Horn Péter

Horn Péter (Budapest, 1942. január 13. –) Széchenyi-díjas magyar agrármérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Eredményei az állatgenetika, valamint a baromfi-, sertés- és gímszarvastenyésztésben jelentősek.

Horn Péter
Született	1942. január 13. (82 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	agrármérnök, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1985. június 8. – 1990)
Iskolái	Gödöllői Agrártudományi Egyetem (–1965)
Kitüntetései	Kaposvár díszpolgára (1990) Széchenyi-díj (1996) Hazám-díj (2012)
MTMT MTA
A Wikimédia Commons tartalmaz Horn Péter témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

1984 és 1987 között a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója. 1987 és 1988, valamint 1994 és 1996 között a Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Kar dékánja. 1988 és 1993, valamint 1996 és 1999 között a PATE, 2000 és 2006 között a Kaposvári Egyetem rektora. Édesapja Horn Artúr (1911–2003) mezőgazdász, akadémikus.

Életpályája

Alap- és középfokú iskoláit Budapesten végezte, itt is érettségizett. 1961-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, ahol 1965-ben szerzett mezőgazdasági mérnöki diplomát.

Diplomájának megszerzése után a Bábolnai Állami Gazdaság gyakornokaként helyezkedett el, később baromfi-tenyésztési ágazatvezetői megbízást kapott. 1968-tól a gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézet aspiránsa volt három évig. 1972-ben a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Kisállattenyésztési Karának igazgatójává, majd 1984-ben a főiskola főigazgatójává nevezték ki. A főiskola a Keszthelyi Agrártudományi Egyetembe történt integrációja után a Kaposvári Állattenyésztési Kar sertéstenyésztési tanszékére kapott tanszékvezetői és egyetemi tanári kinevezést. Emellett a tanszék körében működő Sertés- és Kisállattenyésztési Intézet igazgatója is lett, valamint a kar első dékánjává is megválasztották (utóbbi tisztségét 1988-ig viselte).

1988-ban a Pannon Agrártudományi Egyetem (PATE) első rektorává választották, mely tisztségét 1993-ig viselte két ciklusban. 1994 és 1996 között ismét az egyetem kaposvári karának dékánja lett. 1996 és 1999 között ismét a keszthelyi központú egyetem (PATE) rektoraként dolgozott. A Kaposvári Egyetem 2000-es megalakulása után hat évig az új intézmény alapító rektora volt. Emellett számos helyen dolgozott szakértőként, vendégprofesszorként: India, Amerikai Egyesült Államok, Finnország, Új-Zéland, valamint az Élelmezésügyi Világszervezet szakértője volt.

1972-ben védte meg az agrártudományok kandidátusi, 1982-ben akadémiai doktori értékezését. 1985-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1993-ban rendes tagjává. Akadémiai pályafutása során az Állatnemesítési, -tenyésztési és Takarmányozási, valamint a Pécsi Akadémiai Bizottságban (PAB) tevékenykedett. Ezenkívül az MTA Agrártudományi Osztályának elnöke és így az MTA elnökségének tagja is volt 2001 és 2008 között. 2008-ban a PAB alelnökévé választották. Akadémiai tisztségei mellett 1990 és 2000 között a Magyar Agrártudományi Egyesület elnöke volt, valamint 2000-ben a Magyar Állattenyésztők Szövetsége társelnökévé választották, emellett a Magyar Szarvastenyésztők Egyesülete és a Magyar Juhtenyésztők Egyesülete elnöke. Nemzetközi szinten a Baromfitenyésztők Tudományos Világszövetsége magyar szekciójának elnöke 1975 óta, egyúttal a Világszövetség Tanácsának is tagja. Tagja továbbá több európai és USA tudományos társaságnak. Az Archiv für Tierzuht, a World's Poultry Science Journal, a Journal of Animal Breeding and Genetics, a Livestock Science, a Stocarstvo, az Outlook on Agriculture, a Magyar Állattenyésztés, a Tejgazdaság és az Állattenyésztés és Takarmányozás című szakfolyóirat szerkesztőbizottságaiba is bekerült, valamint A Baromfi szerkesztőbizottságának elnöki tisztével bízták meg 1997-ben.

