Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.

A Herendi Porcelánmanufaktúra 1826. évi alapítása óta hagyományaihoz hűen készíti kézműves remekműveit. A porcelánt régen „fehér aranynak” nevezték, birtokolni kiváltság volt, rangot jelentett, vágyott tárgy, érték volt. A nyers porcelánmassza megmunkálása a korongozó, öntő szakembereken át a kemence értéket teremtő tüzén keresztül a festőecset utolsó simításáig kézi úton történik mind a mai napig Herenden. Tiszteletben tartva a nagy elődök értékteremtő munkáját, megőrizve szellemiségüket, a kijelölt utat soha el nem hagyva, születnek így azok az értékek, melyeket a világ minden lakott földrészén ismernek és elismernek. Születik így a Herendi Porcelán: Hungarikum, a Magyar Örökség része.

Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.
Típus	Zártkörűen működő részvénytársaság
Alapítva	1826
Székhely	Herend
Magyar cégjegyzékszám	19-10-500050
Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 59″, k. h. 17° 45′ 16″47.13293, 17.75441
A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Herendi váza, Festetics kastélymúzeum, Keszthely

Pávapár herendi porcelánból (Vastagh Éva alkotása)

Amikor a Manufaktúra elődjét, a fajansz- és kőedénykészítő műhelyét Pannónia közepén, néhány mérföldnyire a Balatontól Stingl Vince 1826-ban megnyitotta, még senki sem sejthette, hamarosan világszerte ismerni fogják az aprócska település, Herend nevét. Az anyagi nehézségek miatt 1839-ben a tőkeerős Fischer Mór vette meg a kis műhelyt, s attól kezdve csak porcelán készült Herenden. A siker nem is váratott magára. A Herendi Porcelánmanufaktúra többek között elnyerte a császári és a királyi udvari szállító címet, előre vetítve a nemzetközi sikereket is. A magyar arisztokrácia szinte kizárólag Herenden rendelte meg töredékes porcelánkészleteinek kiegészítését, s e pótlások révén a Manufaktúra számtalan olyan régi motívumot alkalmaz ma is, amelyet mások rég elfeledtek. Így van ma már 16 ezer különböző fehér formánk és 4 ezer különböző festett mintánk, összesen mintegy 64 millió különböző porcelán termék. A Herendi Porcelánmanufaktúráról elismerőleg beszélt az egyik legnagyobb magyar, Kossuth Lajos is, amikor 1842-ben a következőt mondta: „Fischer Móricz, cs. királyilag szabadalmazott Herendi porcelángyár tulajdonos Veszprém megyében; 4 év óta fennálló s ezen iparág természeténél fogva igen tetemes pénzáldozatokba került porcelángyárának műveivel az iparmű kiállításnak igen örvendetes díszt kölcsönzött. Hercegi asztal számára készült, a hercegi asztal igényeinek is megfelelő gazdagon aranyozott, nem különben egyszerűen festett szegélyű tálakon s tányérokon kívül két gyönyörű virágtartó edény; továbbá egy 29 hüvelyknyi hosszúságú aranyozott hal-tál, a Herenddel szomszéd Balaton ízes fogasainak tálalására alkalmazott valóságos mestermű, minő a külföld legelső porcelángyáraiban is a nem mindig sikerülő legköltségesebb művek közé számíttatik, végre pedig szintúgy igen nehéz készítésű transparent porcelánból gyertyafény-ernyők, közöttük egy a hercegprímás jól talált arcképével, valának a herendi porcelángyár műpéldányaiul kiállítva; s az iparmű kiállítás 14.000 látogatói közt bizonyosan egy sem volt, kinek szemei a honi műipar örvendetes fejleményének ezen díszes jeleit örömmel ne szemlélte volna.”

