Hipericin
| Hipericin[1] | |
| |
| |
| IUPAC-név | 1,3,4,6,8,13-hexahidroxi-10,11-dimetilfenantro[1,10,9,8-opqra]perilén-7,14-dion |
| Más nevek | 4,5,7,4′,5′,7′-hexahidroxi-2,2′-dimetilnaftodiantron |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 548-04-9 |
| PubChem | 5281051 |
| ChemSpider | 4444511 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C30H16O8 |
| Moláris tömeg | 504,44 g/mol |
| Megjelenés | Kékesfekete szilárd anyag |
| Olvadáspont | 320 °C |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A hipericin (hypericin) egy vörös színű antrakinon-származék, a hiperforinnal együtt a közönséges orbáncfű fő hatóanyaga. Antibiotikus, antivirális és nem-specifikus kinázgátló hatása van. Gátolhatja a dopamin β-hidroxiláz enzimet, ezáltal emelkedett dopaminszintet eredményezve, így viszont csökkentve a noradrenalin és az adrenalin szintjét.
Túladagolás esetén fényérzékenységet okozhat a nagy kromofor csoportja miatt. A fényérzékenység gyakran megfigyelhető olyan állatoknál is amelyek orbáncfüvet is legelnek. Mivel a hipericin felhalmozódik rákos sejtekben, ezért ráksejt-indikátornak is használható.
Hatása: A hipericin enyhe depresszió (lehangolt lelkiállapot, hangulati labilitás, belső nyugtalanság, feszültség, stressz) és ehhez társuló alvászavarok kezelésére javallt.
Hatása a monoamin-oxidáz enzimrendszer (MAO-A, MAO-B) gátlásán alapul, tehát gátolja egyes ingerületátvivő anyagok, konkrétan a szerotonin, noradrenalin, de főként a dopamin lebomlását. Hatása alatt megnövekszik az idegsejtek közti térben a neurotranszmitterek szintje, ezáltal több neurotranszimitter, főleg dopamin fog kapcsolódni a posztszinaptikus receptorokhoz.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Merck Index, 11th Edition, 4799
Források
szerkesztés- Oubre, Alondra: Hypericin: the active ingredient in Saint John’s Wort, 1991. [2006. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. szeptember 18.)
