Izsap
Izsap (szlovákul Ižop) Nagymegyer város része, 1976 előtt önálló község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában.
| Izsap (Ižop) | |
 | |
| Református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Dunaszerdahelyi |
| Rang | Nagymegyer része |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 585 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 70,23 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,33 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 50′ 58″, k. h. 17° 44′ 23″47.849510°N 17.739620°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 58″, k. h. 17° 44′ 23″47.849510°N 17.739620°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Izsap témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése
szerkesztésNagymegyer központjától 3 km-re délnyugatra, a Csallóközben fekszik. Egyike a Nagymegyer várost alkotó 2 kataszteri területnek, területe 8,33 km².[2]
Élővilága
szerkesztésIzsapon egy gólyafészket és egy alátétet tartanak nyilván. 2014-ben nem volt költés. 2023-ban 3, 2024-ben 2 fiókát számoltak össze.[3]
Története
szerkesztés1321-ben Isoph formában szerepel.[4] 1331-ben a birtok harmadát a győri káptalan szerzi meg.[5] Izsap a középkorban a Koppán nemzetség, majd a velük rokon gróf Cseszneky család birtoka volt.
Fényes Elek szerint "Izsap, magyar falu, Komárom vmegyében, Komáromhoz 4 mfldnyire fekszik rónaságon, Győr vmegye határszélén, Csiliz vizére megy lábbal, mellyen a pozsonymegyei vizek egy része foly le a Dunába. Hogy e Csiliz vize a Csallóközt el ne öntse, az egész komárommegyei részen nagy töltés huzatott, s a Csiliz torkolatán nagy zugó készittetett, melly azonban Győr megyével közös erővel épittetett és tartatik fel. Határja 1879 4/8 holdra terjed, mellyből 23 1/8 hold belső telek, 699 2/8 h. szántóföld, 341 3/8 h. rét, 24 2/8 erdő, 36 h. mocsár, 255 4/8 h. legelő. Szántóföldje és rétje a legjobb minemüségű, a buza, árpa, zab, tengeri, burgonya és lenvetés bőven fizeti meg a magot. Szarvasmarha leginkább tenyésztetik, de ügyetlenül, valamint a mezei gazdaságot is hanyagul űzi az izsapi földmives. A határ nyugoti szélét környező Csiliz folyóban jó halászat van. 103 kath., 242 ref. lak., ref. fiók-egyházzal. F. u. gr. Zichy István, Ábrahám, Kiss, Czina, Győry, László, Fűsy, Bozóky, Tamásy, Nagy, nemes családok. Hajdan a komáromi vár urad. tartozott."[6]
1910-ben 416, túlnyomóan magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott.
1976-ban Nagymegyerhez csatolták.
Képtár
szerkesztés-
Református templom -
Óvoda és könyvtár -
Településközpont -
Fő utca -
-
Kétnyelvű helységnévtábla -
Temető -
A két világháború áldozatainak emlékkeresztje -
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Štatistický lexikón obcí SR, 2011
- ↑ http://www.webcitation.org/query?url=http://www.geodesy.gov.sk/sgn/kusr09-2007.xls&date=2010-01-18+17:54:13
- ↑ bociany.sk
- ↑ Dreska Gábor 2007: A pannonhalmi konvent hiteleshelyi működésének oklevéltára I. (1244-1398). Győr, 32-33 No. 17.
- ↑ Dreska 2007, 38 No. 26.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
szerkesztés