Wikipédia

Huszárik Zoltán

(1931–1981) magyar filmrendező, forgatókönyvíró, dramaturg
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 2. 2 változtatás vár ellenőrzésre.
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Huszárik Zoltán (Domony, 1931. május 14. – Budapest, 1981. október 14.) Balázs Béla-díjas és posztumusz Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, dramaturg, grafikus. Lánya Huszárik Kata Jászai Mari-díjas színésznő.

Huszárik Zoltán
Huszárik Zoltán domonyi bronz szobra – (Fotó: Horváth Adrienne)
Huszárik Zoltán domonyi bronz szobra – (Fotó: Horváth Adrienne)
SzületettHuszárik József Zoltán
1931. május 14.[1][2][3]
Elhunyt1981. október 15. (50 évesen)[1][2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Házastársa
ÉlettársaNagy Anna
Gyermekeiegy gyermek:
Huszárik Kata (1971)
(édesanyja Nagy Anna)
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (1960)
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Huszárik Zoltán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

szerkesztés

Domonyban született. Mindössze kétéves volt, amikor édesapja meghalt. A József nevet középiskolás korában hagyta el[6] („…a Józsefet átadtuk az elmúlásnak, vagy inkább az emlékeinknek” – írta későbbiekben édesanyjának). Gimnáziumi tanulmányait Aszódon, a Petőfi Sándor nyolcosztályos gimnáziumban végezte. Tanárai nagy hatással voltak rá, mint például Schéner Mihály festő. Innen három helyre is sikeresen felvételizett: a szegedi orvosi karra, a Képzőművészeti Főiskolára, és a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendezői szakára. Ő ez utóbbit választotta, ahova 1950-ben vették fel, azonban – a család minden alapot nélkülöző kuláklistára kerülése miatt – 1952-ben eltávolították. 1959-ig járta sajátos, tehetségéhez méltatlan, de a művészetét mégis érlelő kálváriáját: volt földműves a szülőfalujában, olajbányász Bázakerettye olajmezőin, dekoratőr az ikladi Ipari Műszergyárban, dolgozott a Borsod megyei Tanács művészeti előadójaként is, majd 1957 után már megengedték, hogy világosító legyen a filmgyárban. Részt vett a városligeti Vajdahunyad várának restaurálásában, illetve közreműködött több rajzfilm elkészítésében (pl. A két bors ökröcske, 1955).

Az Elégiának számomra az a legnagyobb haszna, hogy a forgatás során olyan kollektívát sikerült kialakítanunk Tóth János operatőrrel, Durkó Zsolt zeneszerzővel, Morell Mihály vágóval és Csonka Ferenc hangmérnökkel, amely – ha új filmet rendezhetek – állandó marad.
– Huszárik Zoltán
(Forrás: mma.hu)

1959-ben visszatérhetett a főiskolára (negyedéves hallgatóként rehabilitálták), Máriássy Félix legendás osztályába. Vizsgafilmje a Játék volt, mellyel azonnal kitűnt. Leonardo Fioravanti, a római filmfőiskola (Centro Sperimentale di Cinematografia(wd)) akkori igazgatója is felfigyelt rá – ennek köszönhette, hogy elfogadták. 1961-ben szerzett filmrendezői diplomát. Első alkotásai rövidfilmek voltak, már ezek érett művészt, kifejező képi megoldásokat mutattak. Egyik (újra)alapítója volt – elsősorban évfolyamtársaival – a fiatal filmművészek Balázs Béla Stúdiójának.[7] Itt készítette el az Elégia című rövidfilmjét, ami a kiugrást jelentette számára 1965-ben. Egy újfajta filmes látásmódot teremtett, amellyel elnyerte az Oberhauseni Filmfesztivál kiemelt fődíját. Első játékfilmjével, a Krúdy Gyula világát szuverén módon, mégis hitelesen megidéző Szindbáddal (1971) a kortárs filmművészet halhatatlanjai közé emelkedett. Mindkét nagy sikerű film - ahogy többi alkotása is – egy filmtörténeti korszakban alkotók páratlan együttműködésén is alapult, amiben Huszárik Zoltán személyisége és sorsa is megnyilatkozott.

