A hepatitisz B a májat érintő fertőző betegség, amelyet a hepatitisz B-vírus okoz,[1][2] a vírusos májgyulladások egyik típusa.[3] Akut és krónikus változata egyaránt ismert.[1]

Hepatitis B
Hepatitisz B-vírus elektronmikroszkópos képe
Hepatitisz B-vírus elektronmikroszkópos képe

LatinulHepatitis B
AngolulHepatitis B
Osztályozás
BNO-10B16.0, B17.0 B18.1
BNO-9
Epidemiológia
Földrajzi előfordulásVilágszerte, Afrikában és Kelet-Ázsiában gyakoribb
Prevalencia
Európában0,5%
Világszerte3,8%
Halálozási arány
Világszerte820 000
Leírás
Érintett szervekmáj
Etiológiahepatitisz B-vírus
Kockázati tényezőksok szexuális partner, intravénás droghasználat, tetoválás
Főbb tünetekhányás, hasmenés, sárgaság, hasi fájdalom
Kezelésa tünetek enyhítése, krónikus fertőzés esetén antivirális kezelés
OMIM610424
DiseasesDB5765
MedlinePlus000279
A Wikimédia Commons tartalmaz Hepatitis B témájú médiaállományokat.

A tünetek 30-18 nappal azután jelentkeznek hogy a vírus bejutott a szervezetbe, ezek: hányinger, hányás, sárgaság (a bőr és szemfehérje sárgás elszíneződése), kimerültség, sötétsárga vizelet, hasi fájdalom.[1] A fertőzés sok esetben tünetmentes. Az akut hepatitisz néhány hétig vagy maximum hat hónapig tart.[4] Deaths resulting from acute stage HBV infections are rare.[5] Ezt követően a fertőzést krónikusnak tekintik.[1] Utóbbi kialakulása gyerekkorban jóval gyakoribb; azoknak az újszülötteknek, akik anyjuktól kapták el a vírust, 90%-a hordozóvá válik.[4] Ezzel szemben az öt éves kor után szerzett infekció csak 10%-ban válik krónikussá.[6] A vírushordozók többnyire tünetmentesek, de mintegy negyedüknél több év elteltével májcirrózis és -tumor alakul ki.[7]

A vírus vérrel vagy más testfolyadékokkal terjed.[8] A súlyosan érintett régiókban gyakori, hogy a csecsemők a születés során vagy kisgyerekkorukban érintkeznek a hepatitisz B vírusával.[8] A fejlett országokban az infekció inkább szexuális úton vagy intravénás droghasználattal terjed.[8] Magas kockázatnak vannak kitéve az egészségügyi dolgozók, a prostituáltak, a vérátömlesztést vagy vesedialízist kapó betegek, azok akik pozitív személlyel laknak együtt vagy magas fertőzöttségű országba látogatnak.[8][6] Korábban a tetoválás és piercingek behelyezése is kockázatos volt, de újabban jobban ügyelnek az eszközök megfelelő sterilizálására.[9] A vírus kézfogással, csókkal, köhögéssel, tüsszentéssel, szoptatással nem terjed.[6] Jelenlétét 30-60 nappal a fertőzést követően lehet kimutatni; általában a felszíni fehérjéjét (HBsAg) vagy az ellene termelődő ellenanyagokat mérik.[8] Az akut infekció többnyire nem igényel kezelést, de a hordozók antivirális kezelésben részesülhetnek ha a vírus aktívan szaporodik és nagy a cirrózis kialakulásának veszélye.[8] Esetenként (fulmináns hepatitisz, cirrózis, májtumor) májátültetésre is szükség lehet.[8]

A hepatitisz B ellen hatékony védőoltás áll rendelkezésre.[8][10] Magyarországon a 13 éves gyerekek oltása kötelező. 2016-ban a WHO célul tűzte ki a hepatitisz B 2030-ig való teljes felszámolását.[11][12]

2019-es becslés szerint a világ lakosságának 3,8%-a, mintegy 296 millió ember krónikus vírushordozó. Évente 1,5 millió akut infekció zajlik le és 820 ezren halnak meg a hepatitisz B következtében.[1] A leggyakoribb halálok a májcirrózis és a májtumor.[13] A betegség Afrikában (ahol a lakosság 7,5%-a érintett) és Kelet-Ázsiában a leggyakoribb.[14] Európa és Magyarország a kis kockázatú régiók közé tartozik. Egyes becslések szerint a világ lakosságának harmada volt valaha legalább egyszer hepatitisz B-fertőzött.[13]

A vírusfertőzést követően heveny májgyulladás lép fel, amelynek tünetei általános rosszullét, étvágytalanság, hányinger, hányás, izomfájdalom, alacsony láz, sötétsárga vizelet, majd a bőr és a szemfehérje sárgás elszíneződése (sárgaság). A betegség több hétig tart, majd a legtöbb esetben a beteg állapota fokozatosan javul. Ritkán ún. fulmináns hepatitisz is előfordulhat, amely a májszövetek nagymértékű pusztulását okozza és halálos is lehet. Más esetekben a fertőzés teljesen tünetmentes.[15]

Az esetek egy kis hányadánál a vírusfertőzés krónikussá válik, a páciens ilyenkor tünetmentes vagy mája az idült gyulladás állapotában marad, amely több év elteltével májcirrózishoz vezet; ilyenkor igen nagy a hepatocelluláris karcinóma ("májrák") kialakulásának esélye. Európában a hepatocelluláris karcinómák mintegy 50%-át a hepatitisz B vagy hepatitisz C-vírus okozza.[16][17] Az alkoholfogyasztás megnöveli cirrózis és tumor kialakulásának esélyét.