Herenden a legnagyobb igényességgel készülnek a porcelán díszművek és étkészletek: formázóink és porcelánfestő mestereink elhivatottsága, kézművességbeli jártassága így pompásan bizonyítást nyerhet. A Herendi Porcelán sikertörténetének csupán néhány állomását jelentik a világkiállításokon – 1851-ben és 1862-ben Londonban, 1867-ben Párizsban, 1873-ban Bécsben, 1935-ben Brüsszelben és 1937-ben ismét Párizsban – nyert díjak. Túlélt a Herendi Porcelánmanufaktúra háborúkat, természeti katasztrófát, és gazdasági világválságokat egyaránt. Ez is tanúsítja: a hagyomány, amelyet ápol, maradandó! Ha érzékeikkel maradéktalanul befogadják mindazt, amit ez az egyedülálló porcelán nyújt, akkor megértik, miért tartozik még a modern világban is a világ legkiemelkedőbb kincsei közé a kézműves, a kézzel festett Herendi porcelán. A Herendi Porcelánmanufaktúra, mint a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrája, az „érzékek gyönyörűségét” kínálja Önnek – porcelánba égetve.

A Herendi Porcelánmanufaktúra működését három alappillérre helyezi, ezek: a nyereséges gazdasági társaságként működés elve, a társadalmi felelősség elve, és a szolidaritás elve. A Herendi Márka a luxus, az elegancia, a kényeztetés, a folyamatos megújulás, a kiváló minőség, az egyediség, a kézi készítés szimbóluma. A Herendi porcelánt otthonunkban tudni érték és kiváltság. Herend a jövő öröksége, időtlen szépség, örök érték!

Története

1826	Stingl Vince keménycserép műhelyt létesít Herenden, ezzel megalapítja a Herendi Porcelánmanufaktúrát. A műhely porcelán előállításával is próbálkozik.
1839	Fischer Mór megvásárolja Stingltől a manufaktúrát.
1842	Első Magyar Iparmű Kiállítás, Pest. A Herendi Porcelánmanufaktúrát bronzéremmel tüntetik ki.
1851	Londoni Világkiállítás fordulópont lett Herend történetében. A herendi chinoiserie–k osztatlan sikert aratnak. Viktória angol királynő ekkor vásárol egy kínaizáló pillangós, lila peóniás készletet a windsori kastélya számára. Utóbb ez a Viktória minta vált Herend szimbólumává.
1855	A párizsi világkiállításon Herend első osztályú érmet kap. Ferenc József Herendi porcelán teáskészletet rendel Zsófia főhercegnőnek.
1857	Alexander von Humboldt német természettudóst 88. születésnapján Herendi porcelánokkal köszönti Fischer Mór.
1863	Fischer Mór megkapja a Ferenc József lovagrendet és bemutatják a császárnak.
1867	Fischer magyar nemességet, adománylevelet és címert kap Ferenc József császártól.
1872	Fischer Mór „császári és királyi udvari szállítói”címet kap.
1873	A Bécsi Világkiállítás erkölcsi sikert hoz Herendnek. I Ferenc József Herendi porcelánokat ajándékoz II. Sándor orosz cárnak, II. Viktor Emánuel olasz királynak és I. Károly román királynak.
1876	A gyár vezetője Fischer Sámuel, aki közel száz embert foglalkoztat.
1876–84	A herendi gyárat a Fischer fiúk működtetik: Leó, Dezső, Sámuel, Géza, Zsigmond, Vilmos, Béla.
1880	Február 15: Tata, Fischer Mór halála.
1884	A Herendi Porcelángyár a Magyar Állam tulajdonába kerül.
1884–96	Részvénytársaságok kora. A gyár élére a csehországi Hippmann Ferenc igazgatót nevezik ki, majd a Magyarhoni Üveggyárak Rt. tulajdonába kerül Herend.
1896	Március 10-én a gyárat bezárják, s még az évben felajánlják farkasházi Fischer Mór unokájának, farkasházi Fischer Jenőnek (1861-1926) megvételre, aki meg is vásárolja azt.
1900	Fischer Jenő irányítása alatt Herend pályája felfelé ível. A következő években megrendezésre kerülő világkiállításokon sikert arat.
