Hunyady család

A kiskrestyéni nemes és kéthelyi gróf Hunyady család egy régi eredetű magyar nemesi és főnemesi család.

Története

A Hunyady család Erdélyből, Hunyad városából származik. Rudolf magyar király emelte Hunyady Andrást nemesi rangra 1607-ben, aki nemsokára Felső-Magyarországon telepedett le.

A mai Szlovákia területén, Bars és Nyitra vármegyékben szerzett birtokokat, köztük Kiskresztyént és Nyitraszeget, így a család ezek birtokos uraként szerepel a korabeli krónikákban. 1677-ben András fia László Bars vármegye alispánja lett. Később László fia Ignác ugyanott alispán és főügyész lett. László fivére Ferenc, Somogy vármegye főbírója, az ő fia András szintén Bars megye alispánja volt.

A 19. századtól a 20. századig század elejéig a Hunyadyak mint kitűnő gazdálkodók szereztek hírnevet, elismerten korszerű birtokaikat az Osztrák–Magyar Monarchia egész területén ismerték. Hírnevüket főleg a lótenyésztés, a juhászat és a kéthelyi bortermelés alapozta meg.

Gróf Hunyady József (1773–1822) gróf Széchenyi Istvánnal közösen korszerű telivértenyészetet alapított. A lóversenyzés hazai meghonosítása részben az ő nevéhez fűződik.

Közép-Europa első lóversenyeit is ő rendezte ürményi birtokán, 1814 és 1821 között. A versenyek jelentőségét jelzi, hogy évente 40 000 néző látogatta az Ürményi futamokat.

1994-ben az első lóversenyek 180. évfordulója alkalmából Szlovákiában emlékbélyeget adtak ki, amelyen Tajár képe látható. Annak a telivér csődörnek, amelyet Hunyady az 1800-as évek elején Egyiptomból hozatott, és a Magyarországon tenyésztett telivérek egyik ősapja lett, csontvázát a bécsi Állatorvosi Múzeumban őrzik.

Gróf Hunyady Kálmán (1828–1901) első elnöke volt a bécsi ügetőverseny klubjának (Trabrennbahn Krieau) nevét őrzi a minden év szeptemberében futtatott Graf Kalman Hunyady Memorial, Európa egyik legfontosabb lóversenye.

A legnevezetesebb magyar versenyek egyike a Batthyány–Hunyady Díj is részben a család nevét viseli.

Kálmán leánytestvére, Júlia (1831–1919), Mihály szerb fejedelemhez ment feleségül, akit 1868-ban meggyilkoltak.

Gróf Hunyady József (1873–1942) a második világháborúig a Dél-Balaton legnagyobb bortermelője volt. A kéthelyi kastély utolsó nemesi tulajdonosa, királypárti politikus, aki többször közben járt a trónjától megfosztott és anyagi nehézségekkel küzdő Habsburg-család megélhetésének megkönnyítésért. Lánya Hunyady Ilona Felicia (1903–1991) régész, a Kárpát-medencei kelta leletanyag máig meghatározó monográfiájának (Kelták a Kárpátmedencében. Budapest, 1942–1944) szerzője. A második világháború alatt illetve azt követően a család minden tagja emigrációra kényszerült.

József (1962–), Etienne (1968–) és annak fia, László (2009–). Csupán ők hárman élnek még a főnemesi családból.

Jelentősebb családtagok

Hunyady József (1873–1942) nagybirtokos, királyi főudvarmester, politikus
Hunyady Júlia (1831–1919) Szerbia fejedelemasszonya
Hunyady Kálmán (1828–1901) főrendiházi tag, lovastábornok, titkos tanácsos
Hunyady Karolina (1836–1907) Erzsébet királyné udvarhögye
Hunyady László (?–1723) kinevezett királyi személynök (1723)
Hunyady László (főispán) (1826–1898) főrendiházi tag, alezredes, Moson vármegye főispánja
Hunyady Ilona (1903–1991) zongoraművész, régész, a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem Érem és Régiségtárának fizetéstelen tanársegéde (1943), a Kárpát-medencei kelta leletanyag máig meghatározó – fent említett – monográfiájának szerzője, aki a II. világháború után emigrációba kényszerült, a Csillagkeresztes Rend tagja, a Máltai lovagrend tb. nő tagja.

Források

Révai nagy lexikon (X. kötet, HÉROLD–JÓB)
Kempelen Béla: Magyar nemes családok (V. kötet)
A Hunyady családfa (online hozzáférés)