A betegek 1-10%-ánál a májon kívül más szervek is érintettek lehetnek, előfordulhat szérumbetegség-szerű szindróma, akut nekrotizáló vaszkulitisz (polyarteritis nodosa), heveny glomerulonefritisz vagy gyerekkori papuláris akrodermatitisz (Gianotti–Crosti-szindróma).[18][19] A szérumbetegség-szerű szindróma az akut fázis kezdetén jelentkezik, gyakran a sárgaságot is megelőzve.[20] Tünetei láz, kiütések, érgyulladás; ezek a sárgaság beálltakor eltűnhetnek, de meg is maradhatnak az akut fázis végéig.[21] Az akut nekrotizáló veszkulitiszben szenvedők mintegy 30–50%-a hepatitisz B-pozitívak.[22] A vese érintettsége felnőttekben is elfordulhat, de gyermekek esetében gyakoribb.[23][24] Leggyakoribb formája a heveny glomerulonefritisz.[21] Felmerült a HBV érintettsége egyéb, az immunrendszer által közvetített hematológiai betegségekben is (pl. krioglobulinémia és aplasztikus anémia) de a kapcsolat egyelőre nem bizonyított kellően.[21]

Kórokozó

szerkesztés

Szerkezete

szerkesztés
 
A hepatitisz B-vírus szerkezete

A hepatitisz B-vírus (HBV) a hepadnavírusok családjába tartozik.[25] A vírusrészecske (virion) egy 30-42 nm átmérőjű, külső lipidmembránnal körbevett, ikozaéder alakú fehérjekapszula (nukleokapszid). Belsejében található a DNS-ből állú vírusgenom és egy reverz transzkriptáz-aktivitással is rendelkező DNS-polimeráz enzimmolekula.[26] A külső lipidrétegbe fehérjék ágyazódnak bele, ezek révén kapcsolódik a vírus a gazdasejt felszíni receptoraihoz. A HBV a legkisebb lipidburkos állati vírusok közé tartozik. A beteg vérében a fertőzőképes, teljes virionon (a felfedezője után elnevezett ún. Dane-részecskén) kívül nagy számban találhatók fertőzésképtelen (DNS-genomot nem tartalmazó), kis kerek vagy szál alakú testek.[27] Ezek a HBV életciklusa során keletkező "selejtek" a vírus felszíni fehérjéiből (hepatitisz B felszíni antigén, angol rövidítéssel HBsAg) és lipidekből állnak és számuk több nagyságrenddel (100 vagy akár 10 ezerszeresen) meghaladja a virionokét.[28]

 
A HBV genomja. Génjei átfednek egymással

A HBV genomja egy cirkuláris DNS-molekula, amely sajátos módon nem teljesen kétszálú. A teljes szál végéhez a DNS-polimeráz kapcsolódik. A genom teljes szála 3020–3320 nukleotid hosszú, amihez az 1700–2800 nukleotid hosszúságú rövid szál kapcsolódik.[29] Utóbbi mellett egy rövid, kb. 18 nukleotidos RNS-szakasz is kapcsolódik a hosszú szálhoz. A gazdasejt megfertőzése után a genom a sejtmagba kerül, ahol a virális DNS-polimeráz segítségével a genom a rövid szál kiegészítésével teljesen kétszálúvá válik (emellett eltávolítják róla az RNS-t, a polimerázt és összekötik két, addig különálló végét).

A genomban négy, egymással részben vagy teljesen átfedő gén található: a C, X, P és S. Messze a legnagyobb a polimerázt kódoló P gén, amely a genom szinte egészét kiteszi. A nukleokapszid core proteinjét a C gén kódolja, de a gén termékéről lehasítva készül az e-antigén (HBeAg) is (egyes ritka törzsekben a HbeAg hiányzik).[30] Az S génről íródnak át a felszíni fehérjék. Ez egyetlen leolvasási keret (open reading frame, ORF), de három startkodon (ATG) is található benne, amelyek három szakaszra, S-re preS1-re és preS2-re osztják a gént. Attól függően, hogy honnan indul a fehérjeszintézis kis (S), közepes (pre-S2 és S) és nagy (pre-S1, pre-S2, S) proteinek keletkeznek róla.[31][32]

Az X gén termékének funkciója nem teljesen világos, de a gazdasejt válaszát szabályozza különféle szignálokra és feltehetően szerepet játszik a májrák kialalkulásában.[33]

Replikációja

szerkesztés
 
A hepatitisz B-vírus életciklusa

A hepatitisz B-vírus életciklusa eléggé bonyolult. A kevés pararetrovírus egyike: ezek replikációjuk során reverz transzkripciót használnak, holott nem retrovírusok.

A vírus a hepatocita gazdasejt felszínén a Na-taurokolát receptorhoz (NTCP) kapcsolódik.[34] közeli rokona, a kacsa hepatitisz B-vírus esetében ez feltehetően a karboxipeptidáz-D enzim.[35][36] A receptor alapvetően a hepatocitákon található meg, de mivel a vírus DNS-ét és fehérjéit a májon kívül is sikerült kimutatni, valószínűleg más szervek sejtjeibe is behatol, ahol nem képes ugyan szaporodni, de szervátültetés esetén fertőzés forrása lehet.[37]

A HBV ezután endocitózissal bekerül a sejt belsejébe, ahol burka szétesik és a genomot a sejt saját chaperon fehérjéi beszállítják a sejtmagba. Itt a virális DNS-polimeráz teljesen kétszálúvá egészítik ki és cirkularizálja a genomot. Erről a sejt RNS-polimeráz II enzimje négyféle mRNS-t ír át; ezek közül az egyik (amely az ismétlődő szekvenciák miatt hosszabb magánál a genomnál is, kb. 3500 bázis) bekerül az összeszerelődő új víruskapszidokba is. Érése a nukleokapszidon belül zajlik: a virális polimeráz reverz transzkripcióval DNS-sé átírja (ebből lesz a hosszú szál), majd az RNS-szálat lebontja, kivéve a végén egy kicsi szakaszt, amely a második DNS-szál primeréül (indítójául) szolgál. A második DNS-szál szintézise a kapszid záródása miatt félbemarad és már csak a következő fertőzési ciklusban, az új gazdasejt magjában fejeződik be.[32][38]

A betegséget a hepatociták pusztulása következtében fellépő májkárosodás váltja ki. A sejtpusztulást alapvetően nem a vírus szaporodása okozza, hanem a szervezet immunrendszerének reakciója, amely a citotoxikus T-sejtek segítségével megöli a vírusfertőzött hepatocitákat és antivirális citokinek segítségével helyi gyulladást indukál.[39]

Terjedése

szerkesztés

A hepatitisz B-vírus a beteg vérével vagy testnedveivel terjed. Fertőzőképessége mintegy 50-100-szorosan meghaladja a HIV-ét.[40] A vírus a szülés során is átkerülhet az anyáról a gyerekre.[1]

Gyermekkorban elsősorban harapással, vagy a fertőzött nyálának nyílt sebbe kerülésével terjed.[41][42] A felnőttek esetében szexuális úton,[43] vérátömlesztéssel (régebben, amikor a vért még nem szűrték HBsAg-re),[44] nem kellően sterilizált tetoválótűvel vagy közös tűt használó intravénás kábítószerhasználattal is el lehet kapni a fertőzést.[45] Megfelelő orvosi kezelést követően a csecsemő szoptatása már nem jelent veszélyt.[46]

Szerotípusok és genotípusok

szerkesztés

Felszíni fehérjéinek immunológiai tulajdonságai alapján a vírusnak négy szerotípusát (adr, adw, ayr, ayw), genomjának szekvenciája alapján pedig nyolc jelentős genotípusát (A-tól H-ig; az I és J genotípust még nem ismerik el általánosan) különítik el. A genotípusok földrajzilag jól elkülönülnek és ezek alapján fel lehet vázolni a vírus evolúciójának és terjedésének útját. A genotípus hatással lehet a betegség súlyosságára, lefolyására, a szövődmények esélyére, a kezelésre és vakcinára való reagálásra is.[47][48][49] A különböző genotípusok genomszekvenciájuk 8%-ban is eltérhetnek egymástól.