 

Huszárik Zoltán műveiben gyakran és nyomatékosan megjelenik az elmúlás gondolata, a halál. Asszociációkra építve vált ki erős érzelmi hatást a nézőben. Ezt a motívumvilágot dolgozza fel az 1977-ben készült A piacere (Ahogy tetszik) rövidfilm is, amely Major János sírkőfelvételeinek hatására[8] született. Utolsó alkotásában, a Csontváry című filmben a különcnek tartott festőzseni és saját művészi portréját, hitvallását formálta eggyé, sajátos módon ábrázolva a művészegyéniség és a kor viszonyát.

Képi kultúráját, grafikus művészetét színház- és filmdíszlettervezőként is alkalmazta saját filmjeiben és könyvek illusztrátoraként is. Néha kisebb szerepeket vállalt egy-egy játékfilmben: Zöldár (r.: Gaál István), Budapesti mesék (r.: Szabó István), Holnap lesz fácán (r.: Sára Sándor), stb., illetve színházban, rádióban is rendezett.

1981-ben Budapesten, hirtelen, mindössze 50 évesen hunyt el.

Magánélete

szerkesztés

Feleségei: Melczer Annamária orgonista, majd pedig Móger Ildikó táncos, koreográfus voltak. Lánya, Huszárik Kata színésznő Nagy Anna színésznőtől született.[9]

Emlékezések

szerkesztés
 
Szobrának avatásán lánya, Huszárik Kata és unokája, Gergő

Ágh István így vallott Huszárik Zoltán filmjeinek titkáról: „Stílusa egységes, mert mindig a halálba futó életről szól. Cselekménytelen, mert a lélek történetét kutatja, akár a költészet, képzőművészet és a zene. A motívumok eltűnnek és felbukkannak egyre tragikusabban; megunhatatlanok, mint a tenger, zöld rét és élet.”

1981–82-ben Fehér György filmrendező Emlékfilm címmel portréfilmet szeretett volna forgatni Huszárik Zoltán és Latinovits Zoltán emlékére, de a munkálatok elakadtak. Az elkészült anyagok sok már Huszárik-portréfilmben (pl. Mátis Lilla: Elégia Huszárik Zoltánról, 2002) felhasználásra kerültek, illetve egy Zolnay Pál portréfilm (Dialógus, 2013) is készült belőle Székely Orsolya szerkesztésében.[forrás?]

Huszárik-breviárium címmel készült film halálának egyéves évfordulójára (1982). A filmben fel-, és megidézik Huszárik Zoltán szinte egész pályafutását, bejátszva jeleneteket és riportokat fontosabb filmjeiből vagy azok forgatásáról, színészként Szabó István Budapesti mesék című filmjében, de az összeállításban magánemberként is megmutatkozik.[10]

1984-ben jelent meg a Filmbarátok Kiskönyvtára – kortársaink a filmművészetben című sorozat keretében Zay László Huszárik kismonográfiája. Ugyanebben az évben a Magyar Televízió Fiatal Művészek Stúdiójának támogatásával – Mohi Sándor rendezésében – Huszárik néni címmel portréfilm is készült, amelyet csak 1987-ben mutattak be.[forrás?]

1985-ben, Fóton, a Mafilm telepének parkjában helyeztek el a filmrendezőre emlékező, nonfiguratív mészkő emlékkövet, mely Mészáros Dezső alkotása.[11] Ugyanebben az évben grafikáival illusztrált emlékfüzet jelent meg a rendezővel, Fodor László szerkesztésében.[forrás?]

1986-ban a Petőfi Irodalmi Múzeumban Hommage à Huszárik Zoltán címmel emlékkiállítást szerveztek, amelyhez Lencsó László szerkesztésében egy Huszárik Zoltán grafikáival illusztrált katalógus is megjelent.[forrás?]

1990-ben a Szabad Tér Kiadó gondozásában, Lencsó László szerkesztésében Huszárik-breviárium címmel emlékkötetet adtak ki írásaiból.[forrás?]

2002-ben az Elégia Huszárik Zoltánról című film-etológiájában emlékezett meg gazdag életművéről és költői személyiségéről Mátis Lilla rendező és Jankura Péter operatőr, Durkó Zsolt filmzenéjének segítségével.[12][13]

2006-ban a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény Alapítvány gondozásában Szindbád, a halhatatlan címmel album jelent meg a rendezőről.[forrás?]

