I. Ferdinánd román király

Románia királya
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. május 1.

I. Ferdinánd román király (németül: Ferdinand Viktor Albert Meinrad von Hohenzollern-Sigmaringen; Sigmaringen, 1865. augusztus 24.Szinaja, 1927. július 20.) 1914-től Románia királya. Ugyan a német Hohenzollern-házból származott és hitt a németek erejében, az első világháborúban mégis az antanthoz csatlakozott.

I. Ferdinánd
1918 körül
1918 körül

Románia királya
Uralkodási ideje
1914. október 10. 1927. július 20.
KoronázásaGyulafehérvár
1922. október 15.
ElődjeI. Károly
UtódjaI. Mihály
Életrajzi adatok
UralkodóházHohenzollern–Sigmaringen-ház
Született1865. augusztus 24.
Sigmaringen; Németország
Elhunyt1927. július 20. (61 évesen)
Szinaja; Románia
NyughelyeCurtea de Argeș; Románia
ÉdesapjaLeopold von Hohenzollern-Simaringen herceg
ÉdesanyjaAntonia de Saxa-Coburg-Gotha
Testvére(i)
  • Wilhelm von Hohenzollern
  • Prince Karl Anton of Hohenzollern
HázastársaMária edinburgh-i hercegnő
GyermekeiKároly trónörökös herceg
Erzsébet hercegnő
Mária hercegnő
Miklós herceg
Ilona hercegnő
Mircea herceg
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Ferdinánd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

I. Ferdinánd 1865. augusztus 24-én született Sigmaringenben. Apja Leopold von Hohenzollern-Sigmaringen herceg volt. Nagybátyja, I. Károly román király (akinek egyetlen saját gyermeke meghalt) 1889-ben örökbe fogadta, így Ferdinánd lett Románia trónörököse. 1893-ban Ferdinánd feleségül vette Mária edinburgh-i hercegnőt, Viktória brit királynő és II. Sándor orosz cár unokáját. Bár visszahúzódó, időnként habozó természetű ember volt, alaposan tájékozódott Románia katonai ügyeiben, és maga irányította a hadsereget a második Balkán-háborúban (1913). Amikor nagybátyja meghalt, ő követte Románia trónján, 1914. október 10-én.

Az első világháború elején várakozó álláspontra helyezkedett mielőtt véglegesen az antanthoz csatlakozott volna, 1916 augusztusában. A német válasz nem késett sokáig, az év végen már a román főváros, Bukarest is német kézre került, és a király kormányával együtt Jászvásárba menekült. A megszálló erők gyors előrenyomulása demoralizálta a román hadsereget, ezért 1917 áprilisában a román katonáknak ígéretet tett a földreformra. Ezzel elkerülte ugyan a forradalmi helyzet kialakulását, de olyan problémát gerjesztett, amelyet a háború utáni kormányok sohasem tudtak teljességgel megoldani.

Románia 1918 márciusában kénytelen volt letenni a fegyvert a központi hatalmak csapatai előtt, de novemberben ismét csatlakozott az antanthoz. A világháborút lezáró békeszerződések során Romániához csatolták Erdélyt, Bukovinát, a Bánság egy részét és Besszarábiát, ezzel a királyság területe megkétszereződött, és 1922 októberében Ferdinándot Gyulafehérváron az ország királyává koronázták.

1920-ban Ferdinánd királyi államcsínyt hajtott végre és Alexandru Averescu tábornokot helyezte a miniszterelnöki székbe. Az ő kormánya léptette életbe 1921-ben a király régen megígért földreformját. 1925-ben Ferdinánd arra kényszerítette fiát, a kicsapongó életmódot folytató Károly trónörököst, hogy mondjon le a trónnal kapcsolatos jogairól, és később a király akaratából ifjú unokája, Mihály herceg örökölte a trónt. 1927. július 20-án Szinajában hunyt el.


Előző uralkodó:
I. Károly
Következő uralkodó:
I. Mihály