Először 1988-ban ismerték fel a genotípusok létezését, akkor hatot különítettek el (A-tól F-ig);[50] a 2000-es évekre két újabbat (G és H) fedeztek fel.[51] A legtöbb genotípust további, egymástól tulajdonságaikban különböző alcsoportokra osztják fel.[52]

Diagnózis

szerkesztés
 
Krónikus hepatitisz B-re utaló "üvegpor" jellegű májszövet

A HBV-t általában a vérszérumból mutatják ki a vírus fehérjéinek, vagy az ellenük készült ellenanyagok jelenlétének detektálásával.[53] Leggyakrabban a vírus legnagyobb mennyiségben termelődő proteinjére (proteinjeire), a HBsAg-re végeznek teszteket, ez egyúttal a elsőként kimutatható virális fehérje. A teszt azonban nem használható az akut fertőzés korai szakaszában, illetve a végén, amikor az immunrendszer már eltakarította a kórokozót. Az utóbbi esetben a belső nukleokapszidot alkotó core protein (HBcAg) ellen képződött IgM ellenanyagok kimutatásával bizonyítható a HBV jelenléte. A legtöbb klinikai tesztet ezért HBsAg és HBcAg elleni IgM, valamint IgG együttes kimutatására tervezik.[54]

A HBsAg feltűnését követően a vérből kimutathatóvá válik a vírus e antigénje (HBeAg); ez általában erőteljes vírusszaporodást és fertőzőképességet jelez (azonban ismertek e antigén nélküli vírusváltozatok is).[55] Az akut fertőzés során az e antigén hamarosan eltűnik és helyette megjelennek az ellene képződő ellenanyagok, amelyek drasztikusan csökkentik a kórokozó replikációját.

Az akut fertőzés elmúltával a HBsAg kimutathatatlan szint alá csökken; az elmúlt fertőzésről azonban az ellene és a HBc ellen kialakult antitestek hosszú ideig tanúskodnak.[25] A HBSAg elleni ellenyagok azonban korábbi vakcinációt is jelezhetnek.

Ha a HBsAg több mint hat hónapig kimutatható a szérumból, akkor a beteget krónikus vírushordozónak tekintik.[56] A hordozóknak krónikus májgyulladásuk lehet, amit a vérszérum magas alanin-aminotranszferáz szintje jelez. Ha beteg véréből eltűnt a HBeAg (és főleg ha felnőttként fertőződtek meg), az azt jelzi, hogy a vírus csak nagyon kis mértékben szaporodik és a hosszú távú szövődményeknek vagy a HBV továbbadásának kicsi az esélye.[57]

Szükség esetén a vírus DNS-ének jelenlétét és mennyiségét polimeráz-láncreakcióval ki lehet mutatni a beteg véréből.[58] A magas víruskoncentráció általában együtt jár a máj "üvegporszerű" szövettani képével.

Megelőzés

szerkesztés

Védőoltás

szerkesztés
 
A krónikus hepatitisz B-fertőzés öt fázisa

Az Egyesült Államokban 1991 óta javasolják az újszülöttek közvetlen születés utáni védőoltását hepatitisz B ellen.[59] Ez volt az első olyan vakcina, amellyel tumort (májrákot) lehetett megelőzni.[60] Magyarországon a 13 éves gyerekek oltása kötelező.[61]

A legtöbb védőoltást három adagban adják be, három héten belül. A gyerekek mintegy 95%-a fejleszt a védettséghez elegendő ellenanyagszintet, míg 40 fölött ennek aránya 90%, 60 év fölött pedig kb. 75%. A HBsAg-pozitív anyák újszülötteinál a vakcina, a hepatitisz B elleni immunglobulin-terápia, vagy ezek kombinációja is képes megelőzni a fertőzés továbbadását (bár a kombináció hatékonyabban).[62][62] A terhesség alatti tenofovir-szedés tovább javítja az esélyeket, különösen magas víruskoncentrációjú nők esetében.[63]

Azoknak, akik munkájuk során különféle emberi testfolyadékoknak (pl. vér) vannak kitéve, a krónikus vesebetegeknek és a homoszexuális férfiaknak különösen javasolják a védőoltás beadását[64] és hatékonyságának teszttel való ellenőrzését.[64][65][66][67]

Egyéb intézkedések

szerkesztés

Mesterséges megtermékenyítés esetén ha a donor férfi HBV-pozitív és a nő nincs beoltva, a sperma mosására van szükség.[68] Ha a nő fertőzött, a gyereknek való továbbadódás esélye nem különbözik a hagyományos megtermékenyülés esetétől.[68]

HBV-tesztet akkor ajánlott elvégezni, ha az illető nincs beoltva és valamelyik magas kockázatú csoportba tartozik: 2%-nál magasabb prevalenciájú országból származik, HIV-pozitív, intravénás droghasználó, homoszexuális férfi vagy hepatitisz B-fertőzött személlyel lakik egy háztartásban.[69] Az Egyesült Államokban a terhes nők rutinszerű szűrését is javasolják.[70]

 
Hepatitisz B-okozta életévveszteség/100 ezer lakos (2004)

  no data
  <10
  10–20
  20–40
  40–60
  60–80
  80–100

  100–125
  125–150
  150–200
  200–250
  250–500
  >500

Az akut hepatitisz B-fertőzés általában nem igényel külön kezelést és a felnőtt páciensek többsége magától meggyógyul.[71][72] Az esetek mintegy 1%-ban agresszív fulmináns hepatitisz lép fel, ahol kórházi kezelésre és antivirális terápiára van szükség (utóbbi az immunhiányos betegek esetében is javasolt). A vírushordozóknál - különösen akiknek magas a víruskoncentráció vagy a májkárosodást jelző alanin-aminotranszferáz-szint a vérében - azonban szükséges lehet a lehet a vírusszaporodás gátlása a májcirrózis és a tumor eselyének visszaszorítása érdekében.[73] Az antivirális terápia a hatóanyagtól és a vírus genotípusától függően fél-egy évig tart.[74]

