III. Gergely moldvai fejedelem
III. Gergely (románul: Grigore Alexandru Ghica; 1724 – Jászvásár, 1777. október 1.)[1] két alkalommal Moldvában (1764–67, 1774–17), egy alkalommal Havasalföldön volt fejedelem (1768–69).[2]
| III. Gergely | |
 | |
| Moldva fejedelme | |
| Uralkodási ideje | |
| 1764. március 18. – 1767. január 23. | |
| Elődje | II. Gergely |
| Utódja | II. Gergely |
| Havasalföld fejedelme | |
| Uralkodási ideje | |
| 1768. október 17. – 1769. november 5. | |
| Elődje | VI. Sándor |
| Utódja | Emánuel Giani |
| Moldva fejedelme | |
| Uralkodási ideje | |
| 1774. szeptembere – 1777. október 1. | |
| Elődje | V. Konstantin |
| Utódja | VII. Konstantin |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Ghica family |
| Született | 1724 |
| Elhunyt | 1777. október 1., Jászvásár |
| Nyughelye | Szent Szpiridon-székesegyház, Jászvásár |
| Édesapja | Alexandru Matei Ghica |
| Édesanyja | Helena Euphragiotissa |
 A Wikimédia Commons tartalmaz III. Gergely témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésKevés adat maradt fenn róla az utókor számára. Csakúgy, mint a korszak többi fejedelme ő maga is fanarióta volt.[3] Anyja Elenei Evraghioti, apja Alexandru Matei Ghica, aki tizenöt éven át török tolmácsként (dragoman) állt a Porta szolgálatában.[4] Nagybátyja II. Grigore Ghica moldvai és havasalföldi fejedelem.[2]
1757-ben unokatestvére, Scarlat foglalta el a trónt, és Gergelyt kinevezte udvarnaggyá, majd konstantinápolyi követé. Egy évvel később, 1758 augusztusában apja jó barátja, Mehmed pasa jóvoltából udvari tolmáccsá nevezték ki. A szultán 1764-ben Moldva fejedelmi trónjára ültette, ahonnan három évvel később elmozdította.[4] Fejedelemsége alatt szabályozta a jobbágyterheket és a gazdaságot posztómanufaktúrák alapításával igyekezett fejleszteni.[5] Birtokán, Chipereștiben előbb posztógyárat alapított, majd a település székesegyháza mellé – az átalakított oktatási rendszer szellemében – iskolát építtetett.[3] 1768 októberében a Porta hadat üzent Oroszországnak, Gergelyt pedig Havasalföld trónjára emelte. Uralma rövid életűnek bizonyult az oroszok és a törökök közötti manőverezések közepette.[4]
A kücsük-kajnardzsi békét követően 1774 szeptemberében visszahelyezik Moldva fejedelmi trónjára, bár a szultáni parancs csak október 9-én érkezett meg Jászvásárra.[3] 1775-ben nem tudta megakadályozni, hogy az osztrák–török békeszerződés értelmében Bukovina a Habsburg Birodalom birtokába kerüljön. Mivel ez ügyben kapcsolatba lépett Oroszországgal, török utasításra elfogták és Jászvásáron kivégezték.[5] Feleségét és lányait Isztambulba hurcolták, míg a fejedelem levágott fejét a szultáni udvarba vitték.
Holtteste a Szent Szpiridon-székesegyházban található, Jászvásáron.[3]
Források
szerkesztés- ↑ Grigore al III-lea Ghica. moldovenii. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
- ↑ a b Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 10. köt., GÉP–GYÓ, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012, ISBN 978-963-09-6804-1, 55. oldal
- ↑ a b c d Grigore Ghica III, ucis pentru că s-a împotrivit cedării Bucovinei. timpul, 2010. július 30. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
- ↑ a b c Grigore III Ghica, domn al Moldovei. istoria. [2013. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
- ↑ a b Fodor Ágnes, A. et al.: Uralkodók és dinasztiák. Magyar Világ Kiadó, [Budapest], 2001, ISBN 963-9075-12-4, 216. oldal