A Hou Han su (szó szerint: A kései Han(-dinasztia) könyve) a Keleti Han-dinasztia, az i. sz. 6-tól 189-ig terjedő időszakának történelmét tárgyalja. A huszonnégy hivatalos történeti mű sorában ez a harmadik. Szerzője Fan Je (i.sz. 398–445), aki a Liu Szung dinasztia uralkodása idején állította össze. Fan Je számos korábbi művet is felhasznált Hou Han su megírásához, például Sze-ma Csien művét, A történetíró feljegyzéseit és Pan Ku Han shuját, amely a Korai vagy Nyugati Han-dinasztia történelmét tárgyalja. Ezenkívül bőven merített a kortárs történetírók írásaiból és utazók beszámolóiból is. A legtöbb forrás eredetije nem maradt épségben, így a mű abból a szempontból is jelentős, hogy továbbörökítette az elveszett információkat.

Hou Han su
A Hou Han su (Hou Han shu) Szung (Song)-kori kiadásának első oldala.
A Hou Han su Szung-kori kiadásának első oldala.
SzerzőFan Je
Eredeti címhagyományos kínai: 後漢書
egyszerűsített kínai: 后汉书
OrszágKína (5. század)
Nyelvklasszikus kínai nyelv
TémaKína történelme
i. sz. 6-189.
Műfajtörténetírás
A Wikimédia Commons tartalmaz Hou Han su témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Átírási segédlet
Hou Han su
Kínai átírás
Hagyományos kínai後漢書
Egyszerűsített kínai后汉书
Mandarin pinjinHòu Hàn shū
Wade–GilesHou4 Han4 shu1
Átírási segédlet
Fan Je
Kínai átírás
Hagyományos kínai范曄
Egyszerűsített kínai范晔
Mandarin pinjinFàn Yè
Wade–GilesFan4 Yeh4
Nyugati régió a Hou Han su alapján

A mű felépítését tekintve több részre osztható tartalma és keletkezésének figyelembevétele mellett. Az első 10 fejezet egy évkönyv jellegzetességű leírás, amely elsősorban a Han dinasztia uralkodóinak életeseményeit foglalja össze. A Han dinasztia uralkodását Vang Mang 王莽 hatalomra jutása törte félbe [i. sz. 9-24], amikor uralkodása alatt megalapította a Hszin-dinasztiát 新. Az őt követő Kései Han császárok évszámairól olvashatunk a Hou Han suban.

A következő 80 fejezet (11-90.) az uralkodó császárok életrajzai, valamint a korukban zajló csatározások leírásai. A leírások több részlettel is szolgálnak olyan dicső hadvezérek, tábori parancsnokok hadműveleteiről is, mint például Pan Csao, aki több nyugati tartományt is a Han császárok ellenőrzése alá tudott vonni.

Magyar vonatkozásban különösen érdekes a 88. fejezet (Nyugati tartományok), mely a Han birodalomtól nyugatra eső, főleg a Tarim-medence és az attól távolabbi törzseket, királyságokat írja le, azok háborúit, köztük a hsziung-nu törzsekkel folytatott küzdelmeket. A hsziung-nu törzsek egy nagyobb csoportját tartják az Európában a 3. század vége felé megjelenő Hun csapatok őseinek. Szintén érdekessége, hogy egyes fejezetei leírásokat közöl a Római birodalomról (Ta Csin), Egyiptomról (Hajhszi), valamint a Pártus birodalmon (Anhszi) és Mezopotámián (Tiaocse) keresztülhaladó Selyemútvonalakról. A 89. fejezet további leírásokat közöl a hsziung-nuk déli törzseiről, illetve azok beolvadásáról a Han birodalomba.

További információk

szerkesztés