Hevesy Iván

Hevesy Iván (Kapuvár, 1893. december 7. – Budapest, 1966. január 29.) magyar film- és fotoesztéta, film- és művészettörténész.

Hevesy Iván
Született	Hevesi Iván Ignác 1893. december 7. Kapuvár
Elhunyt	1966. január 29. (72 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Kálmán Kata
Foglalkozása	filmesztéta, fotoesztéta, filmtörténész, művészettörténész, filmkritikus
Sírhelye	Farkasréti temető (618("CC")-732)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Apja Hevesi János polgári iskolai tanár, lapszerkesztő, anyja, Sikor Margit, Toldy Ferenc unokája volt. 1897-től tíz éven át a család Szegeden élt. Újpesten járt középiskolába, irodalomtanára Babits Mihály. Az egyetemen művészettörténetet tanult és megismerkedett Kassák Lajossal és körével, barátságot kötött Bortnyik Sándorral, valamint Moholy-Nagy Lászlóval, akinek 1918-as megkeresztelkedésétől keresztapja is. 1917-től kezdve írásai jelentek meg a Ma, a Kékmadár és a Nyugat című folyóiratokban. A Tanácsköztársaság bukása után itthon maradt, de amennyire tehette, fenntartotta a kapcsolatot a Bécsbe emigrált baloldali művészekkel és írókkal. 1920-as években a Nyugat, a Független Szemle, a Magyar Írás színikritikusa és filmkritikusa. 1922-ben Magyarországon a modern művészettel foglalkozó könyve jelent meg, 1925-ben publikálta első fontos könyvét a filmművészetről.

1929-ben feleségül vette Kálmán Kata fotóművészt. Palasovszky Ödön és a Bécsből hazatért Bortnyik társaságában munkatársa a Zöld Szamár nevű kísérleti színháznak. 1930-tól fotóművészeti írásokat és füzeteket publikált. Saját kiadásában művészettörténeti, film- és fotótörténeti könyveket jelentetett meg, míg anyagilag tönkre nem ment.

Az 1930-as évek közepén az Új Lexikon (Dante Kiadó) főmunkatársa, és a Révai nagy lexikona több fontos művészeti szócikkének szerzője. 1943-ban két saját filmkönyve jelent meg; nagy bevezető tanulmányt írt Bortnyik Sándor és Rabinovszky Máriusz Két évezred művészete című albumához.

A második világháború idején családjával vidéken húzódott meg. 1947-től négy évig az Iparművészeti Főiskola tanára volt. 1951-ben kényszer-nyugdíjazták, írásai 1957-ig nem jelentek meg. 1957 után a Fotó és a Filmvilág hasábjain rendszeresen publikált. Két jelentős fotótörténeti könyve jelent meg. Az 1960-as években látása romlani kezdett és rövid idő alatt teljesen megvakult. A Magyar Filmtudományi Intézet – ma Filmintézet előbb sokszorosítva, majd halála után nyomtatásban megjelentette filmtárgyú könyveit.

Születésének 100. évfordulójára a Filmintézet a Tudományos Akadémia kézirattárában őrzött eredeti szövegei alapján bővített kiadásban jelentette meg A némafilm egyetemes története című művét, és az Örökmozgó moziban szerény emlékkiállítást rendeztek. Írásainak egy része ma is kéziratban van.

Munkássága

Hevesy Iván úttörő szerepet játszott a magyar avantgárd történetében. Egész pályáján rendkívüli nehézségekkel küzdött, tanulmányutakra nem volt lehetősége. Sem a Horthy-korszakban, sem 1945 után nem támogatta a "kultúrpolitika": semmiféle kompromisszumra nem volt hajlandó, ellentétben barátjával, a hajlékonyabb Bortnyik Sándorral Az ötvenes évek nagy részében nem taníthatott, nem publikálhatott. Életpályája hasonlít kicsit egykori mestere, Kassák Lajoséhoz. A hatvanas évektől a szűkebb foto- és filmművészeti szakma és szakirodalom folyamatosan nagy becsben tartotta, halála után nőni látszott a jelentősége. Kéziratainak publikálása, műveinek rendezett, kritikailag feldolgozott újrakiadásának és valamivel szélesebb körű megismertetésének hiányában a becsültség ellenére Hevesy Iván utókora ugyanolyan mostoha, mint élete volt.

