Heves Renée (Tasnád, 1902. október 11.Auschwitz, 1944. június 11. után) erdélyi magyar író. Heves Ferenc felesége.

Heves Renée
Született1902. október 11.
Tasnád
Elhunyt1944. június 11. (41 évesen)
Auschwitz
Nemzetiségemagyar
HázastársaHeves Ferenc
Foglalkozásaíró
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Rabbicsalád konzervatív előítéleteivel szembeszállva hat elemi osztály elvégzése után önszorgalmával szerezte meg korszerű irodalmi, történelmi és szociológiai műveltségét. 1928-tól egy kolozsvári fűrészmalom alkalmazottja, 1931-től a Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetében tevékenykedett és marxista szemináriumot vezetett.

Első írásai a baloldali Új Szóban jelentek meg (1935–36), majd a Független Újság és a Nagyváradi Friss Újság munkatársa. 1938-tól a kolozsvári Munkás Athenaeum női csoportjának vezetésében vett részt, s írásaival a Korunk és Brassói Lapok hasábjain is jelentkezett. Tárgyköre a nőmozgalom, a dolgozó nők szociális helyzete, a nő szerepe a világirodalomban és a politikában. Írt Lorántffy Zsuzsannáról, Petrőczi Kata Szidóniáról, Árva Bethlen Katáról, Varga Katalinról, Teleki Blankáról, Ady asszonyairól, Kaffka Margitról és Bédy-Schwimmer Rózsáról, a Temesvárról indult békeharcosról. Miután kommunista férjét 1941-ben letartóztatták és elítélték, irodalmi működése a kistarcsai internálótáborba küldött leveleire korlátozódott. 1944-ben deportálták, a gettóban is szociális munkát végzett. Cikkeiből, leveleiből szemelvényeket jelentetett meg életrajzával együtt a Politikai Könyvkiadó (Heves Ferenc: Heves Renée életútja 1975).

További irodalom

szerkesztés
  • Balogh Edgár: A sárga rózsa útján. Korunk 1964/5; újraközölve Én tintás esztergapadom. 1967. 92–94.
  • Heves Ferenc: Heves Renée életútja / Élete a mű, melyet példaként hagyott. Válogatás Heves Renée írásaiból; Politikai, Bukarest, 1975