Illés József (újságíró, 1860–1935)
Illés József, 1886-ig Weisz Jakab[1] (Mesztegnyő, 1860. június 25.[2] – Budapest, Erzsébetváros, 1935. február 25.)[3][4] újságíró, lapszerkesztő, kiadóhivatali igazgató.
| Illés József | |
 | |
| Pesti Hírlap (1878-1944) 1936. Az év halottai. | |
| Született | Weisz Jakab 1860. június 25. Mesztegnyő |
| Elhunyt | 1935. február 25. (74 évesen) Budapest VII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (15. parcella, 2. sor, 45. sírhely) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Illés József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésWeisz Éliás és Morgenstern Netti gyermekeként született a Somogy vármegyei Mesztegnyőn. Iskoláit Nagykanizsán végezte, majd három évig a Budapesti Izraelita Tanítóképzőbe járt, ahol 1881-ben tanítói oklevelet szerzett. Miután eleget tett katonai kötelezettségének, a Budapesti Hírlap kiadóhivatalába került, ahol 1886 és 1891 között hivatalnokként dolgozott. Ez idő alatt a Budapesti Hírlapba is írt egy-két tárcát, de főleg az Egerben és Eger és Vidékében jelentek meg cikkei. Ez utóbbinak két évig fővárosi rendes munkatársa volt. 1891-ben megvált a Budapesti Hírlaptól és megindította a Fürdő- és Turista Ujságot, amelyet 1891. november 1-től a lap 1892. május 8-i megszűnéséig szerkesztett.
1892-től a Magyar Nemzet kiadóhivatalának főnöke lett. Megalakulásakor Az Újság kiadóhivatalának élére került. Életének utolsó éveiben a Magyar Hírlap kiadóhivatalában dolgozott. Alapítója és elnöke volt az Újságkiadók Otthonának és főtitkára a Magyar Újságkiadók Országos Szövetségének.
Első cikke (elbeszélés) a Magyarország és a Nagyvilág című hetilapban (1881) jelent meg. A következő évben ugyanezen lapban több cikke is követte.
Családja
szerkesztésHázastársa Rosenberg Róza (1865–1924) volt.
- Illés Margit (1888–1961). Férje Rooz Rezső (1879–1963), a Magyar Hírlap felelős szerkesztője volt.
- Illés Piroska (1892–1961). Férje Balassa Emil újságíró, színpadi szerző volt.
- Illés László (1894–1965), a 8 Órai újság munkatársa.[5] Első felesége (1910–1940) Kalk Margit, második felesége (1940–1965) Rottenpiller Stefánia volt.
- Illés Erzsébet (1896–?). Férje Brenner Sándor (1898–?) .
- Illés Mihály (?)
Munkái
szerkesztés- Néptanító. Monológ. Budapest, 1890.
- Tanítóvilág. Elbeszélések. Budapest, 1890.
- Illa berek, bohózat három felvonásban. 1894 nyarán előadta Rakodczay Pál színtársulata az Óbudai Színkörben.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 8451/1886. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1886. év 14. oldal 17. sor
- ↑ Születési bejegyzése a marcali izraelita hitközség születési akv. 332/1860. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 22.)
- ↑ Illés József halála (1935. február 26.) Nemzeti Ujság, 17. évfolyam, 47. szám
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 309/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 22.)
- ↑ Illés László halotti bejegyzése a veszprémi állami halotti akv. 330/1965. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 22.)
Források
szerkesztés- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. II. kötet (Favartné – Komjáti Ferenc). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929].
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897.