A terápia nem képes kiirtani a vírust a szervezetből, azonban leállítja annak szaporodását és az általa okozott szövetkárosodást. Az Egyesült Államokban engedélyezett antivirális szerek a lamivudin, adefovir, tenofovir-dizoproxil, tenofovir-alafenamid, telbivudin és entekavir, valamint két immunmodulátor, az alfa-2a interferon és a peginterferon alfa-2a. A WHO a tenofovirt és az entekavirt ajánlja elsődleges gyógyszerként.[75]

A napi vagy heti háromszori injekciót igényló interferonkezelést mára felváltotta a heti egyszeri szúrással járó PEGilált interferonok alkalmazása.[76] Hatékonysága azonban nem mindig egyforma, függően a vírus genotípusától vagy a beteg genetikai hátterétől. A kezelés visszaszorítja a vírusreplikációt a májban, csökkentve ezzel a vírus koncentrációját a vérben is.[77] Az interferonterápia az A genotípus esetén 37%-ban teljesen megszünteti a vírusszaporodást (a vér negatív lesz e antigénre), a C genotípusnál 15%-ban, de az D-nél csak 6%-ban. Az A és B genotípusnál a terápia ~45%-kal csökkenti az e antigén mennyiségét, míg a C éd D-nél csak 25–30%-kal.[78]

A WHO 2016-ban célul tűzte ki a hepatitisz B teljes kiirtását, de nem valószínű, hogy a kitűzött 2030-as időpontig sikerrel járnak.

Prognózis

szerkesztés

Az akut Hepaptisz B-infekció néhány héten vagy hónapon belül spontán gyógyul, de az esetek egy részében krónikus fertőzéssé alakul át. A gyerekek fogékonyabbak az utóbbira. Ha valaki felnőttként vagy kamaszként fertőződik meg, az esetek 95%-ban maradéktalanul felgyógyul. A fiatalabb gyerekek esetében azonban az esély 30%-ra, az újszülötteknél pedig (akik jellemzően az anyjuktól kapják a vírust) mindössze 5%-ra csökken.[79] Utóbbiak 40%-os eséllyel májcirrózisban vagy hepatocelluláris karcinómában halnak majd meg.[76] Más adatok szerint az 1-6 éves kor között fertőződöttek 30%-a marad vírushordozó.[80]

A hepatitisz B-vel együtt járhat a hepatitisz D-fertőzés is, mert annak vírusa a HBV felszíni fehérjéjét használja fel a saját kapszidjához és csak vele együtt képes szaporodni. [81] A kettős infekció növeli a májcirrózis és tumor kockázatát.[82]

Reaktiváció

szerkesztés

A vírushordozók esetében (akár olyankor is, amikor a HBsAg-szintjük detektálhatatlan szint alá süllyedt) a HBV ritkán újra aktiválódhat és ismét kialakul a májgyulladással járó betegség.[83][84] A reaktivációt a máj ellenálló képességének gyengülése válthatja ki jelentős mennyiségű alkohol vagy drog fogyasztása után,[85] vagy immunhiányos állapotban, pl. kemoterápia vagy immunszupresszív gyógyszerek szedése esetén.[86] A HBV alvó és replikálódó ciklusokon megy keresztül. A reaktiváció kockázata több tényezőtől függ, a magas májenzim, a mérhető HBsAg rontja az eséyleket, mint az is ha valakinek csak a core antigén ellen vannak ellenanyagai. A HBsAg elleni antitestek nem zárják ki teljesen a reaktiváció lehetőségét.[87]

Epidemiológia

szerkesztés
 
A hepatitisz B előfordulása 2017-ben.[88]

2019-es becslés szerint akkor legalább 296 millió embernek - a világ lakossága 3,8%-ának - volt krónikus hepatitisz B-fertőzése. Ugynabban az évben mintegy 1,5 millió akut infekció zajlott le.[1] A vírus regionális előfordulása az észak-amerikai 0,5%-tól az afrikai 7,5%-ig terjed.[14]

A magas fertőzöttségű területeken (8% vagy afölött) általános a szülőről újszülöttre való átadódás (ún. vertikális transzmisszió) és a gyerekek is gyakran elkapják a betegséget.[89] 2021-ben 19 afrikai országban mértek 8-19% közötti prevalenciát,[90] de Mongólia is a magas fertőzöttségű országok közé tartozik.[91][92]

Azokban a a régiókban, ahol a lakosság 2–7%-a vírushordozó, a betegség többnyire horizontálisan (nem egyik nemzedékről a másikra) terjed, gyakran a gyerekek körében, de előfordul a veritális átadódás is.[93] Ilyen állam pl. Kína, amely a tartomány felső határán helyezkedik el a maga 6,89%-os (2019-ben) fertőzöttségi rátájával.[94] Hasonló helyzetben van India is, ahol a prevalaneciát 2-4% közé teszik.[95]

Alacsony fertőzöttségű régiónak számít Európa átlagosan 0,5%-kal,[96] Észak- és Dél-Amerika legtöbb állama (átlagosan 0,28%)[97][98] és Ausztrália (0,9%).[99]

Az európai országok közül Bulgáriában és Romániában a legmagasabb a HBV-prevalenciája, mindkét országban 2% fölötti. Magyarország nem szolgáltat adatokat a krónikus hepatitisz-B fertőzöttségről, 2022-ben az új akut esetek száma 23 volt, amivel a legalacsonyabb rátájúak között volt az EU tagállamok között.[100][101]

Története

szerkesztés

A régészeti csontleletek DNS-vizsgálata alapján az emberiség már legalább tízezer éve együtt él a hepatitisz B-vírussal, mind Eurázsiában, mind Észak- és Dél-Amerikában;[102][103][104] ez cáfolja a rági elméletet, miszerint a HBV a 16. században került át az Újvilágból Európába.[104] A C4 algenotípus kizárólag az ausztrál bennszülöttekben fordul elő, ami arra utal, hogy legalább 50 ezer éves (ekkor érkeztek az első emberek Ausztráliába).[105][106][107] A genetikai analízis szerint viszont valamennyi genotípus közös őse 12-20 ezer évvel ezelőtti.[102]

Az első írásos feljegyzás egy hepatitisz B-járványról 1885-ből származik.[108] Két évvel korábban feketehimlő-járvány tört ki Brémában és 1289 kikötői munkást más emberekből származó nyirokkal oltottak be. Néhány héttel vagy hónappal később 191-en májgyulladásban betegedtek meg; valamennyiüket vissza lehetett vezetni a fertőzött nyirok donorjához.

