Hydrocynus forskahlii

Hydrocynus forskahlii
	Fentről a 3. a Hydrocynus forskahlii
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Pontyszerűek (Ostariophysi);
Rend:	Pontylazacalakúak (Characiformes);
Család:	Alestidae;
Nem:	Hydrocynus; Cuvier, 1816
Faj:	H. forskahlii;
Tudományos név
	Hydrocynus forskahlii; (Cuvier, 1819)
Szinonimák
	Characinus dentex (non Linnaeus, 1758); Hydrocynus forskali (Cuvier, 1819); Hydrocynus forskalii (Cuvier, 1819); Hydrocynus forskhalii (Cuvier, 1819); Hydrocyon dentex (non Hasselquist, 1762); Hydrocyon forskahlii Cuvier, 1819; Hydrocyon forskali Cuvier, 1819; Hydrocyon forskalli Cuvier, 1819;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hydrocynus forskahlii témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hydrocynus forskahlii témájú kategóriát.

A Hydrocynus forskahlii a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a pontylazacalakúak (Characiformes) rendjébe és az Alestidae családjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása

A Hydrocynus forskahlii előfordulási területe Afrika tavaiban és folyóiban van. Afrika középső és keleti részein a következő tavakban és folyókban található meg: Albert-, Turkana- és Margherita-tavak, valamint a Nílus, Omo és Kongó folyók. Nyugat-Afrikában Csádtól és Nigertől egészen Gambiáig és Szenegálig fellelhető. Guinea alföldjein a Cross, Wouri és Sanaga medencékben fordul elő.

Megjelenése

Ez a hal elérheti a 78 centiméteres hosszúságot; 20 centiméteresen már felnőttnek számít. A legnehezebb kifogott példány 15,5 kilogrammot nyomott. Az oldalvonal és a pikkelyes mellúszó töve között két pikkelysor húzódik. A hátúszó és a zsírúszó szürkés színűek. A farokúszón nincs fekete szegély.

Életmódja

Trópusi és édesvízi ragadozó hal, amely a nagy folyók nyíltabb részein él. Főleg a felszín közelében tartózkodik, ahol rajokba verődve fel-le vándorol a táplálékszerzés, illetve az ívás miatt. Általában más halakkal táplálkozik, sőt a kisebb fajtársaival is. Ha alkalma adódik, akkor felfalja a rovarokat, csigákat, de még a növényi eredetű táplálékot is. A Hydrocynus forskahlii legfőbb természetes ellensége a lármás rétisas (Haliaeetus vocifer).

Legfeljebb 4 évig él.

Szaporodása

A Kariba-tóban megfigyelt halak az esős évszakban felúsztak a tóba ömlő folyókba.

Felhasználása

Az elterjedési területén élő emberek ipari mértékben halásszák. A sporthorgászok is kedvelik.

Források

Hydrocynus forskahlii (Cuvier, 1819) FishBase
Paugy, D. and S.A. Schaefer, 2007. Alestidae. p. 347-411. In M.L.J. Stiassny, G.G. Teugels and C.D. Hopkins (eds.) Poissons d'eaux douces et saumâtres de basse Guinée, ouest de l'Afrique centrale/The fresh and brackish water fishes of Lower Guinea, west-central Africa. Vol. 1. Coll. Faune et Flore tropicales 42. Istitut de recherche pour le développement, Paris, France, Muséum nationale d'histoire naturelle, Paris, France and Musée royale de l'Afrique centrale, Tervuren, Belgique. 800 p.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap