Illyefalvi I. Lajos
Illyefalvi I. Lajos (teljes nevén Illyefalvi Imre Lajos, 1907-ig Janisch Imre Lajos) (Lajtafalu, 1881. március 9. – Budapest, 1944. április 10.) statisztikus, m. kir. kormányfőtanácsos.[2] A városszociológiai adatfelvétel és adatfeldolgozás módszertanának korszerűsítője volt. 1936-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
| Illyefalvi I. Lajos | |
 | |
| Született | Janisch Imre Lajos 1881. március 9. Lajtafalu |
| Elhunyt | 1944. április 10. (63 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Prückler Ilka (1881-1966) |
| Foglalkozása | statisztikus, egyetemi oktató |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1907) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34-14-23)[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Illyefalvi I. Lajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésApja Janisch Lajos, posta-főtiszt, anyja Griess Etelka (1857–1905).[3] 1907-ben szerezte meg bölcsészdoktori oklevelét a Budapesti Tudományegyetemen. A következő évben, 1908-ban Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának tisztviselője lett. 1911-től fogalmazói, 1918-tól segédtitkári, 1924-től aligazgatói minőségben tevékenykedett az intézményben, melynek munkáját 1926–1943 között igazgatóként irányította. Ezzel párhuzamosan 1933-tól a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a közigazgatási statisztika meghívott előadója, 1937–1939 között címzetes nyilvános rendkívüli tanára volt. 1940–1942-ben az árellenőrzés országos kormánybiztosa volt, feladata az ármegállapítási, áremelési és forgalmiadó-felszámítási irányelvek kidolgozása és betartatása volt.
Házassága
szerkesztés1918. október 28-án Budapesten,[4] feleségül vette a római katolikus pesti polgári Prückler családból való Prückler Ilona Mária Magdolna "Ilka" (*Budapest, 1881. augusztus 25.–†Budapest, 1966. július 22.),[5] akinek a szülei Prückler László (1847–1929) pesti pezsgőgyáros és Oberhauser Ilka (1856–1883).[6] A menyasszonynak az apai nagyszülei Prückler Ignác (1809–1876), pezsgőgyáros, a Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára társtulajdonosa, a magyar kereskedelmi bank, az osztrák nemzeti bank, az első hazai takarékpénztár és az első magyar általános biztosító társulat igazgató tanácsosa,[7] és Wagner Lujza (1815–1883) voltak.[8] Illyefalvi Lajosné Prückler Ilona leánytestvérei: Prückler Margit, akinek a férje ifjabb Kienast Ferenc (1879–1953), hegymászó, budapesti kereskedő, svájci főkonzul Magyarországon, valamint Prückler Lujza (1879–1917), akinek a férje noszlopi Noszlopy Aladár (1875–1958), fővárosi adóhivatali főtanácsos, székesfővárosi főjegyző, máltai lovag.
Fiumei Úti Sírkertben lévő sírját (34-14-23) a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben).
Munkássága
szerkesztésStatisztikai munkássága főként a városi népességgel kapcsolatos gazdasági, társadalmi, oktatásügyi adatfelvételezés és -feldolgozás módszertanára irányult. Behatóan tanulmányozta az egyes társadalmi és foglalkozási csoportok, valamint úttörő módon a gyermekek és a nők szociális és demográfiai mutatóit. Mindemellett jelentős szerepet játszott Budapest korszerű statisztikai műhelyének kiépítésében is. 1926-tól szerkesztette a Városi Szemle című városszociológiai folyóiratot, 1927-ben pedig több sorozatot, periodikát indított útjára és szerkesztett egészen haláláig: Statisztikai Közlemények, Budapest Székesfőváros Közigazgatási és Statisztikai Évkönyve, Budapest Főváros Statisztikai Havi Füzetei (ez utóbbit 1943-ig szerkesztette). 1939–1943 között a Statisztikai Értesítő szerkesztője volt.
Tudományos eredményei elismeréseképpen 1936-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1929-től tagja volt a hágai Nemzetközi Statisztikai Intézetnek (International Statistical Institute, ISI), amelynek nagyvárosi statisztikai bizottságában állandó előadóként tevékenykedett 1934 után. 1937-től a Magyar Statisztikai Társaság alelnöki tisztét töltötte be. Részt vett a szabadkőműves-mozgalomban, 1917-től az Eötvös-páholy tagja volt.
Főbb művei
szerkesztés- Lengyelországnak elzálogosított XIII szepesi város története, Makó, 1907
- A főváros közoktatási ügye, Budapest, 1912
- A főváros népessége, Budapest, 1927
- Budapest épület- és lakásviszonyai az 1920–25 években, Budapest, 1927
- A munkások szociális és gazdasági viszonyai Budapesten, Budapest, 1930
- A kenyérkereső nő Budapesten, Budapest, 1930
- Tíz év Budapest főváros életéből a világháború után, Budapest, 1930
- Budapest székesfőváros napjainkban és a világháború előtt, Budapest, 1932
- A hatvanéves főváros, Budapest, 1933
- A székesfőváros közigazgatási alkalmazottai, Budapest, 1934
- A székesfőváros múltja és jelene grafikus ábrázolásban, Budapest, 1934
- A választási névjegyzékek körüli munkálatok racionalizálása, Budapest, 1934
- A főváros polgári népességének szociális és gazdasági viszonyai, Budapest, 1935
- A gyermek Budapesten, Budapest, 1935
- A közoktatásügy Budapesten a világháborút megelőző években, Budapest, 1935
- Budapest székesfőváros áruforgalma, Budapest, 1937
- Az ügyvédek, orvosok és mérnökök szociális és gazdasági viszonyai Budapesten, Budapest, 1939
- A székesfőváros jelentősége hazánk anyagi és szellemi művelődésében, Budapest, 1940
- Csonka hazánk városai a statisztika tükrében, I–II. köt., Budapest, 1940–1944
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://temeto.envimap.hu/content/photos_normal/fiumei/d7/03/c0/8d-d828-7be0-67e6-4263fa788dd7.jpg
- ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Illyefalvi Imre Lajos
- ↑ Orszégos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Illyefalvi (Janisch) Lajosné Griess Etelka
- ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest IX. kerület - házasságok - Illyefalvi Lajos és Prückler Ilona házassága - 1918. okt. 28.
- ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Illyefalvi Imre Lajosné Prückler Ilka
- ↑ http://epa.oszk.hu/00000/00003/00052/pdf/190612117.pdf
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések idősebb Prückler Ignác
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések idősebb Prückler Ignácné Wagner Louiza
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 772. o.
- Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 797. o. ISBN 963-9257-00-1
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 453–454. o. ISBN 963-547-414-8