Születésének 80. és halálának 30. évfordulóján, 2011-ben Huszárik Kata és édesanyja, Nagy Anna felhívást tettek közzé a „Huszárik Zoltán Alapítvány” létrehozására. Céljuk, hogy a filmrendező szülőházában, Domonyban, méltó helyre kerüljenek rajzai, hiszen kevesen tudják, hogy nemcsak rendező, de kiváló grafikus is volt.[14] Az alapítványt neves művészek és közéleti személyiségek hozták létre,[15] melynek 2016 februárjában érkezett meg a jogerősítő végzése.[16]

2012-től a NMHH Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Program keretében Huszárik Zoltán Kisjátékfilmes és kísérleti filmes pályázat címmel hirdeti meg azok gyártási támogatását.[17]

2013-ban, halálának 32. évfordulója (október 14.) alkalmából, szülőfalujában, Domonyban felavatták Monori Sebestyén szobrászművész róla készült bronz mellszobrát, illetve a községi művelődési ház ünnepélyesen felvette a művész nevét.[18]

A 2018-as Ünnepi könyvhétre adta ki az MMA Kiadó a Talán mindenütt voltam - Huszárik Zoltán című könyvet, amiben Gelencsér Gábor tanulmánya mellett Huszárik Zoltán válogatott írásai és interjúi olvashatók.[19][20] (A könyv mellékleteként egy új portréfilm is napvilágot látott In Memoriam Huszárik Zoltán címmel, újra Mohi Sándor rendezésében.)[forrás?]

Filmográfia

szerkesztés

Játékfilmek

szerkesztés

Rendező

szerkesztés

Színész

szerkesztés

Tévéfilmek

szerkesztés

Rendező

szerkesztés
  • A dolgok eredete (1968)
  • Amerigo Tot (1969)
  • Törvényt teremtő mesterek (1974)
  • Négy műsoretűd az MTV Közművelődési Főszerkesztősége számára: Maszkok, álarcok, Ékszerek, Pénz és kereskedelem, Művészet és mágia
  • Két lírai riport az MTV Irodalmi és Drámai Főosztálya számára: (Ladányi Mihály, 1976, Kormos István 1977)

Színész

szerkesztés
  • Koplalóművész (1975)

Rövidfilmek

szerkesztés
  • Játék (1959-főiskolás vizsgafilmje)
  • Elégia (1965)
  • Groteszk (1963)
  • Egy mentőorvos naplójából (1967)
  • Heten a hegy ellen (1968)
  • Hegyi kiképzés (1968)
  • Ugye te is akarod? (1968)
  • Capriccio (1969)
  • Tisztelet az öregasszonyoknak (1971)
  • A piacere (1976)