A legnagyobb ismert járvány 330 ezer amerikai katona megbetegedése volt a második világháború idején; ezt valószínűleg fertőzött vérszérummal szennyezett sárgalázvakcina okozta. Az oltóprogram után 50 ezer katonánál jelentkezett sárgaság.[109]

A hepatitisz B-vírust 1966-ben fedezte fel az amerikai Baruch Blumberg, aki ausztrál őslakosok véréből izolálta a később HBsAg-ként ismert fehérjét, amelyet ő Ausztrália antigénnek nevezett el.[110] Elektronmikroszkóppal először 1970-ben sikerült megfigyelni a HBV virionját.[111] 1971 az Egyesült Államokban elkezdték a vérbankok szűrését.[112] Az 1980-as évek elejére megszekvenálták a vírus genomját,[113] és elkészültek az első védőoltások.[114]

  1. a b c d e f g Hepatitis B Fact Sheet. World Health Organization , 2022. június 24. [2022. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 9.)
  2. Logan's Medical and Scientific Abbreviations. J. B. Lippincott and Company, 232. o. (1987). ISBN 0-397-54589-4 
  3. Hepatitis MedlinePlus. U.S. National Library of Medicine . (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  4. a b Hepatitis B Questions and Answers for the Public - Symptoms, 2022. március 30. [2022. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 9.)
  5. Rubin's Pathology : clinicopathologic foundations of medicine, 5th, Philadelphia: Wolters Kluwer/Lippincott Williams & Wilkins, 638. o. (2008. november 27.). ISBN 9780781795166 
  6. a b c Hepatitis B FAQs for the Public – Transmission. U.S. Centers for Disease Control and Prevention (CDC). [2011. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 29.)
  7. Chang MH (2007. június 1.). „Hepatitis B virus infection”. Semin Fetal Neonatal Med 12 (3), 160–167. o. DOI:10.1016/j.siny.2007.01.013. PMID 17336170. 
  8. a b c d e f g h Hepatitis B Fact sheet N°204. who.int , 2014. július 1. [2014. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 4.)
  9. Viral Hepatitis, 4th, Hoboken: Wiley, 83. o. (2013). ISBN 9781118637302 
  10. (2007) „Natural History of Hepatitis B Virus Infection: an Update for Clinicians”. Mayo Clinic Proceedings 82 (8), 967–975. o. DOI:10.4065/82.8.967. PMID 17673066. 
  11. (2021. szeptember 29.) „Prospects for the Global Elimination of Hepatitis B”. Annual Review of Virology 8 (1), 437–458. o. DOI:10.1146/annurev-virology-091919-062728. ISSN 2327-056X. PMID 34586871. 
  12. (2020. szeptember 1.) „Progress towards elimination goals for viral hepatitis” (angol nyelven). Nature Reviews Gastroenterology & Hepatology 17 (9), 533–542. o. DOI:10.1038/s41575-020-0332-6. ISSN 1759-5053. PMID 32704164. PMC 7376316. 
  13. a b (2017. november 1.) „Epidemiology of Hepatitis B Virus Infection and Impact of Vaccination on Disease”. Clinics in Liver Disease 20 (4), 607–628. o. DOI:10.1016/j.cld.2016.06.006. PMID 27742003. PMC 5582972. 
  14. a b Global progress report on HIV, viral hepatitis and sexually transmitted infections, 2021. World Health Organization , 2021 (Hozzáférés: 2022. augusztus 10.)
  15. (2005. július 1.) „Management of the hepatitis B virus in the liver transplantation setting: a European and an American perspective”. Liver Transpl. 11 (7), 716–32. o. DOI:10.1002/lt.20492. PMID 15973718. 
  16. (2007. június 1.) „Hepatocellular carcinoma: epidemiology and molecular carcinogenesis”. Gastroenterology 132 (7), 2557–76. o. DOI:10.1053/j.gastro.2007.04.061. PMID 17570226. 
  17. (2011. szeptember 22.) „Hepatocellular carcinoma”. New England Journal of Medicine 365 (12), 1118–27. o. DOI:10.1056/NEJMra1001683. PMID 21992124. 
  18. (1981. február 1.) „Hepatitis B as an immune complex disease”. Seminars in Liver Disease 1 (1), 45–57. o. DOI:10.1055/s-2008-1063929. PMID 6126007. 
  19. (2001. május 1.) „Polyarteritis nodosa and extrahepatic manifestations of HBV infection: the case against autoimmune intervention in pathogenesis”. Journal of Autoimmunity 16 (3), 269–74. o. DOI:10.1006/jaut.2000.0502. PMID 11334492. 
  20. (1971. július 1.) „The pathogenesis of arthritis associated with viral hepatitis. Complement-component studies”. The New England Journal of Medicine 285 (4), 185–9. o. DOI:10.1056/NEJM197107222850401. PMID 4996611. 
  21. a b c (2009. május 1.) „Hepatitis B: the virus and disease”. Hepatology 49 (5 Suppl), S13–21. o. DOI:10.1002/hep.22881. PMID 19399811. PMC 2809016. 
  22. (1970. december 1.) „Association between polyarteritis and Australia antigen”. Lancet 2 (7684), 1149–53. o. DOI:10.1016/S0140-6736(70)90339-9. PMID 4098431. 
  23. (1991. május 1.) „Membranous nephropathy related to hepatitis B virus in adults”. The New England Journal of Medicine 324 (21), 1457–63. o. DOI:10.1056/NEJM199105233242103. PMID 2023605. 
  24. (1978. november 1.) „Strong association between membranous nephropathy and hepatitis-B surface antigenaemia in Japanese children”. Lancet 2 (8099), 1065–8. o. DOI:10.1016/S0140-6736(78)91801-9. PMID 82085. 
  25. a b szerk.: Baron S: Hepatitis Viruses, Baron's Medical Microbiology, 4th, University of Texas Medical Branch (1996). ISBN 978-0-9631172-1-2 
  26. (2004) „Molecular Virology of Hepatitis B Virus”. Seminars in Liver Disease 24, 3–10. o. DOI:10.1055/s-2004-828672. PMID 15192795. 
  27. (2023. november 27.) „Biology of the hepatitis B virus (HBV) core and capsid assembly modulators (CAMs) for chronic hepatitis B (CHB) cure”. Global Health & Medicine 5 (4), 199–207. o. DOI:10.35772/ghm.2023.01065. PMID 37655181. PMC 10461335. 
