Hirip

Hirip település Romániában, Szatmár megyében.

Hirip (Hrip)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Község	Szatmárpálfalva
Rang	falu
Községközpont	Szatmárpálfalva
Irányítószám	447233
SIRUTA-kód	138477
Népesség
Népesség	720 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	243
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	126 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 43′ 16″, k. h. 22° 59′ 08″47.721132, 22.985468
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Szatmár megyében, Szatmárnémetitől délkeletre, Ombod és Amac és Dobrácsapáti között, a Homoród patak partján fekvő település.

Története

Hirip nevét (amely a vargánya vagy úrigomba székely nevéből ered) 1393-ban említették először a korabeli oklevelek, már ekkor is mai nevén írták.

A XV. században a bélteki uradalomhoz tartozó település a bélteki Drágfi család birtoka volt.

1406-ban a Witkayak kérésére történt határjáráskor egy oklevélben felsorolták a település középkori helyneveit is, említette például a Balkán folyó, Hydas Balkán, Zaraz Balkán, Hangyakastély helyneveket.

Az 1424-ben történt osztozkodáskor a család bélteki ágának jutott, de mellettük 1430-ban a Gacsályi családot, majd 1470-ben a Csató családot is beiktatták egyes birtokrészeibe.

A bélteki Drágfi család kihalta után koronabirtok lett, 1592-ben az erdődi uradalommal a Szatmári várhoz tartozott.

1579-ben zeleméri Kamarás Miklós is részt kapott itt, majd 1631-ben királydaróczi Daróczi István kapta meg, 1654-ben pedig Serédi István vette zálogba, majd a Mikolai család szerzett itt birtokrészt. 1669-ben Mikolai Boldizsár a Gombás erdőnél a szatmári németeket megverte, s birtokát elveszítette, azt a jezsuiták kapták meg.

1732-ben böszörményi Nagy Sámuel és Komáromi András királyi adománylevelet kapott rá, 1765-ben pedig a Szuhányiaké lett: Szuhányi Antal és László kapott adományt a helység felére. Ettől kezdve fő birtokosai a Szuhányiak voltak, de a 19. században mellettük a Kállayaknak, és a Kruspér családoknak is volt itt nagyobb birtokuk.

A 20. század elején Jasztrabszky Kálmán örököseié lett: Papp Dezső, és a Klupathyak voltak a birtokosai.

A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Erdődi járásához tartozott.

Nevezetességek

• Református temploma -1800-ban épült.
• Görögkatolikus temploma 1897-ben készült el.

Források

• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.