Hudson River School

amerikai tájképfestészeti irányzat
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 28.

A Hudson River School 19. századi romantikus, amerikai festészeti iskola, a tájképfestő csoport tagjai teremtették meg a jellegzetesen amerikai tájképfestészetet.[1] Festményeik témája főképp a Hudson folyó völgye, Catskills, az Adirondack és New Hampshire hegyei. A második generációhoz tartozó művészeik tájképeinek helyszínei bővültek, témáik között Új-Anglia, a tengeri tartományok vagy az amerikai nyugat, ill. Dél-Amerika, Európa és Közel-Kelet is szerepel.

Thomas Cole (1801–1848): Oxbow vihar utáni látképe Holyoke hegyéről (Northampton, Massachusetts), (1836), Metropolitan Művészeti Múzeum

A művészcsoport székhelye New Yorkban volt, tagjaik közül többen Greenwich Village szívében, a Tizedik utcában levő neves műteremházban tartottak fenn műtermet. Kezdetben „amerikai” vagy „New York-i iskolaként” utaltak rájuk. Számos jelentős szakmai folyóirat, intézmény támogatta művészetüket, mint például az Amerikai Szépművészeti Akadémia. Mikortól a Barbizoni Iskola realista, plein air képei jöttek már divatba az amerikai mecénások és gyűjtők körében és az iskola által képviselt romantikus stílus kezdett idejétmúltnak számítani, pejoratívan használták rájuk a Hudson River School terminust. Habár tagjaik számtalan helyre utaztak és alkottak Európában is, a New York Tribune kritikusa, Clarence Cook vagy Homer Dodge Martin tájképfestő élt ezzel a kifejezéssel. Nyomtatásban az elnevezés először 1879-ben jelent meg, bár már az 1870-es években is utaltak rájuk így.[2][3]

Olykor hatalmas méretű festményeiket valósághű, részletgazdag és idealizált természetábrázolás jellemzi, amely gyakran egymás mellett mutatja a békésen megművelt területeket az érintetlenül megmaradt természettel, mely gyorsan eltűnőben volt a Hudson-völgyből, éppen akkoriban, amikor kezdték értékelni a táj fenséges jellegét.[4] Általánosságban a Hudson River School művészeinek meggyőződése szerint – habár vallási nézeteik eltérőek voltak – a természet az amerikai táj formájában Isten tükröződése.[5] Olyan európai mesterek követői voltak, mint Claude Lorrain, John Constable vagy J. M. W. Turner. Közülük több festő a Düsseldorfi Iskola tagjai közé is sorolható, mesterük a német Paul Weber volt.[6]

Alapítás

szerkesztés

A 19. századi amerikai tájképfestészeti irányzatnak, a Hudson River School atyjának Thomas Cole amerikai festőművészt tekintik.[7] Az Angliából származott Cole-t az amerikai táj ragyogó, őszi színei ragadták meg. Először 1825 őszén gőzhajóval hajózott fel a Hudson-ön, West Pointnál, majd Catskill-nél szállt partra. A tájról készült alkotásainak első ismertetése a New York Evening Postban jelent meg 1825. november 22-én.[8] Közeli barátja, Asher Brown Durand az iskola jelentős alakjává vált, Cole halála után őt tekintették az iskola vezető egyéniségének. A Hudson River School egyik kiemelkedő eleme a természet gazdagsága volt, emellett a mozgalom hívei között az ébredő nemzeti öntudat is jelen volt, Cole metaforaként használta a tájképet az új nemzetre,[3] ugyanakkor gyanakvóan figyelték a kor gazdasági és technológiai fejlődését.[9]

Második nemzedék

szerkesztés
 
Frederic Edwin Church, Niagara-vízesés, 1857, Corcoran Gallery of Art, Washington, D.C.
 
Albert Bierstadt: Among the Sierra Nevada, California, 1868, Smithsonian American Art Museum, Washington, D.C.