  28. (1986) „The Biology of Hepadnaviruses”. Journal of General Virology 67 (7), 1215–1235. o. DOI:10.1099/0022-1317-67-7-1215. PMID 3014045. 
  29. (2007) „Hepatitis B virus genetic variability and evolution”. Virus Research 127 (2), 164–176. o. DOI:10.1016/j.virusres.2007.02.021. PMID 17383765. 
  30. (2005. december 1.) „Hepatitis B virus genome variability and disease progression: the impact of pre-core mutants and HBV genotypes”. Journal of Clinical Virology 34 (Suppl 1), S79–82. o. DOI:10.1016/s1386-6532(05)80015-0. PMID 16461229. 
  31. (2007. január 1.) „Viral and cellular determinants involved in hepadnaviral entry”. World Journal of Gastroenterology 13 (1), 22–38. o. DOI:10.3748/wjg.v13.i1.22. PMID 17206752. PMC 4065874. 
  32. a b (2007. január 1.) „Hepatitis B virus replication”. World Journal of Gastroenterology 13 (1), 48–64. o. DOI:10.3748/wjg.v13.i1.48. PMID 17206754. PMC 4065876. 
  33. (2010) „Hepatitis B virus X protein upregulates HSP90alpha expression via activation of c-Myc in human hepatocarcinoma cell line, HepG2”. Virol. J. 7, 45. o. DOI:10.1186/1743-422X-7-45. PMID 20170530. PMC 2841080. 
  34. (2012) „Sodium taurocholate cotransporting polypeptide is a functional receptor for human hepatitis B and D virus”. eLife 1, e00049. o. DOI:10.7554/eLife.00049. PMID 23150796. PMC 3485615. 
  35. (1999) „Carboxypeptidase D is an avian hepatitis B virus receptor”. Journal of Virology 73 (10), 8696–8702. o. DOI:10.1128/JVI.73.10.8696-8702.1999. PMID 10482623. PMC 112890. 
  36. (2007. január 1.) „Viral and cellular determinants involved in hepadnaviral entry”. World J. Gastroenterol. 13 (1), 22–38. o. DOI:10.3748/wjg.v13.i1.22. PMID 17206752. PMC 4065874. 
  37. (2011. április 1.) „Hepatitis B virus (HBV) quasispecies in hepatic and extrahepatic viral reservoirs in liver transplant recipients on prophylactic therapy”. Liver Transpl 17 (8), 955–62. o. DOI:10.1002/lt.22312. PMID 21462295. 
  38. (2007. január 1.) „Hepatitis B virus morphogenesis”. World J. Gastroenterol. 13 (1), 65–73. o. DOI:10.3748/wjg.v13.i1.65. PMID 17206755. PMC 4065877. 
  39. (2007) „HBV pathogenesis in animal models: Recent advances on the role of platelets”. Journal of Hepatology 46 (4), 719–726. o. DOI:10.1016/j.jhep.2007.01.007. PMID 17316876. PMC 1892635. 
  40. Hepatitis B FAQs for the Public. Centers for Disease Control and Prevention. [2015. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 24.)
  41. Hepatitis B – the facts: IDEAS –Victorian Government Health Information, Australia. State of Victoria, 2009. július 28. [2011. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 19.)
  42. (Nov–Dec 2004) „Global epidemiology of hepatitis B virus”. Journal of Clinical Gastroenterology 38 (10 Suppl 3), S158–68. o. DOI:10.1097/00004836-200411003-00008. PMID 15602165. 
  43. (2012. február 1.) „Vaccination against sexually transmitted infections”. Current Opinion in Infectious Diseases 25 (1), 66–72. o. DOI:10.1097/QCO.0b013e32834e9aeb. PMID 22143117. 
  44. (2008. szeptember 1.) „Transfusion-transmissible infections and transfusion-related immunomodulation”. Best Practice & Research. Clinical Anaesthesiology 22 (3), 503–17. o. DOI:10.1016/j.bpa.2008.05.003. PMID 18831300. (Hozzáférés: 2018. december 17.) 
  45. (2000. március 1.) „Drug injectors and the cleaning of needles and syringes”. European Addiction Research 6 (1), 20–30. o. DOI:10.1159/000019005. PMID 10729739. 
  46. (2011) „Breastfeeding of Newborns by Mothers Carrying Hepatitis B Virus: A Meta-analysis and Systematic Review”. Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine 165 (9), 837–846. o. DOI:10.1001/archpediatrics.2011.72. PMID 21536948. 
  47. (2005. március 1.) „Hepatitis B virus genotypes”. Vaccine 23 (19), 2409–23. o. DOI:10.1016/j.vaccine.2004.10.045. PMID 15752827. 
  48. (1995) „Subtypes, genotypes and molecular epidemiology of the hepatitis B virus as reflected by sequence variability of the S-gene”. Intervirology 38 (1–2), 24–34. o. DOI:10.1159/000150411. PMID 8666521. 
  49. (2015. december 1.) „Hepatitis B virus intergenotypic recombinants worldwide: An overview.”. Infection, Genetics and Evolution 36, 500–10. o. DOI:10.1016/j.meegid.2015.08.024. PMID 26299884. 
  50. (1994) „Complete genomes, phylogenic relatedness and structural proteins of six strains of the hepatitis B virus, four of which represent two new genotypes”. Virology 198 (2), 489–503. o. DOI:10.1006/viro.1994.1060. PMID 8291231. 
  51. (2005. május 1.) „Characterization of seven genotypes (A to E, G and H) of hepatitis B virus recovered from Japanese patients infected with human immunodeficiency virus type 1”. Journal of Medical Virology 76 (1), 24–32. o. DOI:10.1002/jmv.20319. PMID 15779062. 
  52. (2007. január 1.) „Hepatitis B virus taxonomy and hepatitis B virus genotypes”. World Journal of Gastroenterology 13 (1), 14–21. o. DOI:10.3748/wjg.v13.i1.14. PMID 17206751. PMC 4065870. 
  53. (1987) „Serological markers of HBV infectivity”. Ann. Ist. Super. Sanità 24 (2), 217–23. o. PMID 3331068. 
  54. Desk Encyclopedia of Human and Medical Virology. Boston: Academic Press, 110. o. (2009). ISBN 978-0-12-375147-8 
  55. (2010) „The natural history of chronic HBV infection and geographical differences”. Antiviral Therapy 15 (3_suppl), 25–33. o. DOI:10.3851/IMP1621. PMID 21041901. 
  56. (2007. február 1.) „Chronic hepatitis B”. Hepatology 45 (2), 507–39. o. DOI:10.1002/hep.21513. PMID 17256718. 
