Hetyey Sámuel
Hetyei[1] Hetyey Sámuel (Egyházashetye, 1845. szeptember 22. – Karlovy Vary, 1903. szeptember 1.)[2][3][4] római katolikus pap, pécsi püspök. Vezetéknevét Hettyey[5] és Hettyei[6] alakban is szokták írni.
| Hetyey Sámuel | |
 | |
| Az Athenaeum nagy képes naptára, 1904. A közélet halottai | |
| Született | 1845. szeptember 22. Egyházashetye |
| Elhunyt | 1903. szeptember 1. (57 évesen) Karlovy Vary |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | pécsi püspök (1897. december 15. – ) |
| pécsi püspök | |
 | |
| Vallása | római katolikus egyház |
| Pappá szentelés | 1870. augusztus 2. |
| Püspökké szentelés | 1898. január 2. Budapest |
| Szentelők |
|
| Hivatal | pécsi püspök |
| Hivatali idő | 1897–1903 |
| Elődje | Dulánszky Nándor |
| Utódja | Zichy Gyula |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hetyey Sámuel témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pályafutása
szerkesztésNemesi családból származott,[2] hetyei Hetyey József és nemes Benkő Terézia gyermekeként.[7] Gimnáziumi tanulmányait Szombathelyen és Esztergomban végezte el, Esztergomban teológiát is tanult. 1870. július 2-án szentelték pappá.[8]
Somorján, majd Esztergomban szolgált káplánként.[8] 1871-ben a nagyszombati gimnáziumban, majd 1875-től[9] Esztergomban az érseki líceumban lett tanár, utóbbi helyen tartományi felügyelő is.[2] 1885-től Bécsben a Pázmáneum lelki igazgatója (spirituálisa),[8] 1893-ban hercegprímási irodaigazgató, 1894. február 13-án esztergomi kanonok,[2][8] 1896-ban címzetes apát lett.[8] Tanulmányt írt a tanítók szellemi kincseinek gyűjteményéről.
Püspöki pályafutása
szerkesztés1897. december 15-én pécsi püspökké nevezték ki.[10] 1898. január 2-án szentelte püspökké Vaszary Kolos esztergomi érsek, Császka György kalocsai érsek és Boltizár József esztergomi segédpüspök segédletével. Székét január 27-én foglalta el.[8]
1899-ben a katolikus egyetem létesítésére százezer forintos alapítványt hozott létre[8] (ezért szeptember 25-én királyi elismerésben részesült). Jómódú ember volt, Pécs vármegyében a legtöbb adót fizetők között volt (1900-ban 21 329 korona adót fizetett). Püspökszentlászlón, az 1797-ben a pálos szerzetesek részére épült kastélyt 1898-ban felújíttatta.[2] A kastélyt püspöki nyaralónak építette át, a hozzá tartozó hatholdnyi területen arborétumot hozott létre. A kastély környezetét parkosította, más országokból fenyőféléket és díszcserjéket hozatott. A kastély mögötti domboldalon kősziklába vésve ciszternát épített. Az arborétumban egy patak is csordogál, egy régi fahídon lehet rajta átmenni. A görcsönyi római katolikus templom berendezésében is segített, a mai napig látható kegyúri pad és a papi széknek szolgáló királyi trónus általa került a templomba.[2]
1903. április 20-án körlevélben hirdette ki, hogy a magyar himnuszt – dogmatikai okok miatt – nem szabad templomban énekelni. Az országos felháborodást követően a katolikus püspöki kar konferenciája október 24-én kimondta, hogy nem tehető hitelvi kifogás a Himnusz ellen.[8]
A pécsi székesegyházban helyezték nyugalomra szeptember 7-én.[3]
Emlékezete
szerkesztésA püspökszentlászlói kastély arborétumában található forrást emlékezetére az ő nevéről Hetyey-forrásnak nevezik.
A Mecsek Egyesület örökös tiszteletbeli tagja.[2]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ más forrás szerint makkoshetyei (Magyar katolikus lexikon IV. (Gas–Hom). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1998. )
- ↑ a b c d e f g Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 301. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ a b „f. évi szeptember hó 1-én [...] Karlsbadban történt csendes elhunytát” familysearch.org Hetyey Sámuel gyászjelentése
- ↑ más forrás szerint Hetye, Sopron vármegye (Magyar katolikus lexikon IV. (Gas–Hom). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1998. )
- ↑ Bokor József (szerk.). Hettyey Samu, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2017. augusztus 7.
- ↑ A Zengő völgyében. In Bezerédy Győző: Hosszúhetény. Szerk.: Füzes Miklós. Budapest: Száz Magyar Falu Könyvesháza. 2000. = Száz magyar falu könyvesháza, ISBN 963-9287-23-7 Hozzáférés: 2017. augusztus 7. arcanum.hu
- ↑ familysearch.org Hetyey Sámuel keresztelésének az adatlapja
- ↑ a b c d e f g h Magyar katolikus lexikon IV. (Gas–Hom). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1998.
- ↑ más forrás szerint 1874-től (Magyar katolikus lexikon IV. (Gas–Hom). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1998. )
- ↑ más forrás szerint október 28-án; (Magyar katolikus lexikon IV. (Gas–Hom). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1998. ) feltételezhetően előbbi a királyi kinevezés, utóbbi a pápai megerősítés dátuma
További információk
szerkesztés- Bishop Sámuel Hetyey de Eadem, Catholic-Hierarchy (angol)
- Komócsy István: Hetyei Hethey Sámuel pécsi megyés püspök. 1845–1903; Lyceum Ny., Pécs, 1903
| Előde: Dulánszky Nándor |
pécsi püspök 1897–1903 |
Utóda: Zichy Gyula |