1917–18	Az I. világháború alatt minimumra csökken a forgalom, a munkások nagy része bevonul katonának, a gyár alig működik.
1923	szeptember 5-én részvénytársasággá alakul át a Herendi Porcelángyár. Farkasházi Farkasházy Jenő művészeti vezérigazgatóként dolgozott tovább.
1923–25	A részvénytársaság munkáslakásokat épít, cserépkályha üzemet létesít és újjászervezi a tanonciskolát.
1929	Telcs Ede szobrászművész lesz a gyár művészeti vezetője.
1937–48	Dr. Gulden Gyula a Herendi Porcelángyár igazgatója.
1938	Herend művészeti vezetője Lőrinc István, s ez évben megalakul a porcelánipari tanoncképzés is.
1939	Budapesten az Országos Iparművészeti Társulat kiállítótermeiben kiállítást rendez Herend.
1943–44	Hadiipari céllal villamosszigetelőket, gyógyszerészeti és laboratóriumi eszközöket is gyártanak.
1948	A Herendi Porcelángyárat államosítják, majd az 1960-as évek eljétől Finomkerámiaipari Művek tagvállalataként működik 1981-ig.
1950	A gyár bővül: új korongos és festőműhelyek, égetőkemencék, művészház, irodaház, sportpályák és gyári kiállítóterem épül.
1954	Óriás díszváza készül az Országház számára.
1960–69	A külkereskedelmi tevékenység jelentős valuta bevételt szerez az országnak Az export bonyolítását az Artex Külkereskedelmi Vállalat végzi.
1964	A herendi porcelángyűjteményt államilag elismert múzeumként kezelik és tartják nyilván.
1976	150 éves jubileumi ünnepségsorozat Herenden.
1976–78	Mesterkurzus. A legtehetségesebb festők szakmai továbbképzés után mestervizsgát tesznek és jogosultak az általuk készített műveket saját aláírásukkal ellátni.
1980	Rendszeresen részt vesz a Herendi Porcelánmanufaktúra a világ legrangosabb kiállításán, a Frankfurti Nemzetközi Vásáron.
1981	Herend kiválik a Finomkerámia Ipari Művektől és önálló vállalattá alakul.
1985	Megalakul a gyár saját művészeti műhelye a Herend Stúdió. Önálló külkereskedelmi jogot szerez és kiépíti kereskedelmi osztályát. Legfőbb irányító testülete a Vállalati Tanács.
1992	A Herendi Porcelángyár jogutódjaként megalakul a Herendi Porcelánmanufaktúra Részvénytársaság.
1993	A privatizációt követően kialakul a tulajdonosi szerkezet: a részvények 75 százaléka a munkavállalóké. Tartós, el nem adható állami tulajdonként a Magyar Állam a részvények 25 százalékát tulajdonolja.
1995	Herend az európai porcelánmanufaktúrák között elsőként megkapja az Európa Unió ISO 9001 számú minőségi tanúsítványt.
1996	Szingapúrban a patinás Raffles Szállóban átadják az első önálló, külföldön létesülő Herendi Márkaboltot. Schrammel Imre lesz a gyár művészeti vezetője.
1997	Saját üzemeltetésű márkabolt nyílik Berlinben, a Hotel Adlonban.
1998–99	Felépül a manufaktúra Porcelániuma, amely új márkabolttal, Herend porcelánművészetének kulisszatitkait is bemutató Minimanufaktúrával, az Apicius étteremmel és kávéházzal gazdagította Herendet. Mádl Ferencet választják az igazgatótanács elnökévé. Herend Herald címen magazint indít a manufaktúra.
2001	Magyarországon elsőként Herend vezeti be azt az integrált rendszert, amely három, nemzetközileg elismert (minőségbiztosítási, környezetvédelmi, egészség- és munkavédelmi) rendszer szabványt és az európai szervezeti kiválóság modelljét ötvözi. A Magyar Örökség díj átadásával a magyar nemzeti örökség jelentős részeként ismerik el a Herendi Porcelánmanufaktúra tevékenységét. Az alapítás 175. évfordulóját júliusban négy napos fesztivállal ünnepli a manufaktúra és a város lakossága. Az eseményen jelen van Mádl Ferenc köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök.
2006	LUXURY INSTITUTE (NEW YORK) felmérése szerint HEREND a legkedveltebb luxus porcelánmárka az USA-ban.
2007	Herend 107 év után újra Szentpéterváron, reprezentatív kiállítás a cárok nyári rezidenciáján, Cárszkoje Celo-ban.
2008	A manufaktúra művészeti vezetője Babos Pálma. Herend művészeti kiállítást tart a Genfi Ariana Múzeumban. 23 év után ismét mesterképzés indul Herenden. A mester címet 28 fő részére ünnepélyes keretek között 2009 karácsonyán adják át.
2009	Herend – az első magyar művészeti kiállítóként – kap lehetőséget arra, hogy Moszkvában, a Kreml történelmi falai között kiállítást rendezzen. Ebből az alkalomból a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. egy több mint 2 méter magas óriásvázát ajándékozott az Oroszországi Föderációnak. Május 12-én útjára indul a „Herend a Kastélyban” kiállítás sorozat, amely több mint két éven át tart.
2010	A Herendi Porcelánmanufaktúra banki hitelek nélkül gazdálkodik, saját forrásból tudja finanszírozni működését és beruházásait.
2011	A Herendi Porcelánmanufaktúra – Magyarországon egyedüli cégként – a Francia Luxusipari Szövetség, a COMITE COLBERT tagjává válik.
2012	Herend számos nemzetközi önálló kiállítást nyit: a Szlovák Nemzeti Múzeumban, az észtországi Paalmse Kastélyban, a berlini Magyar Nagykövetségen, a kismartoni Esterházy Kastélyban, az olaszországi Laveno-Mombellóban. A Manufaktúra díszudvarában Dr. Mádl Ferenc szobrot avatnak, az ünnepség fővédnöke: Dr. Áder János köztársasági elnök. Herend a legkiválóbb magyarországi márka (magyarbrands). 2012. szeptember 28-án a Herendi Procelánmanufaktúra, Sopron város, a Soproni Városszépítő Egyesület és a Stingl család élő leszármazottai emléktáblát állítottak az alapító soproni szülőházán (Várkerület 53.).
2013	A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. mára a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrájaként, a hagyományok tisztelőjeként, nyereséges vállalkozásként működik. A Herendi Porcelánmanufaktúra új terméke, a Polka termékcsalád kitüntető elismerést kap a Frankfurti Ambientén. Hivatalosan is Hungarikum lett a Herendi porcelán. A Magyar Állam hivatalos ajándékként Royal Garden mintával díszített Herendi Porcelánt ad a megszületett angol trónörökösnek, Györgynek.  A Herendi Porcelánmanufaktúra stratégiai partneri együttműködésre lép a Magyar Nemzeti Múzeummal. A Herendi Porcelánmanufaktúra elhelyezi a veszprémi Szent-Benedek hegy bejáratánál a Tamás Ákos iparművész által készített Ecce Homo Herendi porcelán köztéri alkotást.
2014	Művészeti kiállítást nyit történelmi tárgyaiból a Herendi Porcelánmanufaktúra Bécsben, az Augerten Porcelánmúzeumában, továbbá Hohenbergben a porcelán egyik európai bölcsőjében. A Herendi Porcelánmanufaktúra Magyarországon 13 művészeti kiállítást rendez. A Veszprém megyei TOP 300-as cégek között a Herendi Porcelánmanufaktúra a 4. legnyereségesebb vállalkozás. A Herendi Porcelánmanufaktúra bekapcsolódik a Moholy ösztöndíj programba és egy ösztöndíjast finanszíroz. A Herendi Porcelániumban 3D-s új filmet vetítenek a turisták részére.
