-Tapolcán a röntgengép mellett rosszul lett, onnan az Erzsébet kórházba szállították gyógykezelésre. 1943. augusztus 8-án, 54 éves korában elhunyt. Korai halálának oka a korábbi években elszenvedett sugárfertőzés volt. Orvosi munkásságának kiemelkedő újítása volt a röntgenvizsgálatok belgyógyászati célú alkalmazása.

Sírhelye és a Medgyessy Ferenc (1881–1958) szobrászművész által készített síremléke a miskolci Mindszenti evangélikus temetőben található. Sírkövére egyik versének sorait vésték:

Aki lelkét másokért felosztja, szeretve tovább mindnyájunkban él.
 
Sírköve

Egyetemi oktatói, valamint közéleti és irodalmi munkássága

szerkesztés

1924-től 1939-ig a Miskolci Evangélikus Jogakadémián a törvényszéki orvostan professzora volt, ezen kívül Budapesten egyetemi magántanárként tartott kurzusokat. Közreműködött a Miskolci Jogászélet című periodika létrejöttében és szerkesztésében. A borsodi és miskolci orvosok tudományos életének szervezőjeként valamint az Orvos és Gyógyszerész Egyesület elnökeként végezte munkáját. Jelentős szerepet vállalt a két világháború közötti evangélikus közéletben, tudományos és irodalmi előadásait nagy érdeklődés övezte.

A Felvidéki Egyesületek Szövetsége miskolci csoportjában rendszeresen tartott hazafias szellemű előadásokat Emlékezzünk Nagymagyarországról, Felvidéki városok, Felvidéki séták címmel. 1940. június 6-án Budapesten az Eperjesi Evangélikus Kollégium Diákszövetségben. Eperjesi diákkori emlékek címmel tartott előadást. 1942. augusztus 7-én, Csengey Gusztáv költő, jogakadémiai professzortársa születésének centenáriumán Csengey költészetéről tartott nagy hatású emlékbeszédet.

Főbb művei

szerkesztés
  • Elektrodiagnostica és elektrotherápia az utókezelésben. Budapest 1920.
  • A béldaganatok megkülönböztető kórismérése, A Miskolci Evangélikus Jogakadémia Almanachja, 1923-1924
  • Az orvosi gondolkodásról, A Miskolci Evangélikus Jogakadémia Almanachja, 1924-1925
  • Az orvosi gondolkodásról. Pécs, 1925.
  • Az egészségügy tanítása jogászkérdésben. Miskolc, 1926.
  • Nagy-Miskolc. Reggeli Hírlap, 1931. december 25.
  • Orvosbánat (verseskötet), Budapest, 1931
  • Miskolci biedermeier, Reggeli Hírlap, 1934. február 25.
  • Az antropin és a vas a gyomorfekély kezelésében. Debrecen, 1939.,
  • Orvosi Hitvallás. Miskolc. 1939.
  • A központi szívszerekról. Budapest, 1942.,
  • Pesti medikus (Bártfai Roland írói néven)
  • Henszelmann Aladár és a miskolci biedermeier. In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. 1994. 145−146. o.  
  • Henszelmann Aladár (Bártfa, 1889. – Miskolc, 1943.). In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolci Idegenforgalmi és Kulturális Iroda. 2003. 87–88. o. ISSN 1416-0617  
  • Thurzó Nagy László: Miskolci lexikon. Budapest, 1965. I/A. k. 128−129. o.
  • Zsugyel János: „Ha nem nevelnek Eperjesen kollégiumi iskolák …”, Miskolci Keresztény Szemle, 2021/2 sz. 82. o.
  • Ünnepélyes keretek között vett búcsút szombaton este a miskolci evangélikus egyházközségtől Henszelmann Aladár dr. Magyar Élet, 1939. november 26. 2. o.
  • Meghalt Henszelmann Aladár dr. egyetemi magántanár, a magyar röntgenológia egyik mártírja. Magyar Élet, 1943. augusztus 10. 5. o.

További információk

szerkesztés