Hupej

Hupej kiejtése^ⓘ (kínai: 湖北, pinjin: Húběi) a Kinai Népköztársaság egyik tartománya. Nevét (magyarul am. "a tótól északra") a tartománytól délre, Hunan tartományban található Tungting-tóról kapta. A tartomány székhelye és legnagyobb városa Vuhan.

Hupej (湖北省 Húběi Shěng)
Rövidítés: 鄂 pinjin rövidítés: È
Név eredete	湖 hú – tó 北 běi – észak "A tótól északra"
Közigazgatás
Ország	Kína
Közigazgatási szint	tartomány
Székhely	Vuhan
Prefektúrák (地区)	13
Megyék (县)	102
Járások (乡)	1235
A KKP tartományi bizottságának titkára	Yu Zhengsheng
Kormányzó	Luo Qingquan
Terület	185 900 km², 14. a rangsorban
ISO 3166-2	42
Népesség
Teljes népesség	57 752 557 fő (2020)
Népsűrűség	324 fő/km²
Főbb nemzetiségek	Han – 95,6% Tujia – 3,7% Miao – 0,4%
GDP 2004
GDP	631 milliárd CNY, 10. a rangsorban
GDP per fő	10 500 CNY, 15. a rangsorban
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek.
Hupej weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hupej témájú médiaállományokat.

Történelem

A területen az első szervezett állam az i. e. 8–5. században a Csou-dinasztia állama volt. Ez eredetileg nem számított kínai államnak, de történetének végére kínai jellegűvé vált és a tartomány attól kezdve osztozott Kína történetében. Területét kínai tartományba i. e. 206-ban osztották be, akkoriban még a későbbi Hunan tartománnyal alkotott egy igazgatási egységet. A 4. században Észak-Kína nomád uralom alá került, de Hupej akkor is kínai maradt.

1334-ben dúlt az első feljegyzett pestisjárvány. A következő három évszázadban elterjedt egész Eurázsiában, megtizedelve a lakosságot.

Az önálló Hupej tartományt 1664-ben szervezték meg. Akkoriban nem közvetlenül a császári udvar irányította a tartományt, hanem volt egy regionális alkirály több tartományra kiterjedő hatáskörrel. Az egyik különösen tehetséges alkirály – Zhang Zhidong volt a neve - virágzó kereskedelmi és nehézipari központtá fejlesztette Vuhan városát, a mai tartományi székhelyet.

A második világháborúban a tartomány keleti részét megszállták a japánok, a nyugati rész kínai kézen maradt.

1954-ben súlyos árvíz pusztított a tartományban. Azután határozták el, hogy nagyszabású völgyzáró gátakat építenek a Jangce folyón. Közülük a legnagyobb a Három-szurdok völgyzáró gát, amelynek az építése 1993-ban kezdődött. Az építkezés miatt másfél millió embert telepítettek ki addigi lakhelyéről.

Közigazgatás

Hupej 12 prefektúrai jogú városra, 1 autonóm prefektúrára, 3 közvetlen irányítású megyei jogú városra és egy megyei szintű erdészeti körzetre van felosztva:

Prefektúrai jogú városok:

• Vuhan (egyszerűsített kínai: 武汉市; pinjin: Wǔhàn Shì)
• Ezhou (鄂州市 Èzhōu Shì)
• Huanggang (黄冈市 Huánggāng Shì)
• Huangshi (黄石市 Huángshí Shì)
• Jingmen (荆门市 Jīngmén Shì)
• Jingzhou (荆州市 Jīngzhōu Shì)
• Shiyan (十堰市 Shíyàn Shì)
• Suizhou (随州市 Suízhōu Shì)
• Xiangfan (襄樊市 Xiāngfán Shì)
• Xianning (咸宁市 Xiánníng Shì)
• Xiaogan (孝感市 Xiàogǎn Shì)
• Yichang (宜昌市 Yíchāng Shì)

Autonóm prefektúra:

• Enshi Tujia és Miao Autonomóm Prefektúra (恩施土家族苗族自治州 Ēnshī Tǔjiāzú Miáozú Zìzhìzhōu)

Közvetlen irányítású megyei jogú városok:

• Tianmen (天门市 Tiānmén Shì)
• Qianjiang (潜江市 Qiánjiāng Shì)
• Xiantao (仙桃市 Xiāntáo Shì)

Megyei szintű erdészeti terület:

• Shennongjia (神农架林区 Shénnóngjià Línqū)

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Hupej témájú médiaállományokat.

• Heilongjiang tartomány hivatalos honlapja (angolul)
• Hupej tartomány térképe