2015	Nagyszabású kiállításokat rendez a Herendi Porcelánmanufaktúra Kolozsváron, Szabadkán és számos magyar nagyvárosban (Sárospatak, Budapest, Hatvan, Tata, Körmend, Pápa, Szeged). A Herendi Porcelánmúzeumban időszaki kiállítások nyílnak. Budapesten a Klotild Palotában megnyílik a Herendi Porcelánmanufaktúra 13. saját üzemeltetésű márkaboltja. A kis hercegnő születésére ismét Herendi porcelán kerül az angol királyi udvarba. Jelentős beruházások folynak a Manufaktúra nyers-, fehéráru gyártásában. A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrájaként, a hagyományok tisztelőjeként és kézműves porcelángyártóként, nyereséges vállalkozásként működik. Herend a tradíció és innováció egyensúlyát valósítja meg, így lehet a XIX. századi Herendi hagyományokat a XXI. század világába átörökíteni.
2016	A Társaság ökológiai lábnyomának csökkentése jegyében új energetikai menedzsment rendszert vezet be. A Társaság kulturális missziója jegyében állandó kiállítása mellett három időszaki porcelánművészeti kiállítást rendez a Herendi Porcelánmúzeumban, további ötöt  magyarországi (Abony, Nyíregyháza, Pécs, Budapest, Székesfehérvár), és ötöt külföldi helyszíneken: Kisinyovban (Moldávia), Kassán (Szlovákia), Bad Ischl-ben (Ausztria), Székelyudvarhelyen (Románia) és Zágrábban (Horvátország). Két év alatt hat japán várost felkereső Herendi porcelán művészeti kiállítás nyílik 2016 áprilisában Fukuyama városban. A Társaság múltja iránti tisztelete jeleként a Veszprémi Levéltárral együttműködve, a II. Világháború előtti és alatti herendi gyárigazgató, Gulden Gyula életéről könyvet jelentet meg. A Budapesti Zeneakadémián a Herendi Porcelánmanufaktúra alapítása 190. évfordulójának tiszteletére Herendi díszvázát helyez el, amelyet jelképesen a Magyar Nemzetnek ajándékoz.
2017	A Társaság a Veszprémi Pannon Egyetemmel együttműködve bekapcsolódik a felsőoktatási duális rendszerbe. Herendi porcelán kiállítás nyílik a lettországi Rigában, a csehországi Ostravában, a bécsi Hofburgban, a felvidéki Tőketerebesen, az erdélyi Gyergyószentmiklóson és Japánban Osakában. Az osakai Herendi porcelán kiállítás megnyitóján részt vesz Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere. A Társaság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával együttműködve ismételten meghirdeti a Moholy és a Herend ösztöndíjakat. Cél a magyar iparművészek Társasághoz vonzása, Herend kortárs designba való bekapcsolása.
2018	Megnyílt Budapesten, a belvárosi József nádor téren a Társaság új márkaboltja: a Herendi Porcelán Palota, amely Európa legnagyobb porcelán mono-brand márkaboltja. A Frankfurti Ambiente Szakvásáron a Társaság bravúrvázája a Tableware International szaklap által meghirdetett versenyen első díjat nyer – „Awards of Excellence”. ZaraHome (Hungary) céggel szemben jellegbitorlás miatt pert nyer a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. A balatonfüredi Anna bál és a Balatont megkerülő Kék Szalag Vitorlásverseny hivatalos díjszállítója a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. Herendi porcelán kiállítás nyílik magyarországi kiállító termekben (Jász Múzeum, MÜPA,  Jókai Hajó, Tiszazug,  Mezőgazdasági Múzeum,  Budapesti Zsidó Múzeum), és külföldi városokban: Tokió, Lendva, Limassol, Athén, Bécs, Jaslo, Palermo, Madrid.
