I. Beatrix burgundi grófnő

Burgundiai Beatrix (1143 – 1184. november 15.), I. Beatrix néven Burgundia grófnője, német-római császárné.

Beatrix
Német-római császárné Német királyné
Uralkodási ideje
1156. június 9. – 1184. november 15.
Koronázása	Róma 1167. augusztus 1.
Burgundia grófnője
Uralkodási ideje
1148. január 22. – 1184. november 15.
Elődje	III. Rajnáld
Utódja	I. Frigyes
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Burgundiai
Született	1143
Elhunyt	1184. november 15. Jouhe
Nyughelye	speyeri dóm
Édesapja	Burgundiai Rajnáld
Édesanyja	Lotaringiai Agáta
Házastársa	I. Frigyes
Vallás	római katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Beatrix témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Családja, közelebbi rokonsága

A szülei: III. (Ivrea) Renaud burgundiai gróf és Lotaringia-i (Metz) Agáta hercegnő. Anyai nagyszülei: I. Simon, Lotaringia hercege és Leuven-i Adél.

Házassága, gyermekei

1156. június 9-én, 12-13 évesen, Würzburgban nőül ment I. Frigyes német-római császárhoz, akinek ő már a második felesége volt (Első feleség: Vohburgi Adél, a frigyet azonban érvénytelenítették, gyermekük nem született, sőt, talán el sem hálták a nászt), s házasságuk által Frigyes politikai szerephez és hatalomhoz juthatott hitvese kiterjedt hazájában, Burgundiában. 1162 körül a császárné írt egy pár soros versikét, mellyel esküvőjük napját kívánta hűen jellemezni, címe Carmen de gestis Frederici I imperatoris in Lombardia, vagyis Költemény a lombardiai I. Frigyes császárhoz:

„Vénusz nem volt szűzies szépség,

Minervának pedig nem volt briliáns elméje,

s Júnónak sem volt egészsége.

Ők soha nem is léteztek, csak Mária, Istennek anyja,

s Beatrix olyan boldog, hogy még rajta is túltesz.”

A párnak 12 gyermeke született, 8 fiú és 4 lány:

• Zsófia hercegnő (1161-1187), VI. (Montferrat) Vilmos őrgróf felesége, frigyükből gyermek nem született;
• Beatrix hercegnő (1162-1174), II. Vilmos szicíliai király jegyese, ám a lány még az esküvő előtt meghalt;
• Frigyes herceg, V. Frigyes néven később Svábia hercege (1164. július 16. - 1170. november 28.);
• Henrik herceg, VI. Henrik néven később német-római császár (1165 novembere - 1197. szeptember 28.), Szicíliai Konstancia férje, házasságukból egy fiú született, a későbbi II. Frigyes német-római császár;
• Konrád herceg, 1170-ben, bátyja, Frigyes halála után felvette annak nevét, később pedig VI. Frigyes néven ő lett Svábia hercege (1167 februárja - 1191. január 20.), Árpád-házi Konstancia magyar királylány (III. Béla leánya) jegyese, ám a frigy végül nem jött létre;
• Gizella hercegnő (1168 október/november - 1184);
• Ottó herceg, később I. Ottóként, anyja jogán Burgundia grófja lett (1170 június/július - 1200. január 13.), Blois-i Margit grófnő férje, házasságukból két leánygyermek származott, Johanna és Beatrix;
• Konrád herceg, később II. Konrád néven Svábia hercege, amit néhai bátyja, Konrád halála (1191) után örökölt meg (1172 február/március - 1196. augusztus 15.), Kasztíliai Berengária királyi hercegnő jegyese, ám a frigy nem köttetett meg, a vőlegény halála miatt;
• Renaud herceg, (született: 1173 október/november, csecsemőként halt meg);
• Vilmos herceg (született: 1176 június/július, csecsemőként halt meg);
• Fülöp herceg, 1198-tól Németország királya, és bátyja, Konrád 1196-os halála után Svábia hercege (1177 augusztusa - 1208. június 21.), Irén Angelina bizánci császári hercegnő férje, akitől négy lánya született, Beatrix, Kinga, Mária és Erzsébet;
• Ágnes hercegnő (1181 - 1184. október 8.), Árpád-házi Imre jegyese volt, ám a lány meghalt még az esküvő előtt.

Beatrix rangja, halála

Beatrixot hivatalosan 1167. augusztus elsején, Rómában III. Paszkál (ellenpápa) koronázta császárnévá, 1178 augusztusában, Bécsben pedig Burgundia királynéjává koronázták őt. A császári feleség 1184. november 15-én, 40-41 éves korában hunyt el Jouhe városában, tizenkettedik gyermeke halála után egy hónappal és egy héttel, ám előtte még sajnos meg kellett élnie hat gyermekének elvesztését, akik közül kettő már rögtön a születése után meghalt. Két leánya (Gizella és Ágnes) is ugyanabban az évben halt meg, mint ő. A speyeri katedrálisban helyezték végső nyugalomra. Özvegye 1190-ben halt meg, 67 éves korában. Többé nem nősült újra.