IV. Tupou Taufaʻahau tongai király
IV. Tupou Taufaʻahau (Nukuʻalofa, 1918. július 4. – Auckland, Új-Zéland, 2006. szeptember 10.), tongaiul: Tāufaʻāhau Tupou IV, Tonga királya, a Tupou-ház negyedik királya (IV. Tupou).
IV. Tupou Taufaʻahau | |
Siaʻosi Tāufaʻāhau Tupou | |
IV. Tupou Taufaʻahau tongai király portréja egy tongai pénzérmén, egy 2 paʻangáson | |
Tongai Királyság királya | |
Tāufaʻāhau Tupou IV | |
Uralkodási ideje | |
1965. december 16. – 2006. szeptember 10. | |
Koronázása | Nukuʻalofa 1967. július 2. |
Elődje | III. Tupou Salote |
Utódja | V. Tupou György |
Tongai Királyság miniszterelnöke | |
Tāufaʻāhau | |
Uralkodási ideje | |
1949. december 12. – 1965. december 16. | |
Elődje | Solomone Ula Ata |
Utódja | Fatafehi Tuʻi Pelehake |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Tupou-ház |
Született | 1918. július 4. Nukuʻalofa, Tonga |
Elhunyt | 2006. szeptember 10. (88 évesen) Auckland, Új-Zéland |
Nyughelye | Mala'ekula |
Édesapja | Uiliame Tungi tongai herceg (1887–1941) |
Édesanyja | III. Tupou Salote tongai királynő (1900–1965) |
Testvére(i) | Tu'i Pelehake |
Házastársa | Halaevalu Mata'aho (1926–) |
Gyermekei | 1. György (1948–2012) 2. Salote Mafile'o Pilolevu hercegnő (1951–) 3. Fatafehi 'Alaivahamama'o Tuku'aho (1954–) 4. ʻAhoʻeitu ʻUnuakiʻotonga Tukuʻaho (1959–) |
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Tupou Taufaʻahau témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésIII. Tupou Salote tongai királynő és Uiliame Tungi tongai herceg legidősebb fia volt. Nagyapja, II. Tupou György tongai király halála után három hónappal született. 1949-től 1965-ig, a trónra léptéig Tonga miniszterelnöke. 1965. december 16-ától haláláig Tonga királya. 1967. július 2-án koronázták királlyá Nukuʻalofában. 1947. június 10-én lett a felesége Halaevalu Mata'aho, Tevita Manu-'o-pangai, Vav'au és Ha'apai kormányzója lánya. A házasságukból három fiú és egy lány született. 1976-ban a Guinness Rekordok Könyve szerint a világ legnehezebb uralkodója volt a maga 209,5 kilogrammjával.[1] Utóda legidősebb fia, V. Tupou György tongai király.
Magyar vonatkozásai[2]
szerkesztés1988-ban az uralkodócsalád egyik tagja megkereste a Japánban élő Doma-Mikó István festőművészt, hogy megfestené-e a király portréját, mert akik eddig próbálkoztak, nem nyerték el az uralkodó tetszését. Doma-Mikó munkájával viszont annyira meg volt elégedve Taufa'ahau király, hogy 1989-ben kinevezte udvari festőjévé.[3] A magyar festőművész állítása szerint a király sokat tudott Magyarországról és a magyarokról, hiszen már a nagyapja, II. Tupou György tongai király is jó kapcsolatokat ápolt I. Ferenc Józseffel. Doma-Mikó így foglalja össze az uralkodó ismereteit rólunk: "Elsősorban az uralkodóink érdekelték, főleg Mátyás király, akinek históriáiból többet le is fordítottam számára. Az idős uralkodó imádta a magyar történelmi filmeket. Megesett, hogy egymás után négyet is megnézett a tőlem kapott DVD-kből, amiket valóságos gyűjteménnyé rendszereztetett. Az Egri csillagokat még könyv formában is elolvasta. Az uralkodópár, a hercegek és hercegnők megkedvelték a magyar konyhát, minden jelentősebb ételünket ismerik már..."
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Lásd Celler (2006).
- ↑ Családi Kör/Celler Tibor: A tongai király magyar udvari festője (2007. augusztus 23.) Archiválva 2009. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben – 2014. május 13.
- ↑ Megerősíti ezt Dewi Mohd Sofri: Tonga's royal painter travels the world, The Brunei Times, 2009. február 21-ei száma, lásd Külső hivatkozások.
Irodalom
szerkesztés- Celler Tibor: A tongai király magyar udvari festője. Doma-Mikó István festõmûvész nem mindennapi életútja, Családi Kör 34, 2007 URL: Lásd Jegyzetek
- Celler Tibor: Tonga fektében, lilában. A szigetország nemrég elhunyt uralkodója a világ legkövérebb királya volt, Családi Kör 38, 2006.
További információk
szerkesztés- Christopher Buyers: The Royal Ark/Tonga/The Tupou Dynasty – 2014. május 13.
- The Brunei Times/Tonga's royal painter travels the world (2009. február 21.)[halott link] – 2014. május 13.
Előző III. Tupou Salote |
Tonga királya 1965 – 2006 |
Következő V. Tupou György |