II. Oszmán oszmán szultán
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. (2017 februárjából) |
II. Oszmán (Isztambul, 1604. november 3. – Isztambul, 1622. május 20.) az Oszmán Birodalom szultánja és az iszlám kalifája 1618-tól haláláig. Apja I. Ahmed szultán, anyja Mahfiruz Hatidzse Hatun volt.
II. Oszmán | |
II. Oszmán (miniatúra a Topkapı palotából) | |
Oszmán szultán | |
Uralkodási ideje | |
1618. február 26. – 1622. május 20. | |
Elődje | I. Musztafa |
Utódja | I. Musztafa |
Kalifa | |
Uralkodási ideje | |
1618. február 26. – 1622. május 20. | |
Elődje | I. Musztafa |
Utódja | I. Musztafa |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Oszmán-ház |
Született | 1604. november 3. Isztambul |
Elhunyt | 1622. május 20. (17 évesen) Isztambul |
Nyughelye | kék mecset |
Édesapja | I. Ahmed |
Édesanyja | Mahfiruz Hatidzse Hatun |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Akile szultána |
II. Oszmán aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Oszmán témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésIfjúkora
szerkesztésOszmán 1604. november 3-án született I. Ahmed fiaként.
Trónra lépése
szerkesztésOszmán 13 éves korában került a trónra, amelyet egy puccsal vettek el I. Musztafától.
Lengyelországi hadjárat
szerkesztésKora ellenére Oszmán igazi uralkodónak képzelte magát és személyesen vezette a török hadsereget Lengyelországba. 1621-ben vereséget szenvedett az első hotini csatában, szégyenteljesen kellett Konstantinápolyba hazatérjen. A janicsárok gyávaságát okolta vereségéért.
Kapcsolata Bethlen Gáborral
szerkesztésOszmán segítségével indított Bethlen Gábor erdélyi fejedelem először háborút II. Ferdinánd magyar király ellen.[1] Bethlen később terhesnek találta az ezzel járó török barátságot és Ferdinándhoz kezdett közeledni.[1]
Halála
szerkesztésTalán ő volt az első szultán, aki észrevette, hogy a janicsárok több kárt, mint hasznot hoznak egy korszerű birodalom számára. Bezáratta kávéházaikat (itt gyülekeztek a trón elleni összeesküvők) és elkezdett lojális csapatokat szervezni a palota védelmére. A janicsárok erre – I. Musztafa anyjának, Halime szultánának a vezetésével – fellázadtak. Oszmánt elfogták és megfojtották. Az isztambuli kék mecsetben temették el Ahmed szultán türbéjében.
Megítélése
szerkesztésOszmán forrófejű ember volt, aki mindig másokat okolt és néha kegyetlenkedő hajlamai is voltak.[forrás?]
Családja
szerkesztésFeleségei
Haszeki Ayse szultána
Meylişah szultána
Gyermekei
Ömer herceg, Meylisahtól (1621-1622)
Musztafa herceg, Akilétől
Zeynep szultána, Akilétől
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Bokor József (szerk.). Oszmán (II.), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés
Elődje: I. Musztafa |
Utódja: I. Musztafa |
Elődje: I. Musztafa |
Utódja: I. Musztafa |