II. Rákóczi György

	II. Rákóczi György
	Felsővadászi II. Rákóczi György
	II. Rákóczi György
	Erdélyi fejedelem
	Uralkodási ideje
	1648. október 11. – 1657. október 25.
Elődje	I. Rákóczi György
Utódja	Rhédey Ferenc
	Erdélyi fejedelem
	Uralkodási ideje
	1658. január 14. – 1659. március 30.
Elődje	Rhédey Ferenc
Utódja	Barcsay Ákos
	Erdélyi fejedelem
	Uralkodási ideje
	1659. szeptember 24. – 1660. június 7.
Elődje	Barcsay Ákos
Utódja	Barcsay Ákos
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Rákóczi család
Született	1621. január 30.; Sárospatak
Elhunyt	1660. június 7. (39 évesen); Nagyvárad
Nyughelye	Sárospatak;
Édesapja	I. Rákóczi György
Édesanyja	Lorántffy Zsuzsanna
Testvére(i)	Rákóczi Zsigmond
Házastársa	Báthory Zsófia
Gyermekei	NN (fiú); I. Rákóczi Ferenc (1645–1676)
	A Wikimédia Commons tartalmaz II. Rákóczi György témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Felsővadászi II. Rákóczi György (Sárospatak, 1621. január 30. – Nagyvárad, 1660. június 7.) erdélyi fejedelem 1648 és 1660 között, megszakításokkal.

Származása

I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fia volt.

Az erdélyi országgyűlés még apja életében, 1642. február 3-án fejedelemmé választotta. 1644-ben a III. Ferdinánd elleni háború idején Erdély kormányzója lett. 1648. október 11-én lépett a fejedelmi trónra.

Hódításai

Báthory István nyomdokaiba szeretett volna lépni, ezért kezdettől fogva a lengyel korona megszerzésére törekedett, aminek reménye 1648 végén elenyészett, amikor a lengyel nemesség János Kázmért ültette a trónra. 1649-ben Rákóczi szövetségre lépett a kozákok hetmanjával, Bohdan Hmelnickijjel, majd 1653-ban hűbéri fennhatósága alá vonta Moldvát és Havasalföldet.

1655-ben a Lengyel–Litván Unió és Svédország közt újabb háború tört ki. A svédek ellen viszont hatalmas koalíció jött létre. 1656 végén a prostki vereség után X. Károly Gusztáv svéd király szövetségest keresett, hogy el ne veszítse a háborút. Rákóczi segítségét kérte, a radnóti egyezményben(wd) felajánlva neki Dél- és Közép-Lengyelország egy részét, ahol új királyságot alapíthatott volna. (Egy évvel korábban a lengyelek is Rákóczihoz fordultak, s ők is felajánlották neki a koronát, ha az Erdélyi Fejedelemség Svédország ellen lép hadba.) Az elbizakodott fejedelem, aki túlbecsülte országa erejét, azonnal megindította a hadjáratot. A vállalkozáshoz Zrínyi Miklós is nagy reményeket fűzött, mivel ha Rákóczi, akihez a két román vajdaság is hű volt, akkor az egyesült erdélyi–magyar–lengyel–svéd–román sereggel a törökök ellen fordul, talán a Balkánt is sikerülhet visszafoglalnia.

1657 januárjában, nem törődve a Porta tiltakozásával, szövetségben a svédekkel Rákóczi hadat indított János Kázmér lengyel király ellen, kiegészülve a moldvai és havasalföldi csapatokkal. A hadjárat első szakaszában sikeres volt: Rákóczi bevette Krakkót, aztán bevonult Varsóba, de alighogy találkozott a svédekkel, Károly Gusztáv máris magára hagyta őt és hazasietett, az országát ért újabb dán támadás miatt.

Ennek ellenére Rákóczi még mindig bízott sikerében, tovább vonult észak felé, de a lengyelek Jerzy Lubomirski vezetésével végzetes orvtámadást intéztek Észak-Erdély ellen és Munkács környékét is elpusztították.

