Hermánd
Hermánd (1886-ig Hermanecz, szlovákul: Harmanec, németül: Hermanetz) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.
Hermánd (Harmanec) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Besztercebányai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1540 |
Polgármester | Henrieta Ivanová |
Irányítószám | 976 03 |
Körzethívószám | 048 |
Forgalmi rendszám | BB |
Népesség | |
Teljes népesség | 848 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 114 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 441 m |
Terület | 7,76 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 47′ 30″, k. h. 19° 05′ 00″48.791667°N 19.083333°EKoordináták: é. sz. 48° 47′ 30″, k. h. 19° 05′ 00″48.791667°N 19.083333°E | |
Hermánd weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hermánd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése
szerkesztésBesztercebányától 8 km-re északnyugatra fekszik.
Története
szerkesztésA község határában fekvő barlangokban már a paleolitikumban is éltek emberek.
Írott forrásban 1540-ben említik először, de a mai Hermánd csak 1957-ben vált ki Alsóhermándból. Rézolvasztója Besztercebányához tartozott.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HERMANCEZ. Réz olvasztó hely Besztercze Bányának birtokában, és ugyan annak filiája.”[2]
A település tulajdonképpen az 1829-ben alapított papírgyár mellett fejlődött ki. 1883-ban megszűnt a falu önállósága, ekkor Alsóhermándhoz csatolták. A papírgyárat a sörfőzde megépítése követte 1884-ben. A gyárnak 1895-ben már 400 munkása volt. 1918-ra termelése elérte a 700 vagont. A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.
Fejlődésén nagyot lendített a Besztercebánya-Divék vasútvonal 1940-ben történt megépítése, mely érintette Hermándot is. 1957-óta ismét önálló község.
Népessége
szerkesztés1910-ben 824 lakosa volt, ebből 579 (70,3%) vallotta magát tótnak (szlováknak), németnek 182 fő (22,1%), magyarnak 60 (7,3%) személy mondta magát. Vallási megoszlása a falunak: 766 római katolikus (93%), 43 evangélikus (5,2%), 8 izraelita (1%), 5 református (0,6%).
2001-ben 948 lakosából 927 szlovák volt.
2011-ben 884 lakosából 771 szlovák.
Nevezetességei
szerkesztés- A község határában található a Hermándi barlang, vagy más néven Fehér barlang, amely fehér színéről kapta a nevét. Látogatható részei: a Belépő csarnok, a Felfedező csarnoka, a Fehér Gótikus dóm, a Pagodák csarnoka, a folyómeder, a Magas gótikus terem és az Útvesztő csarnok. A barlangot 1932-ben fedezte fel az akkor 18 éves Michal Bacúrik. 2700 méter hosszúságú járataiból a túraútvonal 720 méter. Hőmérséklete 5,8 és 6,4 °C fok közt változik, a relatív páratartalom több mint 90%. A barlang bejáratához – mely 821 méter tengerszint feletti magasságban van, 260 méterrel a Hermándi völgy felett – turistaösvény vezet fel 9 információs táblával. A Hermándi barlangban napjainkig 10 denevérféle előfordulása bizonyított. Legnagyobb számban a közönséges egérfülű és a hegyesorrú denevérek fordulnak elő, melyek kb. 1200-as egyedszámban telelnek itt.
- Temetőkápolnája 1876-ban épült.
Gazdaság
szerkesztés- 1829-ben alapították a papírgyárat (ma SHP Harmanec, a. s.), amelynek logója hattyút ábrázol.
- A korábbi Csehszlovákia Katonai Térképészeti Szolgálatának székhelye. A VKÚ Harmanec a.s. (2001. május 2-án alapított részvénytársaság) ennek a tevékenységét vette át, kibővítve polgári használatra szánt atlaszok, térképek, turistatérképek kiadásával. [1]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. június 21.)