Hatlábúak
A hatlábúak (Hexapoda) (a név éppen a görög „hat láb” fordítása) az ízeltlábúak legnagyobb fajszámú altörzse. Ide sorolják Entognatha (v. Parainsecta)[3] néven a rovarok mellett a szárnyatlan ízeltlábúak három kisebb csoportját: az ugróvillásokat (Collembola), a félrovarokat (Protura) és lábaspotrohúakat (Diplura; ezeket korábban rovaroknak tekintették). Az ugróvillások a szárazföldeken igen gyakoriak. A Hexapoda csoport nevét legjellemzőbb tulajdonságáról kapta: különálló tor három pár lábbal. Az ízeltlábúak legtöbb rendszertani csoportjának háromnál több pár lába van.
 | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Korai devon[1] – Jelenkor | ||||||
 Egy húslégy
| ||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||
| ||||||
| Osztályok | ||||||
| ||||||
| Hivatkozások | ||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hatlábúak témájú kategóriát. |
Megjelenésük, felépítésük
szerkesztésSzelvényezett testük az anterior helyzetű fejre, a torra és a posterior potrohra tagolódik. A fej (caput) hat szelvényből forr össze. A tor (thorax) három, a potroh (abdomen) pedig legfeljebb 12 szelvényből áll.
Fej
szerkesztésA fej elülső része a szájnyílás előtti (preszegmentális) rész (acron), amit hat, szorosan összeforrt szelvény követ. A szemek általában az acronon vannak. A szegmentált rész függelékei:
- I. szegmens: nincs
- II. szegmens: antennae (érzékelő, csáp), a Protura rend tagjainál hiányzik
- III. szegmens: nincs
- IV. szegmens: mandibula (rágó)
- V. szegmens: maxilla (állkapocs)
- VI. szegmens: labium (alsó ajak)
A száj a 4-5. szegmens közt nyílik, és a 6. szegmensből kiinduló labium (alsó ajak) fedi. A rovarok szájszerve ectognatha (fejtokba be nem húzható) jellegű; az altörzs másik nagy kládjáé endognatha (behúzható). Hasonló függelékek találhatók a soklábúak és a rákok fején is, de azoknak második csáppárjuk is van.
Tor
szerkesztésA tor három szelvényből áll, mindegyiken egy-egy pár ízelt lábbal. Ahogy az a szárazföldi életmódra áttért ízeltlábúaknál szokásos, az öt szegmensből álló lábak a járásra alkalmasak, a víz alatti légzést nem segítik. A 2-3. torszelvényen fejlődhetnek szárnyak. Ezek egyes vélemények szerint a rákok kopoltyúival homológok, mások szerint a szelvények kinövéseiből fejlődtek ki.
Potroh
szerkesztésA rovarok potroha 11, a Protura rend fajaié 12, az ugróvillásoké mindössze 4–6 szelvényből áll. A potrohon kevés függelék található, ez a külső ivarszervekre, illetve egyes fajoknál az utolsó szelvényen egy pár érzékelő fartoldalékra (cercus) korlátozódik.
Hexapoda-kapcsolatok
szerkesztésAlakjuk hasonlósága alapján hagyományosan a soklábúakat (Myriapoda) tartották a hatlábúak legközelebbi rokonainak, és ezeket együtt egy Uniramia vagy Atelocerata nevű altörzs alosztályainak tekintették. Az újabb kutatások ezt megkérdőjelezték, és jelenleg úgy tűnik, hogy a hatlábúak legközelebbi rokonai a rákok.[4] A nem rovar hatlábúakat vagy egy evolúciós leszármazási vonalba sorolták, tipikusan egy Entognatha osztályba (kladogram „A”), vagy különböző, az Insecta osztállyal más-más viszonyban álló vonalakba. A rovarokkal különösen a lábaspotrohúak lehetnek rokonságban; inkább, mint az ugróvillások vagy a félrovarok (kladogram „B”). Egyes bizonyítékok azt sugallják, hogy a hatlábúak nem minden csoportja származik közös őstől (polifiletikusak); különösen az ugróvillásokról képzelhető el, hogy máshová tartoznak.
A molekuláris analízis eredményei azt sugallják, hogy a hatlábúak valamikor a szilur időszak elején (mintegy 440 millió évvel ezelőtt), az edényes növények megjelenésével egy időben váltak külön testvércsoportjuktól, a levéllábú rákoktól (Anostraca).[1]
Az alábbi, a hatlábúak viszonyainak három lehetséges változatát mutató kladogramokat a Tree of Life Project alapján rajzoltuk meg;[5] a Diplura helyzete bizonytalan:
| Hexapoda |
| ||||||||||||||||||
A
| Hexapoda |
| ||||||||||||||||||
B
| Hexapoda |
| |||||||||||||||
C
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Gaunt, M.W., Miles, M.A. (2002. május 1.). „An Insect Molecular Clock Dates the Origin of the Insects and Accords with Palaeontological and Biogeographic Landmarks”. Molecular Biology and Evolution 19, 748-761. o. [2005. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 1537-1719. (Hozzáférés: 2008. március 14.)
- ↑ Órai Jegyzet 2.-Állatrendszertan1. [2008. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 20.)
- ↑ Solva.uw.hu: Hexapoda[halott link]
- ↑ Giribet, G., Edgecombe, G.D. and Wheeler, W.C. (2001). „Arthropod phylogeny based on eight molecular loci and morphology”. Nature 413, 157-161. o.
- ↑ Tree of Life, Hexapoda
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hexapoda című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