Rákóczi vereséget szenvedett, a román és kozák csapatok cserben hagyták lengyel földön. Czarny-Ostrówban megalázó feltételek mellett kénytelen volt békét kérni, s csak magas összegű hadikárpótlás fejében engedték szabadon.

Rövidesen hadait Kemény Jánosra bízva eltávozott, de katonái a határnál a tatár kán fogságába estek. (Rákóczi először még ígéretet tett, hogy akár saját vagyonának feláldozásával is kiváltja a tatárok rabságából embereit, ám később ígéretét nem tartotta be.) Székelyföldet rövidesen a török és tatár hadsereg pusztította.^[1]^[2]

A Porta szembefordult engedetlen vazallusával, mire a fenyegetett erdélyi rendek 1657. november 2-án Rákóczi helyett Rhédey Ferencet választották fejedelemmé, ő azonban kierőszakolta Rhédey lemondását, és 1658. január 9-én újra elfoglalta a trónt. A törökök nem ismerték el Rákóczit, és a nagyvezír parancsára a rendek 1658. október 11-én Barcsai Ákos személyében új fejedelmet választottak, mire Rákóczi haddal indult trónja visszafoglalására. Barcsai ellen győzedelmeskedett, Szejdi Ahmed budai pasa azonban a szászfenesi csatában, 1660. május 22-én vereséget mért rá. Feljegyezték, hogy a fejedelem hadvezérhez méltóan, bátran harcolt a csatában: 17 törököt vágott le, öt lovat lőttek ki alóla, 150 testőre közül is csak 20 maradt életben.

A csatában kapott fejsebébe halt bele 1660. június 7-én.^[1]

II. Rákóczi György
Rákóczi csapatai Varsó alatt
II. Rákóczi György lovon

Házassága

Báthory Zsófiát 1643. február 3-án Gyulafehérváron vette feleségül, a Báthory-család utolsó sarját, s az ő révén kerültek a Báthory-birtokok a Rákóczi-család kezére. A házasságból egyetlen fiú született, Ferenc, akinek apja halála után, 1660-ban a IV. Mehmed szultán nem engedte meg a fejedelmi szék elfoglalását.

Levelezése

A két Rákóczy György fejedelem családi levelezése; szerk. Szilágyi Sándor; Akadémia, Bp., 1875 (Magyar történelmi emlékek 1. oszt. Okmánytárak)
II. Rákóczi György levelezéséből, 1646–1660; 65 levél sajtó alá rend. Izsépy Edit; Egyetemi Könyvtár, Bp., 1992 (Fontes et studia)

Források

↑ Rubicon: Tarján M. Tamás: 1648. október 11. II. Rákóczi György lesz Erdély fejedelme. Rubiconline. (Hozzáférés: 2015. december 16.)
↑ B. Szabó, 2001: B. Szabó, János (2001). „II. Rákóczi György 1658. évi török háborúja”. Hadtörténelmi Közlemények 114. (2–3.), 231–275. o. ISSN 0017-6540. (Hozzáférés: 2015. december 16.)
http://ujkor.hu/content/ii-rakoczi-gyorgy-1657-evi-lengyel-hadjarata
II. Rákóczi György hadi edictuma. publikacio.uni-eszterhazy.hu/3640/1/Szabadi_97-103.pdf
http://kmf.uz.ua/hu/ii-rakoczi-gyorgy-a-hadakozo/
II. Rákóczi György kényszerű békét köt a lengyelekkel https://m.mult-kor.hu/cikk.php?id=10096&fbrkMR=cookie
https://archive.org/details/MsodikRRktziGyRgyIdeje.0001
II. Rákóczi György levelezéséből, 1646–1660; sajtó alá rend. Izsépy Edit; Egyetemi Könyvtár, Bp., 1992 (Fontes et studia)
Okmánytár II. Rákóczy György diplomácziai összeköttetéseihez; szerk. Szilágyi Sándor; Akadémia, Bp., 1874 (Magyar történelmi emlékek 1. oszt. Okmánytárak) 761 p.
Rákóczi György: Okmánytár II. Rákóczy György: diplomacziai összeköttetéseihez. A.M. tud .. New York Public Library. 1874. Hozzáférés: 2021. szeptember 16.

További információk

Szilágyi Sándor: II. Rákóczy György : 1621–1660. Magyar történeti életrajzok . Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1891
II. Rákóczi György portréja
Czeglédi István prédikációja II. Rákóczi György temetésén
Basire Izsák: II. Rákóczy György felelete az Innocentia Transylvaniae-ra, 1653–1659; kiad. Kropf Lajos; Athenaeum, Bp., 1888
Tóth József: II. Rákóczy György lengyel vállalatának diplomátiai előzményei; Szabadsajtó, Szatmár, 1912
Szabó Magdolna: II. Rákóczy György erdélyi fejedelemsége. 1648–1660; s. n., Szeged, 1935 (Kolozsvári-szegedi értekezések a magyar művelődéstörténelem köréből)
Doberdói Bánlaky [Breit] József: A magyar nemzet hadtörténelme; Athenaeum, Bp., 1940
- 16. A Rákóczyak, Zrínyiek és Thököly Imre első küzdelmeinek korszaka, 1630–1682
Kósa János: II. Rákóczi György; Franklin, Bp., 1942 (Magyar életrajzok)
Apa és fiú. 1630–1661. Szalárdi János írásaiból; bev. Asztalos Miklós; Franklin, Bp., 1942 (Erdély öröksége) (hasonmásban: 1994)
Rákóczi-eposz; sajtó alá rend., bev., jegyz. Szigeti Csaba, utószó Keserű Gizella; Európa, Bp., 1988
II. Rákóczy György esküvője; összegyűjt., sajtó alá rend., tan., jegyz. Várkonyi Gábor, lengyel szövegford. Mihályi Anikó; ELTE, Bp., 1990 (Régi magyar történelmi források)
Gebei Sándor: II. Rákóczi György külpolitikája, 1648–1657; Heraldika, Bp., 2004
Szerencsének elegyes forgása. II. Rákóczi György és kora; szerk. Kármán Gábor, Szabó András Péter; Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, Bp., 2009 ISBN 9789632361918
Kovács Gergely István: Magyar királyok és uralkodók; Duna International, Bp., 2011
- 21. II. Rákóczi György, Barcsay Ákos és Kemény János
Pénzes Tiborc Szabolcs: "Valakik szikrának szárnya alatt vadnak...". Várad és a puritanizmus II. Rákóczi György fejedelemsége idején; Partium, Partium, 2014

Kapcsolódó szócikkek

Északi háború (1655–60)

Előző uralkodó:
I. Rákóczi György

Erdély fejedelme
1648–1657

Következő uralkodó:
Rhédey Ferenc

Erdély-portál
Történelemportál

[Rubicon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] Rubicon

[B._Szabó,_2001_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] B. Szabó, 2001

[1]

[2]

II. Rákóczi György
Felsővadászi II. Rákóczi György

II. Rákóczi György

Erdélyi fejedelem
Uralkodási ideje
1648. október 11. – 1657. október 25.
Elődje	I. Rákóczi György
Utódja	Rhédey Ferenc
Erdélyi fejedelem
Uralkodási ideje
1658. január 14. – 1659. március 30.
Elődje	Rhédey Ferenc
Utódja	Barcsay Ákos
Erdélyi fejedelem
Uralkodási ideje
1659. szeptember 24. – 1660. június 7.
Elődje	Barcsay Ákos
Utódja	Barcsay Ákos
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Rákóczi család
Született	1621. január 30. Sárospatak
Elhunyt	1660. június 7. (39 évesen) Nagyvárad
Nyughelye	Sárospatak
Édesapja	I. Rákóczi György
Édesanyja	Lorántffy Zsuzsanna
Testvére(i)	Rákóczi Zsigmond
Házastársa	Báthory Zsófia
Gyermekei	NN (fiú) I. Rákóczi Ferenc (1645–1676)


A Wikimédia Commons tartalmaz II. Rákóczi György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség