Henszelmann Aladár

Henszelmann Aladár (Bártfa, 1889. március 14. – Miskolc, 1943. május 10.) röntgen- és fürdőorvos, egyetemi magántanár, költő.

Henszelmann Aladár
Született	Henszelmann Aladár Samu 1889. március 14. Bártfa
Elhunyt	1943. május 10. (54 évesen) Miskolc
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Tirscher Edit
Gyermekei	Henszelmann Frigyes
Foglalkozása	radiológus balneológus egyetemi oktató
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1911, orvostudomány)
A Wikimédia Commons tartalmaz Henszelmann Aladár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Henszelmann Nándor (1849–1899) városi képviselő, kereskedő és Marencsin Berta gyermekeként született 3 fiú és 3 leány közül az első fiúként. Iskolai tanulmányait szülővárosában és az Eperjesi Kollégiumban korkedvezménnyel végezte, majd 1906-tól Budapesten folytatta orvosi tanulmányait. Az egyetem elvégzése és orvosdoktorrá avatása (1911) után az ún. Kéthly-klinikán lett gyakornok (1911–1913). 1913-ban tisztiorvosi képesítést is szerzett. Az első világháborúban katonaorvosként comblövéses sebet kapott. Felesége Tirscher Edit (1894–1970); két gyermekük: Henszelmann Lilla (1921–2008) művészettörténész és Henszelmann Frigyes (1925–1990) vegyészmérnök.

1919-ben belgyógyászként került a Rokkantügyi Hivatal Császárfürdői Intézetbe, amelynek 1924-ig igazgatói posztját töltötte be. Munkája során a röntgensugaras vizsgálatok, valamint a gyógyítás szakértőjévé vált. Mivel ekkor még a sugárzás következményei nem voltak ismertek, laboratóriumi kutatásait védőöltözet nélkül végezte. 1923 végén főorvosként került Miskolcra, majd 1924-ben az Erzsébet kórház belgyógyászati osztályának vezetőjévé nevezték ki. Ezzel egy időben a Magyar Királyi Államvasutak üzletvezetőségének és a Posta Betegségi Biztosító Intézetének is főorvosa, az utóbbinak megszervezője is lett. 1939-ig Miskolc-Tapolcán látta el a fürdőorvosi teendőket, miközben tapasztalatait gyakorta publikálta a helyi lapokban és a szezonális Tapolcai Fürdőújságban. 1939-ben nevezték ki a budapesti MÁV Kórház igazgatójának. Bár nyaralásra tért vissza Miskolcra, Miskolc-Tapolcán a röntgengép mellett rosszul lett, onnan az Erzsébet kórházba szállították gyógykezelésre. 1943. augusztus 8-án, 54 éves korában elhunyt. Korai halálának oka a korábbi években elszenvedett sugárfertőzés volt. Orvosi munkásságának kiemelkedő újítása volt a röntgenvizsgálatok belgyógyászati célú alkalmazása.

Sírhelye és a Medgyessy Ferenc (1881–1958) szobrászművész által készített síremléke a miskolci Mindszenti evangélikus temetőben található. Sírkövére egyik versének sorait vésték:

Aki lelkét másokért felosztja, szeretve tovább mindnyájunkban él.

Sírköve

Egyetemi oktatói, valamint közéleti és irodalmi munkássága

1924-től 1939-ig a Miskolci Evangélikus Jogakadémián a törvényszéki orvostan professzora volt, ezen kívül Budapesten egyetemi magántanárként tartott kurzusokat. Közreműködött a Miskolci Jogászélet című periodika létrejöttében és szerkesztésében. A borsodi és miskolci orvosok tudományos életének szervezőjeként valamint az Orvos és Gyógyszerész Egyesület elnökeként végezte munkáját. Jelentős szerepet vállalt a két világháború közötti evangélikus közéletben, tudományos és irodalmi előadásait nagy érdeklődés övezte.

A Felvidéki Egyesületek Szövetsége miskolci csoportjában rendszeresen tartott hazafias szellemű előadásokat Emlékezzünk Nagymagyarországról, Felvidéki városok, Felvidéki séták címmel. 1940. június 6-án Budapesten az Eperjesi Evangélikus Kollégium Diákszövetségben. Eperjesi diákkori emlékek címmel tartott előadást. 1942. augusztus 7-én, Csengey Gusztáv költő, jogakadémiai professzortársa születésének centenáriumán Csengey költészetéről tartott nagy hatású emlékbeszédet.

Főbb művei

• Elektrodiagnostica és elektrotherápia az utókezelésben. Budapest 1920.
• A béldaganatok megkülönböztető kórismérése, A Miskolci Evangélikus Jogakadémia Almanachja, 1923-1924
• Az orvosi gondolkodásról, A Miskolci Evangélikus Jogakadémia Almanachja, 1924-1925
• Az orvosi gondolkodásról. Pécs, 1925.
• Az egészségügy tanítása jogászkérdésben. Miskolc, 1926.
• Nagy-Miskolc. Reggeli Hírlap, 1931. december 25.
• Orvosbánat (verseskötet), Budapest, 1931
• Miskolci biedermeier, Reggeli Hírlap, 1934. február 25.
• Az antropin és a vas a gyomorfekély kezelésében. Debrecen, 1939.,
• Orvosi Hitvallás. Miskolc. 1939.
• A központi szívszerekról. Budapest, 1942.,
• Pesti medikus (Bártfai Roland írói néven)

Források

• Henszelmann Aladár és a miskolci biedermeier. In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. 1994. 145−146. o.  
• Henszelmann Aladár (Bártfa, 1889. – Miskolc, 1943.). In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolci Idegenforgalmi és Kulturális Iroda. 2003. 87–88. o. ISSN 1416-0617  
• Thurzó Nagy László: Miskolci lexikon. Budapest, 1965. I/A. k. 128−129. o.
• Zsugyel János: „Ha nem nevelnek Eperjesen kollégiumi iskolák …”, Miskolci Keresztény Szemle, 2021/2 sz. 82. o.
• Ünnepélyes keretek között vett búcsút szombaton este a miskolci evangélikus egyházközségtől Henszelmann Aladár dr. Magyar Élet, 1939. november 26. 2. o.
• Meghalt Henszelmann Aladár dr. egyetemi magántanár, a magyar röntgenológia egyik mártírja. Magyar Élet, 1943. augusztus 10. 5. o.

További információk

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Sereg Péter: Diversitas delectat! A Miskolci EvangélikusJogakadémia hat oktatójának életútja, in: Jogászprofesszorok Miskolcon (Szerk: Nagy Zoltán), Miskolci jogásztradíciók megőrzéséért Egyesület - Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Miskolc 2021.