Főbb művei

• Futurista, expresszionista és kubista festészet (1919)
• Rajna kincse, Walkür, Siegfried, Istenek alkonya drámai és zenei elemzése. 95 vezérmotivum kótájával; Táltos, Bp., 1921 (Wagner Richárd zenedrámái)
• A Nibelung gyűrűje. Általános ismertetés 95 vezérmotivum kótájával; Táltos, Bp., 1921 (Wagner Richárd zenedrámái)
• Rienzi, A bolygó hollandi, Tannhäuser, Lohengrin drámai és zenei elemzése. 88 vezértéma kótájával; Táltos, Bp., 1921 (Wagner Richárd zenedrámái)
• A művészet agóniája és reinkarnációja; Pallas Ny., Bp., 1922 (Manifesztum kiadások)
• Az impresszionizmus művészete; Kner, Gyoma, 1922
• A posztimpresszionizmus művészete; Kner, Gyoma, 1922
• A futurizmus, expresszionizmus és kubizmus művészete; Kner, Gyoma, 1922
• Boromisza Tibor; Amicus, Bp., 1922 (Új művészet)
• Az izmusok művészete (Kner Kiadó, 1922)
• Kádár Béla; Amicus, Bp., 1922 (Új művészet)
• Palasovszky Ödön–Hevesy Iván: Új művészetet! Kiáltvány a tömegek új kultúrájáért; Merkantil, Bp., 1922 (Manifesztum kiadások)
• Wagner Richárd zenedrámái I-II. (Táltos Kiadása, 1924)
• Tristan és Isolde, Parsifal drámai és zenei elemzése; Táltos, Bp., 1924 (Wagner Richárd zenedrámái)
• A nürnbergi mesterdalnokok drámai és zenei elemzése; Táltos, Bp., 1924 (Wagner Richárd zenedrámái)
• Wagner Richárd élete; Táltos, Bp., 1924 (Wagner Richárd zenedrámái)
• A filmjáték esztétikája és dramaturgiája; Athenaeum, Bp., 1925 (Élet és tudomány)
• Elisabeth Bergner a filmen; Jakab Ny., Bp., 1927
• Hevesy Iván–Dévai Béla: A film kulisszatitkai; Jakab Ny., Bp., 1928
• Egyetemes művészettörténet. I. köt. Primitív művészet. Kőkorszaki, indián, néger, pápua, maori művészet; Alfa, Bp., 1929
• A modern fotóművészet; szerzői, Bp., 1934
• A mozgásfényképezés technikája. Riport- és sportfelvétel. Fényképekkel, táblázatokkal; Hafa, Bp., 1935 (Hafa könyvtár)
• Fényképezés túrán és utazáson; Hatschek-Farkas, Bp., 1935 (Hafa könyvtár)
• Az infra-vörös fényképezés csodái; Hatschek-Farkas, Bp., 1935 (Hafa könyvtár)
• Válogatott, kipróbált receptek eredményes fotomunkára; szerk. Hevesy Iván; Hatschek-Farkas, Bp., 1935 (Hafa könyvtár)
• Az éjjeli felvétel. Fényképezés uccán, holdfénynél. Expoziciós táblázatokkal; Tolnai Ny., Bp., 1936 (Hafa könyvtár)
• Az éjjeli felvétel; HAFA, Bp., 1936 (Hafa könyvtár)
• Fényképezés műfénynél; Hatschek-Farkas, Bp., 1936 (Hafa könyvtár)
• Jó színszűrő – szép kép! Képmellékletekkel; Hafa, Bp., 1936 (Hafa könyvtár)
• Fényképezés télen. Hó, jég, köd, zúzmara és téli sport. Képmellékletekkel; Hafa, Bp., 1936 (Hafa könyvtár)
• A nagyítás technikája; Hatschek-Farkas, Bp., 1936 (Hafa könyvtár)
• A fényképezés technikája, 1-4.; HAFA, Bp., 1937
• Fényképezés rossz időben; Tolnai Ny., Bp., 1937 (Hafa könyvtár)
• Fényképezés Box-géppel; Tolnai Ny., Bp., 1937 (Hafa könyvtár)
• Mindent Pánra! A pankromatikus fényképezés technikája; Hatschek-Farkas, Bp., 1937 (Hafa könyvtár)
• Helyes beállítás – éles kép. Hogyan kell éles képet fotografálni; Hatschek-Farkas, Bp., 1937 (Hafa könyvtár)
• Fotografálás fénnyel szemben, oldalfényben, reflexfényben; Tolnai Ny., Bp., 1937 (Hafa)
• A tökéletes fénykép. Felvételi és kidolgozási hibák. A hibák megelőzése és orvoslása; Tolnai Ny., Bp., 1937 (Hafa könyvtár)
• A modern fotoművészet (szerzői kiadás, 1938)
• A színszűrő kézikönyve; HAFA, Bp., 1938
• A fényképezés technikája; 2. bőv. kiad.; HAFA, Bp., 1938
• A tájképfotografálás technikája; Hafa, Bp., 1938 (Hafa könyvtár)
• Jó színszűrő – szép kép. 2., Milyen szűrővel? Milyen negatív anyagra?; Tolnai Ny., Bp., 1938 (Hafa könyvtár)
• Mozgó témák fényképezése; Tolnai Ny., Bp., 1938 (Hafa könyvtár)
