II. Agum
II. Agum (vagy Agum-Kakrime, mAg-gu-um) a kassziták Kussúkhe nevű államának uralkodója, talán a Babilont uraló kasszita királyok elsője, a dinasztia kilencedik tagja. Babilont a kassziták idején Karadúnias néven ismerték. A "Kakrime" név jelentése lehet "a Kegyelem Kardja" vagy "a Mennydörgés Fegyvere".
II. Agum | |
Kussúkhe királya | |
Kakrime | |
Uralkodási ideje | |
? – i. e. 1571 | |
Elődje | Típtakzi vagy Atra |
Utódja | I. Burnaburias |
Karadúnias királya | |
Kakrime | |
Uralkodási ideje | |
i. e. 1594 – i. e. 1571 | |
Elődje | Samsu-ditána |
Utódja | I. Burnaburias |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Kassú dinasztia |
Született | i. e. 17. század |
Elhunyt | i. e. 16. század |
Édesapja | Urzigurumas(?) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
II. Agum rendkívül bizonytalan személy. Egyetlen dokumentum van, amely leszármazási táblával együtt ír róla, ez azonban bő 900 évvel későbbi, Assur-bán-apli könyvtárából való. Az itt olvasható adatok pontossága, hitelessége kérdéses. A szöveg az Észagíla helyreállításáról és Marduk szobrának visszahelyezéséről szól, ennek alapján lehet többé-kevésbé pontosan meghatározni, hogy II. Agumnak a középső kronológia szerint i. e. 1595 után kellett uralkodnia. Az Észagila templomban keletkezett károk és a Marduk-szobor újbóli felállítása ugyanis egyetlen ismert történeti eseményhez köthető: I. Murszilisz hettita király babiloni hadjáratához, amelynek során a hettiták elszállították a szobrot és templomot megrongálták.
A kassziták a fenti hettita hadjáratban megsemmisített Óbabiloni Birodalom és a legyőzött Samsu-ditána trónját foglalták el. A hadsereg és vezetés nélkül maradt ország a hettita sereg távozása után annak a szomszéd államnak a martaléka lett, amelyik a legkorábban eszmélt és küldött sereget. A kassziták néhány évszázaddal korábban az Emutbaaltól északra fekvő hegyvidékről érkeztek Esnunna környékére, így nemcsak közvetlen szomszédaivá váltak Mezopotámiának, hanem annak részévé is.
A források alapján bizonytalan, hogy valóban Babilon uralkodója lett volna, bár a babiloni Észagila helyreállítása ezt valószínűsíti. Ugyanakkor más források szerint a hettita hadjáratot a Tengerföld uralkodóinak hódítása követte, és az első olyan kasszita uralkodó, aki biztosan ténylegesen is uralta Babilont, I. Kadasman-Enlil volt, i. e. 1371-től.
Ezt leszámítva egyetlen olyan említést ismerünk Agum nevű uralkodóról, amelyiket talán II. Agummal lehet azonosítani, és ez egy Tengerföld elleni hadjáratról szól. A királyi címek és leszármazás felsorolása azonban nem teljes, ezért az azonosítás bizonytalan.
Források
szerkesztés- Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie, Szerk.: Erich Ebeling, Bruno Meissner, Dietz Otto Edzard (német nyelven), Berlin: de Gruyter (2001). ISBN 3-11-017296-8
Külső hivatkozások
szerkesztés- Information About the Hittites: Hantili 1 (angol nyelven). [2013. december 12-i dátummal az 1 eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 9.)
- Komoróczy Géza: Mezopotámia története az őskortól (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2010. augusztus 9.)
Előző uralkodó: Samsu-ditána |
Következő uralkodó: I. Burnaburias |