Herrerasauridae

dinoszaurusz, fosszilis hüllőcsalád
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. február 16.

A Herrerasauridae család a dinoszauruszok egyik legrégibb csoportja. Első képviselőinek maradványai a 228 millió évvel ezelőtt, a késő triász kor idején keletkezett kőzetrétegekből kerültek elő, a család utolsó tagjai pedig még a triász időszak vége előtt kihaltak. A herrerasauridák kicsi és közepes méretű (4 méternél nem hosszabb) húsevő theropodák[1] vagy bazális hüllőmedencéjűek voltak.[2][3]

Herrerasauridae
Evolúciós időszak: késő triász 228–225 Ma
A Herrerasaurus koponyája a Field Természetrajzi Múzeumban (Field Museum of Natural History)
A Herrerasaurus koponyája a Field Természetrajzi Múzeumban (Field Museum of Natural History)
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Saurischia
Alrend: Theropoda
Család: Herrerasauridae
Benedetto, 1973
Szinonimák
  • Staurikosauridae Galton, 1977
  • Herrerasauria Galton, 1985
Nemek
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Herrerasauridae témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Herrerasauridae témájú kategóriát.

Felfedezés

szerkesztés

A család legismertebb tagjai Dél-Amerikából (Brazíliából és Argentínából) kerültek elő, ahol az első felfedezésük történt, az 1960-as években. Egy majdnem teljes Herrerasaurus ischigulastensis csontvázat az argentin San Juan tartománybeli Ischigualasto-formációban találtak meg 1988-ban. Ezen kívül részleges csontvázakra bukkantak Észak-Amerikában, és feltételezhető, hogy a herrerasauridák a többi kontinensen is előfordultak.

Anatómiájuk különleges és specializált, és a jelenlegi tudományos álláspont szerint egyetlen későbbi dinoszaurusz csoport sem származott tőlük. Gyakran az egészen kezdetleges és a fejlettebb tulajdonságok egyesülnek bennük. Az acetabulum (a medencecsont ízületi bemélyedése a combcsontfej számára) csak részben volt nyílt, emellett pedig csak két keresztcsonti csigolyával rendelkeztek, ami a legkevesebbnek számít a dinoszauruszok között. Fejlett szeméremcsontjuk hátrafelé fordult el és meghajlott, így a vége (főként a H. ischigulastensis esetében) a Tetanurae klád tagjaiéhoz vált hasonlóvá. Kezdetleges, de a theropodákra jellemző háromujjú és görbe karmokban végződő kezükön öt kézközépcsont volt, a harmadik ujjuk hosszabbra nőtt a másodiknál. A herrerasauridák a többi theropodához hasonlóan csuklós állkapoccsal rendelkeztek.

Taxonómia

szerkesztés
  1. Nesbitt, S. J., Smith, N. D., Irmis, R. B., Turner, A. H., Downs, A., Norell, M. A. (2009). „A complete skeleton of a Late Triassic saurischian and the early evolution of dinosaurs”. Science 326 (5959), 1530–1533. o. DOI:10.1126/science.1180350. 
  2. Langer, Max C..szerk.: Weishampel, David B.; Dodson, Peter; and Osmólska, Halszka: Basal Saurischia, The Dinosauria, 2nd, Berkeley: University of California Press, 25–46. o. (2004). ISBN 0-520-24209-2 
  3. Langer, M.C, and Benton, M.J. (2006. november 23.). „Early dinosaurs: a phylogenetic study”. Journal of Systematic Palaeontology 4 (4), 309–358. o. DOI:10.1017/S1477201906001970. 

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Herrerasauridae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.