Howard Gardner (Scranton, Pennsylvania, 1943. július 11. –) a Harvard Egyetem pszichológiaprofesszora, a többszörös intelligencia elméletének kidolgozója.

Horward Gardner
SzületettHoward Gardner
1943. július 11. (81 éves)
Scranton, Pennsylvania amerikai
Állampolgárságaamerikai
Nemzetiségeamerikai
HázastársaEllen Winner
Foglalkozásapszichológus
egyetemi tanár
Iskolái
Kitüntetései
  • MacArthur Fellows Program
  • Grawemeyer Award (1990)
  • Guggenheim-ösztöndíj (2000)[1]
  • Princess of Asturias Award for Social Sciences (2011)

A Wikimédia Commons tartalmaz Horward Gardner témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Zsidó származású szülei, Ralph és Hilde Gardner 1938. november 9-én Nürnbergből az Amerikai Egyesült Államokba menekültek. Howard már az Amerikai Egyesült Államokban született és egy északkelet-pennsylvaniai egykori bányászvárosban nőtt fel.

Kitűnő tanuló volt, és tehetséges zongorista, de zenei tanulmányait kamaszkorában félbehagyta. Saját bevallása szerint akkor kezdte komolyan venni a tanulást, amikor 1961 szeptemberében bekerült a Harvard College-ba, ahol pszichológiát, szociológiát és történelmet tanult, majd a neves pszichoanalitikussal, Erik H. Eriksonnal dolgozott. Ezután egy évig a London School of Economics hallgatója volt, majd a Harvard Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol fejlődéspszichológiát tanult.

Miután doktori fokozatot szerzett, Roger Brownnal, Nelson Goodmannel és Norman Geschwinddel dolgozott együtt. 1986-tól az Egyesült Államok egyik elit iskolájának, a Harvard Graduate School of Education kognitív pszichológia professzora, emellett a Harvard Egyetem pszichológia professzora és a Bostoni Orvosi Egyetem idegtudományi professzora. A Harvard Egyetemen működő, a magasabb rendű kognitív működéseket tanulmányozó Project Zero munkacsoport alapító tagja.

2004-ben a Kelet-Kínai Egyetem tiszteletbeli professzorává nevezték ki, 2005-ben a Foreign Policy és a Prospect magazin a száz legbefolyásosabb értelmiségi közé választotta. Gardner nevéhez több mint húsz könyv fűződik, melyeket huszonnégy nyelvre fordítottak le.

Többszörös intelligencia elmélete

szerkesztés

Gardner elmélete szerint az intelligencia nem egységes értelmi képesség. Hétféle, egymástól független intelligenciát különböztet meg: nyelvi, logikai-matematikai, téri, zenei, testi-kinesztéziás és kétféle személyes intelligenciát. A standard intelligenciatesztek az első hármat mérik.

Zenei intelligencián többek között a ritmus, hangmagasság érzékelését érti, a testi-kinesztéziás intelligencia mutatója, hogy valaki mennyire bánik ügyesen a tárgyakkal, mennyire tudja kontrollálni saját mozgásait, a személyes intelligenciának pedig két összetevőjét írja le: a személyen belüli és a személyközi intelligenciát. Gardner hozzáteszi, hogy az egyes intelligenciatípusok fejlettségére hatással van az öröklődés és a kultúra is.

Gardner 1998-ban további három intelligencia típust állapított meg, a naturalista, spirituális és egzisztenciális intelligenciát.

Magánélet

szerkesztés

1982-ben vette feleségül Ellen Winner pszichológust. Négy gyermekük született: Kerith (1969), Jay (1971), Andrew (1976) és Benjamin (1985).

Magyarul megjelent művei

szerkesztés
  • Rendkívüliek. Kivételes egyéniségek. Mozart, Freud, Virginia Woolf, Gandhi portréi és "hétköznapi rendkívüliségünk" (Extraordinary minds); ford. Farkas Éva; Kulturtrade, Bp., 1998, 180 p. (Mesterelmék) ISBN 963-9069-28-0
  • Howard Gardner–Csíkszentmihályi Mihály–William Damon: Jó munka. Amikor a kiválóság és az etika találkozik (Good work: when excellence and ethics meet); ford. Szendi Gábor, Váradi Judit; Libri, Bp., 2008, 378 p. ISBN 978-963-88047-0-9

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés