Wikipédia

Hofstätter Béla

magyar építész, építőipari vállalkozó
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 27.

Hofstätter Béla Jenő, Hofstädter (Budapest, 1891. január 3.[2] – Budapest, 1944. december 15.)[3][4] magyar építész, építési vállalkozó.

Hofstätter Béla
A Weiss Manfréd Művek Elismert Nyugdíjpénztárának bérháza, Margit körút 15-17.
A Weiss Manfréd Művek Elismert Nyugdíjpénztárának bérháza, Margit körút 15-17.
SzületettHofstätter Béla Jenő
1891. január 3.
Budapest[1]
Elhunyt1944. december (53 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaRóth Edit
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1913)
Halál okaemberölés
A Wikimédia Commons tartalmaz Hofstätter Béla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

szerkesztés

Hofstätter Guttmann borkereskedő, több budapesti bérház építtetője és Infeld Fanni (Feige) fiaként született, nyolcan voltak testvérek. Nővérei révén több építésszel is rokonságba került, Lenke nővérének a lánya Novák Ede építészhez ment feleségül, Malvin nővére pedig Krausz Gábor építész felesége volt. 1913-ban végzett a Műegyetemen építészként,[5] 1914-től a Magyar Mérnök és Építész-Egylet tagja,[6] 1918-ban alapító tagja volt az egylet építészi szakosztályának. 1927. augusztus 1-től felvették a Budapesti Mérnöki Kamarába.[7] 1921-ben alapította meg saját építészirodáját, majd 1927-ben kivitelező cégét, amit egy évvel később felszámolt.[8] Korai megvalósult épületei historizáló jellegűek, néhol art deco vonásokkal. Tervezőirodája elsősorban bérház építésre specializálódott, számos bérházak építésére létrejött cég tagja volt, mint például a Bérpalota Rt., Födél Ingatlan Rt., Egyszerű Ház Rt., Tátra-utcai Bérház Rt., Hollán-u. 7. sz. Ház kft., Hollán utcai Parkbérház kft., részben így jutva megbízásokhoz. Irodája a 30-as évek közepére az egyik legjelentősebb modernista bérháztervező iroda volt, különösen a Lipótvárosban és azon belüli is a Szent István park épületeinek tervezésében játszott vezető szerepet. 1936-ban társult Domány Ferenc építésszel, ebben az időben készültek a legjelentősebb bérházak tervei, melyek a magyarországi két világháború közötti modern építészet meghatározó jelentőségű művei, mint az Alföldi Cukorgyár Rt. bérháza a Dunapark kávéházzal, a Lloyd filmszínház, és a Weiss Manfréd Nyugdíjpénztár bérháza. Az irodának ekkor több tehetséges fiatal építész is tagja volt, mint Benkhard Ágost, Cserba Dezső és László István, akik részt vettek az épületek tervezésében. Domány 1939-ben Angliába emigrált, ismét egyedül vitte tovább az irodát, de a zsidótörvények elfogadása után megbízásainak száma erősen megcsappant. A Közraktár utcai nyugdíjintézeti bérház tervezésére társult a Barát és Novák építész irodával. 1944-ben vette feleségül Róth Editet.[9] Apósa, Róth Bernát visszaemlékezése szerint a budakeszi gyermekotthonban bujkáltak a nyilas hatalomátvétel után, ott fogták el és végezték ki őket 1944 végén.[10]

Épületei

szerkesztés
  • 1927 Hofstätter Guttmann bérvillája, Budapest XIV. Ilka utca 43.[11]
  • 1927 Feldmann Salamon bérháza, Budapest VII. Dob utca 71.
  • 1927 Hofstätter Béla és társai bérháza, Budapest XIII. Hegedűs Gyula utca 37.
  • 1928. Lemo Ábrahám és Lázár bérháza, Budapest VII. Klauzál utca 13.[12]
  • 1928 „Födél” Ingatlan Rt. bérháza, Budapest XIII. Balzac utca 40.
  • 1929-31 Feldmann Dezső bérháza és az Omnia garage, Budapest VIII. Víg utca 22.[13]
  • 1929 Feldmann Salamon bérháza, Budapest XIII. Hollán Ernő utca 18.
  • 1931-33 Fodor Zoltán és társai bérháza, Budapest XIII. Balzac utca 25.
  • 1932 Róth Andorné bérháza, Budapest XIII. Pannónia utca 51.[14]
  • 1932 Reich Aladár és társai bérháza, Budapest XIII. Tátra utca 24.[15]
  • 1932 Tátra utcai bérház Rt bérháza, Budapest XIII. Tátra utca 26.
  • 1933-34 Palatínus Rt bérháza, Budapest XIII. Radnóti Miklós utca 45. - Újpest rakpart 10.[16]
  • 1933-34 Kelemen József bérháza, Budapest XIII. Szent István park 9.[17]
  • 1933 Dr. Farkas Samu és Dr. Farkas Antal bérháza, Budapest XIII. Szent István park 8. - Balzac utca 43.[18]
  • 1934-35 Dr. Farkas Samu bérháza, Budapest XIII. Szent István park 7. - Balzac utca 54.
  • 1934 Singer Samu családi háza, Budapest XIV. Szatmár utca 40/a
  • 1935-36 Neuschloss Marcelné bérháza, Budapest XIII. Szent István park 14-15.[19]
  • 1935 Salgó Zoltánné bérháza, Budapest XII. Kékgolyó u. 14.
  • 1935 Steiner Jakab bérháza, Budapest XIII. Pozsonyi út 32. - Balzac utca 41.[20]
  • 1935 Hódos Ibolya bérháza, Budapest XIII. Szent István park 19.[21]
  • 1940-41 Weiss Manfred Vállalatok Elismert Nyugdíjpénztára Rt bérháza, Budapest IX. Közraktár utca 22/b-c. - Bakács utca 2/a (Barát Bélával és Novák Edével)
  • 1940-41 Neuhauser Miksáné bérháza, Budapest XIII. Hollán Ernő utca 52.
  • 1942 Frank Artúr és neje bérháza, Budapest XIII. Alig utca 3.