  57. (2007. november 1.) „Predictive factors for reactivation of hepatitis B following hepatitis B e antigen seroconversion in chronic hepatitis B”. Gastroenterology 133 (5), 1458–65. o. DOI:10.1053/j.gastro.2007.08.039. PMID 17935720. 
  58. (2006. november 1.) „New nucleic acid diagnostic tests in viral hepatitis”. Semin. Liver Dis. 26 (4), 309–317. o. DOI:10.1055/s-2006-951602. PMID 17051445. 
  59. (2017. szeptember 1.) „Elimination of Perinatal Hepatitis B: Providing the First Vaccine Dose Within 24 Hours of Birth”. Pediatrics 140 (3), e20171870. o. DOI:10.1542/peds.2017-1870. PMID 28847980. 
  60. (2016. január 1.) „Infection and Cancer: The Case of Hepatitis B”. Journal of Clinical Oncology 34 (1), 83–90. o. DOI:10.1200/JCO.2015.61.5724. PMID 26578611. 
  61. Hatásos és biztonságos a 7. osztályosok hepatitis B elleni védőoltása Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
  62. a b (2006. április 1.) „Hepatitis B immunisation for newborn infants of hepatitis B surface antigen-positive mothers”. The Cochrane Database of Systematic Reviews (2), CD004790. o. DOI:10.1002/14651858.CD004790.pub2. PMID 16625613. 
  63. (2017. június 1.) „Systematic review with meta-analysis: the efficacy and safety of tenofovir to prevent mother-to-child transmission of hepatitis B virus”. Alimentary Pharmacology & Therapeutics 45 (12), 1493–1505. o. DOI:10.1111/apt.14068. PMID 28436552. 
  64. a b (2013. december 1.) „CDC guidance for evaluating health-care personnel for hepatitis B virus protection and for administering postexposure management”. MMWR. Recommendations and Reports 62 (RR-10), 1–19. o. PMID 24352112. 
  65. (2005. október 1.) „Vaccines for preventing hepatitis B in health-care workers”. The Cochrane Database of Systematic Reviews (4), CD000100. o. DOI:10.1002/14651858.CD000100.pub3. PMID 16235273. 
  66. (2004. július 19.) „Hepatitis B vaccination for patients with chronic renal failure”. The Cochrane Database of Systematic Reviews 2010 (3), CD003775. o. DOI:10.1002/14651858.CD003775.pub2. PMID 15266500. PMC 8406712. 
  67. Men Who Have Sex with Men | Populations and Settings | Division of Viral Hepatitis | CDC (amerikai angol nyelven). www.cdc.gov , 2015. május 31. (Hozzáférés: 2017. december 13.)
  68. a b (2009. július 22.) „To do or not to do: IVF and ICSI in chronic hepatitis B virus carriers”. Human Reproduction 24 (11), 2676–8. o. DOI:10.1093/humrep/dep258. PMID 19625309. 
  69. (2014. július 1.) „Screening for hepatitis B virus infection in nonpregnant adolescents and adults: U.S. Preventive Services Task Force recommendation statement”. Annals of Internal Medicine 161 (1), 58–66. o. DOI:10.7326/M14-1018. PMID 24863637. 
  70. (2019. július 1.) „Screening for Hepatitis B Virus Infection in Pregnant Women: US Preventive Services Task Force Reaffirmation Recommendation Statement”. JAMA 322 (4), 349–354. o. DOI:10.1001/jama.2019.9365. PMID 31334800. 
  71. (2006. december 1.) „Hepatitis B: the pathway to recovery through treatment”. Gastroenterology Clinics of North America 35 (4), 895–931. o. DOI:10.1016/j.gtc.2006.10.002. PMID 17129820. 
  72. HBV FAQs for Health Professionals | Division of Viral Hepatitis | CDC Archiválva 2017. augusztus 20-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  73. (2007. július 1.) „The natural history and treatment of chronic hepatitis B: a critical evaluation of standard treatment criteria and end points”. Annals of Internal Medicine 147 (1), 58–61. o. DOI:10.7326/0003-4819-147-1-200707030-00010. PMID 17606962. 
  74. (2011. január 1.) „HBV therapy: guidelines and open issues”. Digestive and Liver Disease 43 (Suppl 1), S57-63. o. DOI:10.1016/S1590-8658(10)60693-7. PMID 21195373. 
  75. GUIDELINES FOR THE PREVENTION, CARE AND TREATMENT OF PERSONS WITH CHRONIC HEPATITIS B INFECTION. World Health Organization (2015. március 1.). ISBN 978924154905-9 
  76. a b (2008) „Hepatitis B Virus Infection”. New England Journal of Medicine 359 (14), 1486–1500. o. DOI:10.1056/NEJMra0801644. PMID 18832247. 
  77. (2002. február 1.) „Management of viral hepatitis B”. Journal of Gastroenterology and Hepatology 17 (Suppl), S125–45. o. DOI:10.1046/j.1440-1746.17.s1.3.x. PMID 12000599. 
  78. (2009. december 1.) „Clinical relevance and public health significance of hepatitis B virus genomic variations”. World Journal of Gastroenterology 15 (46), 5761–9. o. DOI:10.3748/wjg.15.5761. PMID 19998495. PMC 2791267. 
  79. (2009) „The management of hepatitis B”. Aust Prescr 32 (4), 99–104. o. DOI:10.18773/austprescr.2009.048. 
  80. (2005) „Hepatitis B in children: complexities in management”. Pediatric Transplantation 9 (5), 685–691. o. DOI:10.1111/j.1399-3046.2005.00393.x. PMID 16176431. 
  81. (2006) „Hepatitis delta virus”. Virology 344 (1), 71–76. o. DOI:10.1016/j.virol.2005.09.033. PMID 16364738. 
  82. (1991. november 1.) „Pathobiology of chronic hepatitis virus infection and hepatocellular carcinoma (HCC)”. Ital J Gastroenterol 23 (8), 498–502. o. PMID 1661197. 
  83. (2019. január 1.) „Hepatitis B Virus Infection: What Is Current and New”. Topics in Antiviral Medicine 26 (4), 112–116. o. PMID 30641484. PMC 6372357. 
  84. (2007. november 1.) „The immunology of hepatitis B”. Clin Liver Dis 11 (4), 727–759, vii–759. o. DOI:10.1016/j.cld.2007.08.001. PMID 17981227. 
