Hirosima

	Hirosima (広島市)
; Hirosima címere	; Hirosima zászlaja
	Egyéb jelképek
Fa	Cinnamomum camphora
Virág	Nerium oleander
	Közigazgatás
Ország	Japán
Régió	Csúgoku
Prefektúra	Hirosima prefektúra
Polgármester	Tadatosi Akiba
Irányítószám	730-8586
Testvérvárosok	Lista Csungking; Montréal; Volgográd; Hannover; Tegu; Nagaszaki; Ypres; Honolulu megye; Aki; Honolulu;
	Népesség
Teljes népesség	1 198 021 fő (2021. febr. 1.)
	Földrajzi adatok
Terület	905,01 km²
Időzóna	JST, UTC+9
	Elhelyezkedése
	é. sz. 34° 23′ 07″, k. h. 132° 27′ 19″34.385250°N 132.455306°EKoordináták: é. sz. 34° 23′ 07″, k. h. 132° 27′ 19″34.385250°N 132.455306°E
	Elhelyezkedése Hirosima térképén
	Hirosima weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hirosima témájú médiaállományokat.

Hirosima (japánul „広島市”; „Hirosima-si”) város Japánban, a fő sziget, Honsú nyugati részén. Hirosima prefektúra székhelye és a Csúgoku régió legnagyobb városa. 1945. augusztus 6-án, a második világháború alatt atomtámadás érte.

Története

A kastély kapuja

A településen akkor köszöntött be az első fordulat, amikor 1593-ban a nagy hatalmú Móri család feje, Móri Terumoto (1553–1625) daimjó felépítette várkastélyát. A Hirosima-dzsó, a Széles-szigeti kastély adott nevet a körülötte kifejlődő városnak is. A Móri, majd a Fukusima család uralma után az Aszano család birtokába került a város. Az 1868. évi Meidzsi-restauráció vetett véget az Aszano család uralmának. 1889-ben megyei rangú város lett és kiépült a kikötője. 1894-ben indult meg Kóbe és Simonoszeki között a Hirosimát is bekapcsoló vasúti forgalom. Az 1894–95. évi orosz–japán háborúban a császári főhadiszállást a Hirosima várkastélyban rendezték be. A város ipara, kereskedelme és oktatási intézményei rohamos fejlődésnek indultak. 1940-ben, a második világháború elején 350 000 lakosa volt.

Az atomtámadás

Bővebben: Hirosima és Nagaszaki bombázása

Hirosima az atomtámadás után

1945. augusztus 6-án délelőtt 8 óra 15 perckor az Amerikai Egyesült Államok légierejének egy B–29-ese, az Enola Gay, amelynek Paul Tibbets ezredes volt a parancsnoka (a gépet Tibbets anyjáról nevezték el) atombombát dobott a településre. A bombát az amerikaiak Little Boy-nak, vagyis kisfiúnak nevezték el. Urán 235-ös izotópon alapuló fissziós (maghasadás elvű), 15±20% kilotonna TNT-egyenértékű robbanó erővel rendelkező atomfegyver volt, „puska” típusú bombának megépítve. A vakító villanással és jellegzetes formájú, gomba alakú füstfelhő („gombafelhő”) kialakulásával kísért atombomba-robbanás a halottak és a romok városává tette Hirosimát. Az atomtámadás az utólagos becslések szerint 90-140 ezer ember életét követelte, 70 ezer ember azonnal meghalt, a többiek pedig később, a sugárzás okozta betegségek következtében vesztették életüket.

Két év múlva, 1947-ben Hirosima polgárai „Soha többé Hirosimát!” jelszóval tartották meg háromnapos Béke-ünnepségüket, ami azóta is a város legnagyobb ünnepe. 1949-ben a kormány a Béke és az Emlékezés Városává nyilvánította Hirosimát és rendkívüli mértékben támogatta az újjáépítést. A lakosok száma 1960-ra érte csak el a háború előtti lélekszámot, de 1972-ben már 534 000 ember élt a városban. II. János Pál pápa 1981-ben meglátogatta az Atombomba Emlékmúzeumot, ahol beszédet mondott a Béke emlékparkban összegyűlteknek.

A város egyik nevezetessége is a háborúhoz köthető, az Atombomba-dóm.

Földrajza

Japán kikötőváros a Honsú sziget délnyugati a Szeto-beltenger öblének északi partján.^[2] A várostól északra Csúgoku hegység, délre pedig a Japán-beltengerre néző Sikoku sziget található.^[3]

Klíma

A település éghajlata speciálisnak tekinthető a hegyvonulatok védelme és a zárt beltenger hatásai miatt. Télen kevés a csapadék és enyhe a hőmérséklet, havazás ritka a tengeri szorosokon áramló hideg levegő hatására. Tavasszal az átvonuló ciklonok növelik a csapadék mennyiségét.^[4]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1889 és 2021 között

Lakosok száma	83 387	137 197	992 736	1 093 707	1 134 134	1 154 391	1 256 301	1 202 000	1 198 555	1 198 021
	1889	1945	1980	1990	2000	2005	2014	2016	2017	2021

Adatok: Wikidata

Közlekedése

1961 óta van repülőtere.

Ipara

Élelmiszer ipar szempontjából halászati központ, konzervipar fejlett. Nehézipara kikötő és védett hely miatt gép-, hadi-, hajóépítő ágazatokat foglal magában. Könnyűipara a környezeti alapanyagok miatt textil- és fafeldolgozáson alapul.^[2]

Irodalom

Szentirmai József: Japán. 2. jav. és bőv. kiad., Bp., Panoráma, 1982
Robert Jung: A hamu gyermekei - Hirosima népe, Bp., Kossuth, 1965
Diószegi István et al.: 20. századi egyetemes történet (1890-1945). I. köt., Bp., Korona, 1997
Fegyvertípusok enciklopédiája – Hét évezred fegyvereinek kézikönyve, 2. kiadás, Athenaeum, 1999

Jegyzetek

↑ 広島県人口移動統計調査
↑ ^a ^b [Új magyar lexikon IV. (K–Me). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1961.285. oldal Hiroshima cikk]
↑ [ (Földünk térképeken) Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005. ISBN 978-963-9618-01-5 65.oldal K3 szelvény]
↑ 15. oldal Seto beltengeri régió 20. oldalon 13. ábra Hiroshima hőmérséklet és csapadék adatai havi bontásban, 1981-2010 Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék, A japán szigetek időjárási és éghajlati sajátosságai Szakdolgozat Készítette: Szegő Judit Témavezető:Dr. Weidinger Tamás ELTE TTK Meteorológiai Tanszék Budapest, 2020.