Domány Ferenccel

szerkesztés
  • 1935-37 Magyar Rabbethege és Giesecke Rt. bérháza, Budapest XIII. Pozsonyi út 40. - Szent István park 30.
  • 1936-37 Alföldi Cukorgyár Rt. bérháza a Dunapark kávéházzal, Budapest XIII. Pozsonyi út 36-38. - Szent István park 27-29.[22]
  • 1936-37 Hollán-u. 7. sz. Ház kft bérháza a Lloyd filmszínházzal, Budapest XIII. Hollán Ernő utca 7/a-b.[23]
  • 1936-37 Pásztor Miklósné bérháza, Budapest II. Bem József utca 7.
  • 1936 Fischl Ignác bérháza, Budapest XIII. Herzen utca 5.
  • 1937-38 Weiss Manfréd Nyugdíjpénztár bérháza, Budapest II. Margit körút 15-17.[24]
  • 1937 Neuschloss Ödönné bérháza, Budapest XIII. Pozsonyi út 39.
  • 1937 Hollán utcai Parkbérház kft bérháza, Budapest XIII. Szent István park 22.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 5.)
  2. ↑ Születési bejegyzése a kőbányai izraelita hitközség születési akv. 1/1891. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 18.)
  3. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti akv. 600/1946. folyószáma alatt.
  4. ↑ Az elhalálozás bíróilag lett megállapítva. Budapesti közp. járásbíróság P.k. I. 582837/4-1946. sz.
  5. ↑ A Magyar Királyi József-Műegyetem programja az 1913/1914. tanévre.
  6. ↑ A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 48. évfolyam 1914/27. szám p. 462.
  7. ↑ A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 52. évfolyam 1918/3. szám p. 24.
  8. ↑ Központi Értesítő, (52. évfolyam) 1927. május 5. 18. szám p. 407,; Központi Értesítő, 53. évfolyam, 1928. november 22. 47. szám szám p. 960
  9. ↑ Halálesete a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 386/1947. folyószáma alatt.
  10. ↑ A századik születésnap Magyar Nemzet, (23. évfolyam) 1967. február 1. 27. szám p. 6.
  11. ↑ Tér és forma, (2. évfolyam), 1929/6. szám p. 255.
  12. ↑ Tér és forma, (2. évfolyam), 1929/6. szám p. 255.
  13. ↑ Tér és forma, (4. évfolyam), 1931/9. szám pp. 291-292.
  14. ↑ Tér és forma, (6. évfolyam), 1933/2. szám p. 50.
  15. ↑ Tér és forma, (6. évfolyam), 1933/7–8. szám pp. 242-243.
  16. ↑ Tér és forma, (8. évfolyam), 1935/5. szám pp. 145-146.
  17. ↑ Hofstatter Béla bérház építkezései. Magyar Építőművészet, (35. évfolyam), 1936/1-3. szám pp. 2-3.
  18. ↑ Tér és forma, (6. évfolyam), 1933/11. szám pp. 357-358.
  19. ↑ Tér és forma, (9. évfolyam), 1936/5–6. szám p. 170.
  20. ↑ Hofstatter Béla bérház építkezései. Magyar Építőművészet, (35. évfolyam), 1936/1-3. szám p.13.
  21. ↑ Tér és forma, (9. évfolyam), 1936/5–6. szám p. 170.
  22. ↑ Az Alföldi Cukorgyár r. t. és a Magyar Rabbethege és Giesecke Magtenyésztő r. t. bércsoportja a Lipótvárosi parkban. Tér és forma, (10. évfolyam) 1937/5. pp. 115-142.
  23. ↑ A Lloyd-filmszínház ismertetése. Tér és forma, (10. évfolyam), 1937/11. szám pp. 201-204.
  24. ↑ A Weiss Manfréd Vállalatok Elismert Nyugdíjpénztárának bérháza a Margit-körúton. Tér és forma, (11. évfolyam), 1938/6. szám pp. 180-194.

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Hofstätter_Béla&oldid=26925951”