II. Paco Ignacio Taibo
II. Paco Ignacio Taibo (Gijón, 1949. január 11. –) Mexikóban élő spanyol író és történész.
II. Paco Ignacio Taibo | |
![]() | |
Élete | |
Született | 1949. január 11. (76 éves) Gijón, ![]() |
Szülei | Paco Ignacio Taibo I |
Házastársa | Paloma Sáiz Tejero[1] |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | bűnügyi regény, politikai és történelmi művek |
Kitüntetései |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz II. Paco Ignacio Taibo témájú médiaállományokat. |
Pályafutása
szerkesztésII. Taibo, az író-filozófus Paco Ignacio Taibo (1924–2008) fia, szüleivel költözött Mexikóba. Ott irodalmat, szociológiát és történelmet tanult. Mielőtt íróként felfigyeltek rá, újságíróként, szakkönyvíróként és egyetemi óraadó tanárként dolgozott. Politizált és részt vett az 1968-as mexikóvárosi tüntetéseken. A tlatelolcói vérengzésre válaszként a folyamatos ellenzékiséget választotta.
Feleségével egyetemben máig is figyelemmel kíséri és támogatja a mexikói ellenzéki mozgalmakat. II. Taibóról úgy tartják, hogy ő keltette életre a latin-amerikai krimit, amelyben a kalandregény, a thriller és a klasszikus krimi stíluselemeit vegyíti. Világszerte olvasott krimijeinek detektívhőse, a független Héctor Belascoarán Shayne, aki Mexikóváros dzsungeljében nyomozásai során vég nélküli korrupciók és politikai elnyomás ellen folytat esélytelen szélmalomharcot. Alapítója a Krimiírók Nemzetközi Egyesületének (AIEP), és főszervezője a Semana Negra (Fekete Hét) nevű nemzetközi krimifesztiválnak. II. Taibót krimijei tették híressé, de több politikai témájú regényt is írt. Krimijeiben is gyakran merülnek fel hiteles és valós történelmi és politikai vonatkozások, mint a spanyol polgárháború vagy a mexikói zapatista forradalom, illetve igen éles társadalomkritikai elemek.
Történészként az alapműként számon tartott Ernesto Che Guevara biográfiájával hívta fel magára a szakterület figyelmét.
Művei
szerkesztés- Nacimiento de la memoria, 1971
- Días de Combate, 1976
- Cosa fácil, 1977
- Historia General de Asturias. (Tomo 7), Gran Enciclopedia Asturiana Silverio Cañada, 1978
- Historia General de Asturias. (Tomo 8), Gran Enciclopedia Asturiana Silverio Cañada, 1979
- La huelga de los sombrereros, 1980
- Asturias 1934, 1980
- Memoria del Congreso de Mérida, 1981
- El primer primero de mayo en México (Jorge Fernándezzel közösen), 1981
- México, historia de un pueblo, 1982
- La huelga del verano de 1920 en Monterrey, 1981
- Héroes convocados: manual para la toma del poder, 1982
- Irapuato mi amor, 1982
- Doña Eustolia blandió el cuchillo cebollero (és más történetek), 1982
- Pascual sexto round, 1983
- El socialismo en un solo puerto (Rogelio Vizcaínóval közösen), 1983
- Bajando la frontera, 1984
- El socialismo libertario mexicano (szerkesztő), 1984
- Memoria roja. Luchas sindicales de los años 20 (Rogelio Vizcaínóval közösen), 1984
- Algunas Nubes, 1985
- Danzón en Bellas Artes (Luis Hernándezzel közösen), 1985
- Octubre de 1934, cincuenta años para la reflexión (többekkel közösen), 1985
- Pistolero y otros reportajes (antológia és megjegyzések, Mario Gillel közösen), 1985
- Reportaje (antológia), 1985
- De Paso, 1986
- Sombra de la sombra, 1986
- Bolsheviquis. Historia narrativa de los orígenes del comunismo en México 1919-1925, 1986
- La vida misma, 1987
- El regreso de la verdadera araña y otras historias que pasaron en algunas fábricas, 1988
- Fantasmas nuestros de cada día, 1988
- Raymond Chandler's Phillip Marlowe, 1988
- Arcángeles, 1988
- Pascual: décimo round, 1988
- Regreso a la misma ciudad y bajo la lluvia, 1989
- Sintiendo que el campo de batalla..., 1989
- La batalla de Santa Clara, 1989
- Amorosos fantasmas, 1989
- No habrá final feliz, 1989
- Las dos muertes de Juan R. Escudero (Rogelio Vizcaínóval közösen), 1990
- Cuatro manos, 1990
- Sueños de frontera, 1990
- El hombre de los lentes oscuros que mira hacia el cielo se llama Domingo y se llama Raúl, 1991
- 68, 1991
- Desvanecidos difuntos, 1991
- La lejanía del tesoro, 1992
- El caso Molinet, 1992
- Cuevas-Taibo: mano a mano, 1993
- La bicicleta de Leonardo, 1993
- Frontera de espejos rotos, 1994
- Nomás los muertos están bien contentos, 1994
- Cárdenas de cerca, 1994
- El año que estuvimos en ninguna parte: La guerrilla africana de Ernesto Che Guevara (Froilán Escobarral és Félix Guerrával közösen)
- Que todo es imposible, 1995
- Máscara Azteca y el Doctor Niebla, 1996
- Ernesto Guevara, también conocido como el Che, 1996
- El general orejón ese, 1997
- Insurgencia mi amor, 1997
- Adiós Madrid, 1997
- Cuentos policíacos mexicanos, 1997
- El juego de la intriga (Martín Casariegóval, Javier García Sánchezzel és Luis Sepúlvedával közösen), 1997
- Arcángeles, Doce historias de revolucionarios herejes del siglo XX, 1998
- Mi amigo Morán, 1998
- El camino de María
- Que Todo Es Posible (Gebara), 1998
- Primavera pospuesta, 1999
- Así es la vida en los pinches Trópicos, 2000
- Retornamos como sombras, 2001
- El cura Hidalgo y sus amigos, 2002
- Hurler à la lune (Marc Behmmel közösen), 2003
- A fészkelődő holtak (Muertos incómodos), (Marcos alnaggyal közösen), 2005
- Pancho Villa: una biografía narrativa, 2006[2]
- Sólo tu sombra fatal, 2006
- Olga Forever, 2006
- Tony Guiteras, un hombre guapo, 2008
Magyarul
szerkesztés- A fészkelődő holtak; ford. Smid Bernadett; Agave Könyvek, Bp., 2008
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Paco Ignacio Taibo életrajza az escritores.org-on (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 29.)
- ↑ A Pancho Villa: una biografía narrativa a Google Könyvek között. (Hozzáférés: 2014. december 14.)