Az iskola második, gyakran luministáknak, a fény szerelmeseinek nevezett generációja Thomas Cole 1848-ban bekövetkezett korai halála után kezdett kibontakozni. Tagjai közé sorolható: Frederic Edwin Church (1826 – 1900), John Frederick Kensett (1816 – 1872), Sanford Robinson Gifford (1823 – 1880), George Loring Brown (1814 – 1889) és a német származású művész, Albert Bierstadt (1830 – 1902). A Hudson River School tagjaiból Kensett, Gifford és Church egyúttal a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum alapítói között is megtalálhatók.[10] Frederic Edwin Church észak- és dél-amerikai, európai, közel-keleti utazásai után alkotott képei alapján nemzetközi viszonylatban is a legelismertebb amerikai tájképfestőnek számított.[3]

A második generáció legjelentősebb alkotásainak többsége 1855 és 1875 között született. Frederic Edwin Church és Albert Bierstadt Amerikában koruk ünnepelt festőinek számítottak, mindketten a Düsseldorfi Iskola hatása alatt alkottak, Bierstadt több éven át Düsseldorfban is tanult. Emberek ezrei fizettek olyan festményeik megtekintéséért, mint például a Niagara-vízesés[11] vagy a The Icebergs. Festményeik gigászi, epikus mérete példátlan volt a korábbi amerikai festészetben, az amerikaiakat az országukban található megszelídítetlen, lenyűgöző szépségű vadonjaira emlékeztette. Ez volt az amerikaiaknak nyugatra történő letelepedésének, a nemzeti parkok létrehozásának és a zöld városi parkok megszületésének időszaka.

Festőnők

szerkesztés

Több festőművésznő is kapcsolható a Hudson River Schoolhoz. Susie M. Barstow lelkes hegymászó volt, aki Catskills és a White Mountains hegyi tájait festette meg. Az ír származású festőnőt, Eliza Pratt Greatorex-t második női tagként beválasztották a Nemzeti Formatervezési Akadémiára (National Academy of Design). Julie Hart Beers vázlatrajzoló expedíciókat vezetett a Hudson Valley vidékére, később az egyik New York-i művészeti stúdióban is bemutatkozott. Harriet Cany Peale Rembrandt Peale-nél tanult, Mary Blood Mellen pedig Fitz Henry Lane tanítványa és munkatársa volt.

Neves művészeik

szerkesztés

Gyűjtemények

szerkesztés

Alkotásaik főképp amerikai gyűjteményekben találhatók, a legnagyobb számban a Connecticut állambeli, hartfordi múzeumban, a Wadsworth Atheneumban. A múzeum alapítója, Daniel Wadsworth az iskolaalapító Thomas Cole és a hartfordi származású Frederic Edwin Church baráti körébe tartozott.

További gyűjtemények:

Képgaléria

szerkesztés
  1. Najmányi László: A természet és az amerikai vízió – New York Historical Society, New York. artportál, 2007. október 6. [2023. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. április 2.)
  2. Howat, John K. American Paradise: The World of the Hudson River School. New York: Metropolitan Museum of Art, Harry N. Abrams, Inc., 3, 4. o. (1987) 
  3. a b c Kennet T. Jackson. The Encyclopedia of New York City. Yale University, 174. o. (1995). ISBN 0 300 05536 6 
  4. The Panoramic River: the Hudson and the Thames”, Hudson River Museum, 2013. november 3., 188. oldal (Hozzáférés: 2016. június 23.) 
  5. The Hudson River School: Nationalism, Romanticism, and the Celebration of the American Landscape. Virginia Tech History Department. (Hozzáférés: 2016. június 26.)
  6. John K. Howat: American Paradise: The World of the Hudson River School, S. 311
  7. O'Toole, Judith H.. Different Views in Hudson River School Painting. Columbia University Press, 11. o. (2005). ISBN 9780231138208 
  8. Boyle, Alexander: Thomas Cole (1801–1848) The Dawn of the Hudson River School. Hamilton Auction Galleries. [2012. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 19.)
  9. Angela Miller, The Empire of the Eye (1996); Alfred L. Brophy, Property and Progress: Antebellum Landscape Art and Property, McGeorge Law Review 40 (2009): 601-59.
  10. Avery, Kevin J.: Metropolitan Museum of Art: Frederick Edwin Church. Metropolitan Művészeti Múzeum. (Hozzáférés: 2012. december 19.)
  11. Corcoran Highlights: Niagara. Corcoran Museum of Art. [2011. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 19.)
  12. Encyclopedia Britannica
  13. Allaback, Sarah: 19th Century Painters: Hudson River School. 2006. Hudson River Valley National Heritage Area. [2013. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 19.)
  14. Rickey, Frederick: Robert W. Weir (1803–1889). United States Military Academy. [2012. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 19.)
  15. White, Mark Andrew. Progress on the Land: Industry and the American Landscape Tradition. Oklahoma City, OK: Melton Art Reference Library, 6–13. o. (2002). ISBN 0-9640163-1-1 

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Hudson River School témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés