Kerti jácint
A kerti jácint, közönséges jácint, keleti jácint vagy a köznyelvben csak jácint (Hyacinthus orientalis), régi nevén jószagú hiacinth[1] a jácintfélék családjának jácint (Hyacinthus) nemzetségébe tartozó népszerű, kerti növényfaj. Délnyugat-Ázsiában, Törökország déli és középső területein, Északnyugat-Szíriában és Libanonban őshonos.
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Hyacinthus orientalis, vad fajta
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Hyacinthus orientalis L. | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kerti jácint témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kerti jácint témájú médiaállományokat és Kerti jácint témájú kategóriát. |
Leírása
szerkesztésHagymás növény, hagymájának átmérője 3–7 cm. Levelei szálasak, 15–35 cm hosszúak és 1–3 cm szélesek, puha, nedvdús szerkezetűek, alapi helyzetben, örvösen növők. A virágot hajtó szár 20–35 cm (néha 45 cm) magasra nő, füzérvirágzatán 2-50 illatos, lila virág található csöves, hatszirmú lepellel.
Termesztése
szerkesztés
A kerti jácintot régóta termesztik dísznövényként. Kezdetben a mediterráneumban, később Franciaországban (parfümök előállítása céljából), Hollandiában (a fő termőhelye) és más területeken termesztették.
Virágait kora tavasszal hozza. A napsütéses vagy kissé árnyékos helyeket, a jó vízelvezetésű de nem száraz talajt kedveli. Szüksége van a téli pihenési időszakra, ezért nem terem meg a túl enyhe időjárású helyeken. Illatos, ragyogó színű virágaiért termesztik. Több mint 2000 fajtáját tenyésztették ki és nevezték el, a nemesített virágok színe kék, fehér, halványsárga, rózsaszín, vörös vagy lila lehet. A legtöbb nemesített változat füzérvirágzatában sűrűbben állnak a virágok mint a vad fajtáknál, 40-100 vagy akár még több virág is lehet egy füzéren.
A H. orientalis toxikus alkaloidokat tartalmaz, nagy mennyiségben nem tanácsos fogyasztani. A növény hagymája azonban különösen mérgező, semmilyen körülmények között nem tanácsos elfogyasztani. Szerepel az OGYÉI tiltólistáján is.[2]
Jegyzetek
szerkesztésFordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hyacinthus orientalis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
