II. Arnulf cambrai-i gróf
II. Arnulf cambrai-i gróf (? – 1012) középkori frank nemesúr, a nyugati-frank királysághoz tartozó Cambrai-i Grófság hűbérura volt.
| II. Arnulf cambrai-i gróf | |
 | |
| Cambrai címere | |
| Cambrai-i Grófság | |
| II. Arnulf | |
| Uralkodási ideje | |
| 967 – 1007 | |
| Elődje | I. Arnulf cambrai-i gróf |
| Utódja | - |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 10. század |
| Elhunyt | 1012 |
| Édesapja | I. Arnulf cambrai-i gróf |
| Édesanyja | Berta van Betuwe |
| Házastársa | Liutgarde |
| Gyermekei | Albert |
| Forrás: Charles Cawley: [1] | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésApja I. Arnulf cambrai-i gróf (? – 967), anyja Berta, Nibelung van Betuwe gróf lánya. Anyja révén feltehetően rokona volt II. Baldric liège-i püspöknek.[1] Apja halála után 967-ben örökölte a Cambrai grófja címet, emellett Valenciennes grófja is volt.
979-ben II. Gottfried hainaut-i gróf és Arnulf ("comites Godefridus…[et] Arnulfus") közösen védelmezték Cambrai városát Lothár nyugat-frank király ellenében, II. Ottó német király távollétében, aki ekkor Lengyelországba vezetett hadjáratot, valamint Odó vermandois-i gróf ellen, aki felépítette a közeli Vinchy kastélyát.[2]
III. Ottó német-római császár 1001. április 21-én birtokokat adományozott Cambrai püspökének a cambrai-i grófság területén és az oklevél szintén megnevezi Arnulfot.[3]
II. Szent Henrik Cambrai-i grófságát a cambrai-i püspököknek adományozta 1007. október 22-én.[4] A liège-i Szent Lambert-templom 1012. október 23-án ("X Kal Nov") jegyezte fel Arnulf halálát.[5]
Családja és leszármazottai
szerkesztésFelesége Liutgarde (? – ?), akinek leszármazására nézve nem maradt fenn semmilyen megbízható információ. Léon Vanderkindere belga történész azt feltételezi, hogy Liutgarde I. Róbert namuri gróf lánya volt, mivel a grófnak volt egy azonos nevű lánya, a pár elsőszülött fiát Albertnek hívták (német eredetű név, Róbert apját és első fiát is így hívták), valamint Liutgarde-nak birtokai voltak Darnau pagusban, amely akkor a Namuri Őrgrófság és a Brabanti Hercegség között volt megosztva.[6] "Arnulfus comes Valencencianensis et uxor eius Liutgardis cum filio suo Adalberto" 994-ben birtokokat adományoztak a genti Saint-Pierre-au-Mont-Blandin apátságnak,[7] majd még egyszer 998-ban.[8] Arnulf és Liutgarde házasságából egyetlen gyermek született:
- Albert (? – március 30-án, 998 után),[9] de a pontos évszámot nem adja meg.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Actes des Comtes de Namur de la Première Race 946-1196, Rousseau, F. (ed.)
- ↑ Gesta Episcoporum Cameracensium I, 101 and 103, p. 443. (Pertz, G. H. (ed.) MGH SS VII, pp. 393-525)
- ↑ ("castellum sancta Marie…in pago Cameracensis ac comitatu Arnolfi comitis").Die Urkunden Otto des II und Otto des III (Sickel, Th. (ed.) MGH Diplomatum regum et imperatorum Germaniæ, II) 399, p. 832.
- ↑ Die Urkunden Heinrichs II und Arduins (Bresslau, H. (ed.) MGH Diplomatum regum et imperatorum Germaniæ, III), p. 168.
- ↑ "Arnulphi comitis que dedit nobis Viusaz". Cartulaire de l'église Saint-Lambert de Liège, Tome I, Bormans, E. and Schoolmeesters, E. (eds.), p. 145.
- ↑ Vanderkindere, L. (1902) La formation territoriale des principautés belges au moyen-âge, 2 vols. (Brussels). II. p. 85.
- ↑ Stasser, T. L'épouse de Robert I de Namur: Essai d'identification, Keats-Rohan, K. S. B. and Settipani, C. (eds.) (2000) Onomastique et Parenté dans l'Occident medieval (Prosopographica et Genealogica, Vol. 3), p. 114, quoting Van Lokeren, A. (1869) Chartes et documents de l'abbaye de saint Pierre au Mont Blandin à Gand, no. 75.
- ↑ Stasser, T. L'épouse de Robert I de Namur: Essai d'identification, Keats-Rohan, K. S. B. and Settipani, C. (eds.) (2000) Onomastique et Parenté dans l'Occident medieval (Prosopographica et Genealogica, Vol. 3), p. 114, quoting Van Lokeren, A. (1869) Chartes et documents de l'abbaye de saint Pierre au Mont Blandin à Gand, no. 87.
- ↑ Albert szerepel egy adományozási oklevélben 994-ben és 998-ban mint Arnulf gróf és Liutgarde gyermeke. A liège-i Szent Lambert-templom március 30-i bejegyzése ("III Kal Apr") jegyezte fel halálát "Adelberti comitis que dedit nobis Viozaz". Cartulaire de l'église Saint-Lambert de Liège, Tome I, Bormans, E. and Schoolmeesters, E. (eds.), p. 44.
Források
szerkesztés- Charles Cawley: Medieval Lands. Online változata a Foundation for Medieval Genealogy weboldalán [2] elérhető
