Wikipédia

I. Harald norvég király

Norvégia királya
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. április 15.
Ez a szócikk a norvég királyról szól. Hasonló címmel lásd még: I. Harald.

I. Harald Halfdansson vagy Széphajú vagy Szőke Harald[2] (óészakiul: Haraldr Hárfagri, norvégül: Harald Hårfagre[2]), (852–933[3][4]) a norvég törzsek (és ezzel Norvégia[5]) egyesítője[6] és Norvégia első királya 872 és 931[7] között.

I. Harald
Harald átveszi a királyságot apja kezeiből
Harald átveszi a királyságot apja kezeiből
Westfold királya
Uralkodási ideje
863 – 872
ElődjeIII. Halfdan
Utódjanem volt
Norvégia királya
Uralkodási ideje
872 – 931
Elődjenem volt
UtódjaI. Erik
Életrajzi adatok
UralkodóházYngling-ház
Született852
Kelet Norvégia
Elhunyt933 (81 évesen)
Rogaland vagy Drontheim vagy Trondheim[1]
NyughelyeHaugesund
ÉdesapjaIII. Halfdan
ÉdesanyjaRagnhild Sigurdsdotter
Házastársa
  • Gyda Eiriksdatter
  • Åsa Håkonsdatter
  • Svanhild Øysteinsdotter
  • Ragnhild Eiriksdatter
  • Åshild Ringsdatter
  • Snøfrid Svåsesdotter
Gyermekei
  • I. Erik norvég király
  • I. Haakon norvég király
  • Halfdan Haraldsson the Black
  • Bjørn Farmann
  • Olaf Haraldsson Geirstadalf
  • Halvdan Hålegg
  • Guttorm Haraldsson
  • Halfdan Hvide (?)
  • Sigrød Haraldsson
  • Ålov Haraldsdotter
  • Rørek Haraldsson
  • Sigtrygg Haraldsson
  • Frode Haraldsson
  • Torgils Haraldsson
  • Ragnar Rykkel
  • Sigurd Rise
  • Gudrød Ljome
  • Ragnvald Rettilbein, King of Hadeland
  • Ulfljotr Haraldsson
  • Gudrød Skirja
  • Ring, King in Hedemarken and Gundbransdalen
  • Dag Haraldsson
  • Ingegard (?)
  • Ingeborg (?)
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Harald témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

szerkesztés

Harald apja, III. (Fekete) Halfdan halála után (863-ban) számos apró királyságot örökölt Vestfoldban,[8] melyeket az öröklés vagy hódítás útján szerzett. Saját terjeszkedését azzal kezdte, hogy leverte a hegyvidéki felkelést.[9] 866-ban kezdte meg sikeres terjeszkedéseinek sorozatát. A Haakonnal, Lade urával kötött egyezség nyomán folytathatta a nyugati tartományok meghódítását,[9] elfoglalta Trondheim környékét.[10] Ám a déli kiskirályok összefogtak ellene,[10] de Harald a hafrsfjordi csatában[11] legyőzte őket,[10] és egyesítette Norvégiát.[10] Harald hódításai, kegyetlen uralma[3] és adórendszere elől sok nemzetségfő vándorolt ki követőivel együtt a Brit-szigetekre, Shetland-szigetekre, a Hebridákra, az Orkney-szigetekre, Feröerre, Skóciába és a környező területekre, sőt talán Izlandra is, amelyet uralkodása idején fedeztek fel a vikingek[9] (874-től kezdik benépesíteni[6]), Harald uralmát azonban később folyamatosan fenyegették külső támadásaikkal. A király nagy vagyonra tett szert a parti kereskedelem ellenőrzésével, szigorúan megszervezett uralma azonban csak a délnyugat-norvégiai területekre szorítkozott, a többi országrész fölött alacsonyabb rangú vezetőkön keresztül gyakorolta hatalmát.[12] Legfontosabb közigazgatási tette a tartományi rendszer (a lagtingok) kialakítása volt.[13] Uralkodása alatt csatolták Norvégiához a skót-szigeteket,[3] de terjeszkedésének fő iránya Izland volt, ahol norvég telepeket hozott létre.[14]

Élete végén kapcsolatba került Aethelstan wessexi királlyal, aki térítőket küldött hozzá, Helgrimet és Osfridet.[10] Uralkodásának késői szakaszát számos fiának viszályai jellemezték;[10] hat feleségétől és két ágyasától 23 gyermeke született, akik közt még életében felosztotta országát.[2][14] Amikor megöregedett, kedvenc fiának, I. (Véreskardú) Eriknek adta át a hatalmat,[10] Angliába ment,[3] ahol rövid időre két ízben is York uralkodója lett.[3] 81 éves korában, 933-ban halt meg. Utódai csekély megszakítással 1319-ig uralkodtak Norvégiában.[2]