Közéleti pályafutása

1975-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Tanácsa tagjává választották. 1985-ben beválasztották az Országgyűlésbe, ahol 1986 és 1990 között a kulturális bizottság elnöke volt. 1986-1990 közötti időszakban az Interparlamentáris Unió Magyar Tagozatának alelnökévé választották. 1990-ben nem indult, 1994-ben az Agrárszövetség országgyűlési képviselőjelöltje volt, a párt nem jutott be a parlamentbe.

1993 és 1995 között az Állami Vagyonkezelő Rt. igazgatótanácsának tagja volt. 1998 óta az Agrárgazdasági Tanács elnöke, valamint a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja lett.

Munkássága

Kutatási területei az alkalmazott állatgenetika, háziállatok nemesítése, kiemelten a baromfi, a sertés, a hal és a gímszarvas fajokban.

Nevéhez fűződik három nagy hatású gén öröklődésének leírása trópusi halfajokban. Tyúkoknál sikerült tisztáznia az anyai heterózis mértékét és jellegét. Tyúkoknál és sertéseknél vizsgálta a genotípus, az ivar és a termelési környezet közötti kölcsönhatásokat. Ezenkívül sikerült meghatároznia élő állatok testösszetételét és húsminőségét digitális képalkotó rendszerek felhasználásával. A magyar gímszarvas háziasítási program egyik kidolgozója.

Egyetemi vezetőként végigvezette a kaposvári felsőoktatási intézményekben először a Pannon Agrártudományi Egyetembe történő integrációt, majd 2000-ben ismételt különválását. Számos könyv, könyvfejezet szerzője vagy társszerzője. Munkáit magyar, angol, német és orosz nyelven adja vagy adta közre.

Családja

Két leánygyermek édesapja. Beöthy Zsolt (1848–1922) irodalomtörténész, akadémikus dédunokája, Horn Artúr (1911–2003) agrármérnök, mezőgazdász, az MTA rendes tagjának fia.

Díjai, elismerései

• Wellmann Oszkár-emlékérem (1982)
• Wilhelm Kirchner-emlékérem (1989)
• Eötvös Loránd-díj (1990)
• Kaposvár város díszpolgára (1990)
• Széchenyi-díj (1996) – Az alkalmazott állatgenetika keretében végzett kutatásaiban a szarvasmarha szelekció nemesítése, a baromfi-, a sertés- és a gímszarvastenyésztés tudományos megalapozása terén elért nemzetközileg is kimagasló eredményeiért. Megosztott díj Dohy Jánossal.
• Pázmány Péter-díj (1999)
• a halle-wittenbergi Martin Luther Egyetem tb. doktora (2002)
• a Debreceni Egyetem díszdoktora (2002)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004)
• Derzsy-díj (2005)
• a Szent István Egyetem díszdoktora (2007)
• Nagy Imre-érdemrend (2008)
• Prima Primissima díj (2009)
• Hazám-díj (2012)
• A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2016)

Főbb publikációi

• Akvarisztika (1970)
• Haszongalambtenyésztés (1970)
• Comparative Evaluation of the Hatchability of Single- and Three-way Cross Combinations in Meat Type Fowl (1974)
• Tyúktenyésztés (1978)
• Relaxed Selection in Commercial Crosses of Poultry (társszerző, 1979)
• Baromfitenyésztők kézikönyve (szerk. és társszerző, 1981)
• Livestock Production in Europe (1982)
• Handbuch Schweine (1983)
• Galambtenyésztők kézikönyve (1989)
• A környezeti tényezők és a genotípus közötti kölcsönhatások abrakfogyasztó háziállat fajokban : akadémiai székfoglaló : 1886. március 11. (1990)
• Állattenyésztés I–III. (1995–2000)
• Uses of Spiral CT for Volumetric Estimation of Body Composition of Pigs (társszerző, 1997)
• ECG-gated Dynamic Magnetic Resonance Imaging Method for Examination of the Pig Heart (társszerző, 2001)

Források

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 529–530. o.
• MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 468. old., ISSN 1787-288X
• Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján
• 2003-as szakmai önéletrajz a Mindentudás Egyeteme honlapján
• Életrajz a Kaposvári Egyetem honlapján