Rádió

szerkesztés

Díjai

szerkesztés
legjobb nemzeti műsor díja (Amerigo Tot, 1970.)[25]
katolikus zsűri díja (A Piacere 1977)[25]
  • Film- és tévékritikusok díja (Elégia 1966, Szindbád 1972 – nagydíj)[24][26]
  • Elismerő oklevél, Velence (Amerigo Tot 1970.)[25]
  • Miskolc város díja – a Kísérleti és játékfilm kategória díja és a Filmkritikusok díja ('Elégia 1966)[25]
– a zsűri operatőri díja (Amerigo Tot, 1970)
– (Tisztelet az öregasszonyoknak, 1973)
  • Mannheim Nemzetközi Filmfesztivál Szakmai zsűri – a legjobb elsőfilmes rendezés díj (Szindbád, 1972)[24][25][27]
  • Evangélikus Filmközpont – Joseph von Sternberg díj (Szindbád, 1972)[24][25]
  • Cracow Film Festival – C.I.D.A.L.C. díj (Tisztelet az öregasszonyoknak 1973)[25][28]
  • Balázs Béla-díj (1973)
  • Atlantai Filmfesztivál – különdíj (Szindbád, 1973)[24]
  • Auckland Nemzetközi Filmfesztivál szakmai zsűri – legjobb rendezés díja (Szindbád, 1973)[24][27]
  • Milánó Nemzetközi Filmfesztivál Szakmai zsűri – Nagydíj „Agis Kupa” (Szindbád, 1973)[24][27]
  • Atlanta Nemzetközi Filmfesztivál Szakmai zsűri – Arany Különdíj (Szindbád, 1973)[25][27]
  • Barcelona – Aranyérem (Tisztelet az öregasszonyoknak, 1973)[25][29]
Barcelona – Első díj (A Piacere 1977)[25]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  3. ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  4. ↑ Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2023. szeptember 28.)
  5. ↑ Eifert János: Kedvesem! Boldog születésnapot!, 2011. augusztus 12.
  6. ↑ Vetési: Huszárik Zoltán – a rajzoló művész Archiválva 2014. május 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, Dunakanyar Régió – Közéleti Újság Online Kiadása – 2013. október 16.
  7. ↑ filmkultura.hu A Balázs Béla Stúdió (hozzáférés: 2014. május 10.)
  8. ↑ Véri Dániel: „A halottak élén” – Major János világa Archiválva 2014. május 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2013
  9. ↑ L. Horváth Katalin: Minden idők egyik legszebb magyar filmje 40 éves, HVG.hu – 2011. október 28.
  10. ↑ hmdb.hu Huszárik-breviárium (hozzáférés: 2014. május 10.)
  11. ↑ Köztéri szobrok adatbázisa: In memoriam Huszárik emlékkő Archiválva 2014. május 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (hozzáférés: 2014. május 10.)
  12. ↑ Animare TV újság: Elégia Huszárik Zoltánról Archiválva 2014. május 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (hozzáférés: 2014. május 17.
  13. ↑ Nemzeti Audiovizuális Archívum Elégia Huszárik Zoltánról Archiválva 2014. május 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (hozzáférés: 2014. május 17.
  14. ↑ Huszárik Kata, Nagy Anna: Felhívás: A Huszárik Zoltán Alapítvány létrehozásáért, magyar.film.hu - 2011. október 14.
  15. ↑ A Huszárik Zoltán Alapítvány honlapja: Az Alapítvány tevékenysége[halott link] – (hozzáférés: 2016. június 5.)
  16. ↑ Örömmel értesítünk mindenkit... bejegyzés a Huszárik Zoltán Alapítvány hivatalos Facebook-oldalán – 2016. február 23.
  17. ↑ A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja: Szélesedik a Magyar Média Mecenatúra program pályázati kínálata, 2012. július 10.
  18. ↑ MTI: Szobrot állítottak Huszárik Zoltán rendezőnek, hvg.hu – 2013. október 13.
  19. ↑ Kiállítás Huszárik Zoltán grafikáiból, magyar-muveszet.hu – 2018. május
  20. ↑ A Talán mindenütt voltam könyv borítóképe a Francia Új Hullám Kiadó Facebook-oldalán – 2018. május 24.
  21. ↑ Forgach András: Kemény dió ÉS LIV. évfolyam 44. szám, 2010. november 5.
  22. ↑ Pegazus istállója Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, Bartók Rádió, nava.hu – 2007. március 9.
  23. ↑ est.hu Elégia Archiválva 2014. május 12-i dátummal a Wayback Machine-ben – 2006. május 5.
  24. ↑ a b c d e f g Kis Márta: Az első magyar »képíró«, 2011. május 14.
  25. ↑ a b c d e f g h i j k N. N.: Huszárik Zoltán filmjei Filmvilág folyóirat 1982/01 6. oldal – 1982. január
  26. ↑ Huszárik Zoltán Archiválva 2014. május 12-i dátummal a Wayback Machine-ben – PIM OPAC (hozzáférés: 2014. május 10.)
  27. ↑ a b c d MaNDA magyar játékfilmek >SZINDBÁD
  28. ↑ IMDB Tisztelet az öregasszonyoknak (1971)Awards
  29. ↑ Melbourne International Film Festival Angelus Hungary, 1973 (MIFF 1974) (hozzáférés: 2014. május 17.)
  30. ↑ IMDB A piacere (1976) Awards
  31. ↑ Gubcsi Lajos: A Magyar Művészetért – 25 éves gyermekem, mek.hu – G Marketing & Média Kft., Budapest, 2013
  32. ↑ A Szindbád a legjobb magyar film, index.hu - 2010. november 18.
  33. ↑ magyarorokseg.hu Díjazottak táblázata Archiválva 2021. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (hozzáférés: 2014. június 28.)
  34. ↑ PP: Átadták a Magyar Örökség-díjakat[halott link], PolgárPortál, magyar civil összefogás - 2014. március 23.
  35. ↑ A Magyar Örökség-díjak átadási ünnepsége (galéria) hirado.hu/MTI – 2014. március 23.

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Huszárik_Zoltán&oldid=26938403”