Egyéb

szerkesztés
  • Harald életéről azok a korabeli költemények közlik a leghitelesebb adatokat, amelyeket Izlandon foglaltak írásba a XIII. században;[10] uralkodását emellett más, kevésbé megbízhatónak tekintett, XII. és XIII. századi, izlandi és norvég történeti munkák is tárgyalják.[13]

Gyermekei[15]

szerkesztés
  • Első Feleségétől, Asa Haakonsdottertől, Nagy Haakon nagynénjétől 4 fia született:
    • (Vikeni) Guttorm
    • (Trondelageni) Fekete Halfdan
    • (Trodenlageni) Sigroed
    • Halfdan Hvide
  • Második feleségetől, Gydától, Hordalandi Erik király leányától 5 gyermeke született:
    • Alof Aarbod
    • Rorik
    • Sigtrygg
    • Frode
    • Thorgils
  • Harmadik feleségétől, Svanhildtől, Hedemarkeni Eystein leányától három gyermeke született:
    • (Vigeni) Olaf
    • (Vestfoldi) Björn
    • (Hedemarkeni) Ragnar Rykkil
  • Negyedik feleségétől, Snaefriedtől, Finnen Svase leányától 5 gyermeke született:
    • (Hadeflykei) Sigurd Hrise
    • Halfdan Haaleg
    • Godroed Ljome
    • (Hadelandi) Ragnvald
    • (Hedemarkeni) Ring
  • Ötödik feleségétől, Alvhildtól, Ringerikei Ring Dagsson leányától 3 gyermeke született:
    • (Hedemarkeni) Dag
    • Gudroed Skirja
    • Ingegerd
  • Hatodik feleségétől, Haithabu-i Ragnhildtól, I. Horik dán király leányától egy gyermeke született:
  • Ezenkívül ismerjük még 2 törvénytelen gyermekét is:
    • Haakon
    • Ingeborg ∞ Halfdan Jarl

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Harald I. Schönhaar, König von Norwegen (um 870-933) (német nyelven). Mittelalterliche Genealogie im Deutschen Reich bis zum Ende der Staufer. [2009. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 2.)
  2. ↑ a b c d Révai nagy lexikona, IX. kötet (Gréc–Herold), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1913, 502. oldal
  3. ↑ a b c d e Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 95. oldal
  4. ↑ Világtörténelmi Enciklopédia II. (Kleine Enzyklopädie – Weltgeschichte, Leipzig, 1979); Magyar kiadás: Kossuth Könyvkiadó, 1982, ISBN 963-09-1831-5, fordították: Dalos György, Hollós Alfréd, Réthelyi Károlyné, Sarlós Mariann, Szalontai Sándorné, Széll Jenőné és Tandori Dezső Világtörténelmi Kisenciklopédia-beli (1972) fordításainak felhasználásával Máthéné Glavina Zsuzsa, Héjja Zsuzsa, Hollós Alfréd, Ólmosi Zoltán, Pártos Gyula, Szalontia Sándorné és Taraba János, 796. oldal
  5. ↑ Világtörténelmi Enciklopédia II. , 791. oldal
  6. ↑ a b Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: Egyetemes történelmi kronológia I-II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963-17-7223-3, 115. oldal
  7. ↑ http://www.kongehuset.no/c26982/artikkel/vis.html?tid=27626
  8. ↑ [1]
  9. ↑ a b c Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából, Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 246. oldal)
  10. ↑ a b c d e f g h Norway, kings. Harald I 872-930, Erik I 930-936, Haakon I 936-960, Harald II 960-965 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. január 2.)
  11. ↑ A középkori történészek 872-re datálták az ütközetet, a mai történettudomány azonban 10–20 évvel későbbre teszi. (Vö.: Uralkodók és dinasztiák, 246. oldal)
  12. ↑ Uralkodók és dinasztiák, 246–247. oldal
  13. ↑ a b Uralkodók és dinasztiák, 247. oldal
  14. ↑ a b Magyar Nagylexikon, főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1999, ISBN 963-9257-00-1, 9. kötet, 210. oldal
  15. ↑ Yngling family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés


Előző uralkodó:
nem volt 		Következő uralkodó:
I. Erik
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=I._Harald_norvég_király&oldid=27060726”