Az Ih Bajan-i csata (kínaiul: Csilosan cse csan) egy fontos hadjárat része volt, amelyet a Han-dinasztia a hunok ellen vezetett Kr. u. 89 júniusában. A csata sikeres volt a Tou Hszien által vezetett han haderő számára.

A csata lefolyása

szerkesztés

Kr. u. 89 júniusában a hanok – Csilu, Manji és Kujang irányából – három oszlopban tolták fel seregüket, ami jórészt a behódolt déli hunokból állt.

Minimális ellenállással haladtak a Góbi-Altaj felé a mai Mongóliában. Egy nagyobb különítmény leszakadt tőlük és északnyugat felé indulva a hadjárat legnagyobb ütközetében legyőzte az északi sanjüt Ih Bajannál, majd tovább kergette őt az altaji Nurú vidékére.

Ekkor Tou Hszien seregének fő részével diadalmas körutazást tett északra, a Hangáj-hegység területére, a mai Harhorintől nyugatra. Ott felállította Janzsan sztélét,[1] amellyel – ahogyan megbízója, Pan Ku történész fogalmazott – megünnepelte a sikeres hadjáratot.[2][3][4]


  1. 《封燕然山铭》辞曰:铄王师兮征荒裔,剿凶虐兮截海外,夐其邈兮亘地界,封神丘兮建隆嵑,熙帝载兮振万世; a Janzsan sztélé
  2. Kései Han könyv vols. 04, 19, 23, 88, 89, 90.
  3. Csecse Tungcsien, vol. 47.
  4. Tien, „Tou Hszien Po Pejhsziungnu Cse Csan”; magyarul: Tou Hszien megsemmisítő csatája az északi hsziungnukra).