• Az arckép, önarckép, kettős portré, gyerekarckép, csoportkép fényképezése. Felvételi és megvilágítási vázlatokkal, képmellékletekkel; Tolnai Ny., Bp., 1938
• Fényképezés lámpafényben, reflektorral, magnéziummal és az éjjeli felvétel; HAFA, Bp., 1939 (HAFA-fotókönyvek)
• A fényképezés művészete; Hatschek-Farkas, Bp., 1939
• A fényképezés nagy mesterei. A fotóművészet 100 esztendeje; Hatschek és Farkas, Bp., 1939
• A pontos és helyes expozíciós idő meghatározása; Tolnai Ny., Bp., 1939 (Hafa könyvtár)
• Fényképezési mesterfogások, tréfák és fortélyos felvételek; Hafa, Bp., 1940 (Hafa könyvtár)
• A gyerekek fényképezése; Hafa, Bp., 1940 (Hafa könyvtár)
• Fényképezés a Balatonon; Hafa, Bp., 1940 (Hafa könyvtár)
• Fényképezés fénnyel szemben; Bp., 1940 (Hafa könyvtár)
• Hogyan fényképezzünk?; Bp., 1940 (Hafa könyvtár)
• Az ősművészet és a primitív népek művészete; Dr. Vajna és Bokor, Bp., 1941
• A magyar táj és a magyar tájkép; Kner Ny., Gyoma, 1941
• A mélységi élesség. Teljes képélesség tükör, távmérő, mattüveg nélkül is! Új rendszerű mélységű élességi táblázatok. Rajzokkal és képmellékletekkel; Maretich Testvérek, Bp., 1941 (Hafa könyvtár)
• A fényképezőgép és a negatív-anyag; Maretich Ny., Bp., 1941 (Hafa könyvtár)
• A felvétel kidolgozása. 1., A negatíveljárás. Tekercsfilmek, csomagfilmek és lemezek előhívása és rögzítése; Maretich Ny., Bp., 1941 (Hafa könyvtár)
• A felvétel kidolgozása. 2., A pozitív eljárás. Másolatok és nagyítások készítése; Maretich Ny., Bp., 1941 (Hafa könyvtár)
• Az állatok fényképezése; Hatschek-Farkas, Bp., 1942 (Hafa könyvtár)
• A nagyítás technikája és művészete; rajz Kálmán Klára; 6. átdolg. bőv. kiad.; Hafa, Bp., 1942 (Hafa könyvtár)
• A fényképezők receptkönyve. A legjobb receptek és amatőr-laboratoriumi eljárások korszerű gyűjteménye; Hafa, Bp., 1942 (Hafa könyvtár)
• Fényképezés kisfilmes géppel; Hafa, Bp., 1942 (Hafa könyvtár)
• Egy szempillantás alatt leolvashatjuk, hogy valamely témára mikor, mennyit exponáljunk?; szerk. Hevesy Iván; HAFA, Bp., 1942
• Az arckép fényképezése; rajz Kálmán Klára; 3. átdolg., bőv. kiad.; Hafa, Bp., 1942 (Hafa könyvtár)
• Bortnyik Sándor–Hevesy Iván–Rabinovszky Máriusz: Kétezer év festészete; Dante, Bp., 1943
• Az infra-vörös fényképezés csodái; 3. átdolg., bőv. kiad.; Hafa, Bp., 1943 (Hafa könyvtár)
• A film életrajza. A film őskora és hőskora. A film dramaturgiája; Harschek-Farkas, Bp., 1943
• Fényképezzünk jól és szépen arcot, csoportot, gyereket, riport-, sport-, munkajelenetet, városképet, tájképet, növényt, állatot, csendéletet, reprodukciót; Hatschek-Farkas, Bp., 1943
• Fényképezés falun; Hafa, Bp., 1944 (Hafa könyvtár)
• Művelődés és művészettörténet; jegyzet Hevesy Iván előadása nyomán; Stachora soksz., Bp., 1947
• Nagyítás, képkivágás; Műszaki, Bp., 1956 (Fotosorozat)
• A fényképezés technikája; Műszaki, Bp., 1957
• A magyar fotoművészet története (Bibliotheca, 1958)
• Az egyetemes fotoművészet története (Bibliotheca, 1964)
• A némafilm egyetemes története, 1895-1929, 1-2.; bev. Magyar Bálint; Építésügyi Tájékoztató Központ, Bp., 1967 (Filmművészeti könyvtár)
• Az új művészetért. Válogatott írások; vál., szerk., jegyz., előszó Krén Katalin; Gondolat, Bp., 1978
• A filmjáték esztétikája és dramaturgiája; Múzsák–Magyar Filmintézet, Bp., 1985
• A némafilm egyetemes története, 1895-1929; szöveggond., jegyz. Erdélyi Z. Ágnes és Karcsai Kulcsár István; Magyar Filmintézet, Bp., 1993
• A modern képzőművészet útjai; utószó Tasnádi Attila; Aqua, Bp., 1993

Források

• Kozocsa Sándor: Hevesy Iván élete és irodalmi munkássága. Bibliográfia; Fővárosi Ny., Bp., 1966
• Hevesy Anna – Hevesi Katalin – Kincses Károly: Hevesy Iván és Kálmán Kata könyve. Magyar Fotográfiai Múzeum – Glória Kiadó, 1999. 231 o.