  85. (2011. január 1.) „Natural history of chronic HBV infection: special emphasis on the prognostic implications of the inactive carrier state versus chronic hepatitis”. Digestive and Liver Disease 43 (Suppl 1), S8–14. o. DOI:10.1016/S1590-8658(10)60686-X. PMID 21195374. 
  86. (2008. február 1.) „Lamivudine prevents reactivation of hepatitis B and reduces mortality in immunosuppressed patients: systematic review and meta-analysis”. Journal of Viral Hepatitis 15 (2), 89–102. o. DOI:10.1111/j.1365-2893.2007.00902.x. PMID 18184191. 
  87. (2011. szeptember 1.) „Current trends in management of hepatitis B virus reactivation in the biologic therapy era”. World Journal of Gastroenterology 17 (34), 3881–7. o. DOI:10.3748/wjg.v17.i34.3881. PMID 22025876. PMC 3198017. 
  88. Hepatitis B incidence rate. Our World in Data . (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  89. (2015. május 1.) „Hepatitis B Virus Epidemiology”. Cold Spring Harbor Perspectives in Medicine 5 (5), a021410. o, Kiadó: Cold Spring Harbor Laboratory Press. DOI:10.1101/cshperspect.a021410. PMID 25934461. PMC 4448582. 
  90. Viral Hepatitis Scorecard 2021: African Region (PDF). WHO Regional Office for Africa , 2021 [2022. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 12.)
  91. (2019. november 27.) „Prevalence of Chronic Hepatitis B and C Infection in Mongolian Immigrants in the Washington, District of Columbia, Metropolitan Area, 2016–2017”. Preventing Chronic Disease 16, E08. o. DOI:10.5888/pcd16.180104. PMID 30676936. PMC 6362705. 
  92. (2017. november 27.) „Endemic prevalence of hepatitis B and C in Mongolia: A nationwide survey amongst Mongolian adults”. Journal of Viral Hepatitis 24 (9), 759–767. o. DOI:10.1111/jvh.12697. PMID 28211256. 
  93. (2003) „Epidemiology and prevention of hepatitis B”. Seminars in Liver Disease 23 (1), 39–46. o. DOI:10.1055/s-2003-37583. PMID 12616449. 
  94. (2019. szeptember 18.) „Hepatitis B infection in the general population of China: a systematic review and meta-analysis”. BMC Infectious Diseases 19 (1), 811. o. DOI:10.1186/s12879-019-4428-y. PMID 31533643. PMC 6751646. 
  95. (2021. október 15.) „Chronic Hepatitis B: Challenges and Successes in India”. Clinical Liver Disease 18 (3), 111–116. o. DOI:10.1002/cld.1125. PMID 34691396. PMC 8518333. 
  96. Estimates of hepatitis B virus prevalence among general population and key risk groups in EU/EEA/UK countries: a systematic review Eurosurveillance Volume 28, Issue 30, 27 July 2023
  97. Hepatitis B and C in the Spotlight. A public health response in the Americas, 2016 (PDF). IRIS PAHO , 2016. december 1. (Hozzáférés: 2022. augusztus 11.)
  98. Global hepatitis report, 2017. World Health Organization , 2017. április 19. [2022. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 11.)
  99. GESA Australian Consensus Recommendations. B Positive - Hepatitis B for Primary Care . [2022. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 11.)
  100. https://www.ecdc.europa.eu/sites/default/files/documents/evidence-brief-hepatitis-B-C-prevention-2024.pdf Prevention of hepatitis B and C in the EU/EEA] European Centre for Disease Prevention and Contol
  101. Hepatitis B- Annual Epidemiological Report for 2022 European Centre for Disease Prevention and Contol
  102. a b (2021. október 8.) „Ten millennia of hepatitis B virus evolution” (angol nyelven). Science 374 (6564), 182–188. o. DOI:10.1126/science.abi5658. PMID 34618559. 
  103. (2018. május 1.) „Ancient hepatitis B viruses from the Bronze Age to the Medieval period”. Nature 557 (7705), 418–423. o. DOI:10.1038/s41586-018-0097-z. PMID 29743673. 
  104. a b Ben Guarino. „New strains of hepatitis B virus discovered in ancient human remains”, The Washington Post , 2018. május 9. (Hozzáférés: 2018. január 9.) 
  105. Davis, Jane (2013). „Molecular Epidemiology of Hepatitis B in the Indigenous People of Northern Australia”. Journal of Gastroenterology and Hepatology 2013 July (7), 1234–41. o. DOI:10.1111/jgh.12177. PMID 23432545. 
  106. Gerlich, Wolfram (2013). „Medical Virology of Hepatitis B: how it began and where we are now”. Virology Journal 2013, 10, 239. o. DOI:10.1186/1743-422X-10-239. PMID 23870415. PMC 3729363. 
  107. Paraskevis, Dimitrios (2013). „Dating the Origin and Dispersal of Hepatitis B Virus Infection in Humans and Primates”. Hepatology 2013 (3), 908–16. o. DOI:10.1002/hep.26079. PMID 22987324. 
  108. (1885) „Eine icterus epidemic” (német nyelven). Berl Klin Woschenschr 22, 20–3. o. 
  109. World War II Hepatitis Outbreak Was Biggest in History”, Associated Press, 1987. április 16. (Hozzáférés: 2020. november 8.) 
  110. (1966. március 1.) „Further studies on a "new" human isoprecipitin system (Australia antigen)”. Blood 27 (3), 297–309. o. DOI:10.1182/blood.V27.3.297.297. PMID 5930797. 
  111. (1970. április 1.) „Virus-like particles in serum of patients with Australia-antigen-associated hepatitis”. Lancet 1 (7649), 695–8. o. DOI:10.1016/S0140-6736(70)90926-8. PMID 4190997. 
  112. Hepatitis B Vaccine History. Hepatitis B Foundation . (Hozzáférés: 2020. november 8.)
  113. (1979. október 1.) „Nucleotide sequence of the hepatitis B virus genome (subtype ayw) cloned in E. coli”. Nature 281 (5733), 646–50. o. DOI:10.1038/281646a0. PMID 399327. 
  114. (1980. december 1.) „Hepatitis B vaccine”. Lancet 2 (8206), 1229–1230. o. DOI:10.1016/S0140-6736(80)92484-8. PMID 6108398. 
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hepatitis B című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.