2019	A Társaság köztéri alkotást helyez el Budapesten („Rothschild Herend Fa”)  és Veszprémben („Viktória Herend Fa”). A Forma1 Magyar Nagydíj hivatalos díjszállítója ismét a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. 2011 – 2019. évek között a Társaságnál 60%-os béremelést hajtanak végre. A Montenegrói Parlament Elnöke látogatást tesz Herenden. USA Magyarországi nagykövete (David Cornstein úr) és felesége (Sheila Cornstein asszony) látogatást tesz a Herendi Porcelánmanufaktúrában Az új japán szumó díjat ismét Herend adja (óriás VBO csészepár). Herendi porcelán kiállítás nyílik a budapesti megújult Gül Baba Türbéjében. A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum kiállítást rendez a Herendi Porcelánmúzeumban. A Társaság együttműködési megállapodást köt a Nemzetközi Judo Szövetséggel. A Társaság 12%-os osztalékot fizet. Herend részt vesz a Salone del Mobile kiállításon Milánóban.
2020	Herendi Porcelánmúzeumban új installációs belső tér került kialakításra A Frankfurt 2020. Ambiente Szakvásáron a „Sárkányteknős” Herendi porcelán figura elnyerte a Tableware International első díját. A budapesti, vári, Hadik Herendi Márkabolt teljes körűen felújításra került. Győrben a Bencés Gimnázium homlokzatán Esterházy Móric tiszteletére Herendi porcelán emléktáblát avatott a Herendi Porcelánmanufaktúra, aki 1934. évtől több, mint egy évtizedig volt a Társaság Igazgatóságának elnöke. A Társaság a COVID világjárvány időszakában is folyamatosan működött, egyetlen munkavállaló sem hunyt el koronavírusban.
2021	Három kiállítás nyílt a Herendi Porcelánmúzeumban, nevezetesen: Herend Kortárs kiállítás „Egy öntörvényű anyag szolgálatában” (2021.06.10.) Halasi Csipke kiállítás (2021.08.19.) „Repülő lelkek” címmel lepkeés rovarkiállítás (2021.10.20.) Négy Herendi porcelánművészeti kiállítás nyílt magyarországi kiállítótermekben, így: hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumban, Kiskunhalasi Csipkemúzeumban, Magyar Mezőgazdasági Múzeumban (a budapesti Vajdahunyadvárban) és a budapesti Eiffel Műhelyházban. Herendi porcelán kiállítás nyílt Japánban a MINO-i Nemzetközi Kerámia Fesztivál keretében (2021.09.30.) 2021. november 19-én Shanghai-ban a Magyar Főkonzulátus és a Sanghaji Képzőművészeti Múzeum közreműködésével önálló Herendi porcelán kiállítás nyílt a Hudec László tervezte egykori Madier villában. A Japán Gifu Tartomány és a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. Együttműködési Megállapodást írtak alá, amely révén kölcsönös kulturális kiállítások szervezésére és alkotóművészek kölcsönös bemutatkozására nyílik lehetőség. -2021. márciusában Abu Dhabiban és Almatiban Herend üzlet nyílt. 2021. november 17-én az Egyiptomi Képviselőház Elnöke (Hanafy Ali El-Gebaly úr) látogatott Herendre.
2022	Az Európa Kulturális Fővárosa és a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. között stratégiai partneri megállapodás került aláírásra. Herendi porcelán kiállítás nyílt Budapesten a New York Kávéházban Dr. Gaál Zoltán, a Társaság igazgatóságának elnöke elhunyt. Az Igazgatóság megválasztott új elnöke: Dr. Kukorelli István. 32 fő tanuló kezdte meg tanulmányait a Herendi Porcelán Iskolában A Társaság az elmúlt húsz év legjobb adózás előtti eredményével zárta az évet. Az új Herend web elnyerte az Év Honlapja címet.

További információk

• Hivatalos honlap
• Fischer Mór Porcelánipari Szakiskola honlapja
• Balla Gabriella: Herend. A Herendi Porcelánmanufaktúra története; Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., Herend, 2003
• Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején; Veszprém Megyei Levéltár–Herendi Porcelánművészeti Múzeum Alapítvány–Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt., Veszprém–Herend, 2011 (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai)
• Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra; Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.–MNL Veszprém Megyei Levéltár, Herend–Veszprém, 2015 (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai)