Inotai hőerőmű

Az Inotai hőerőmű (korábbi nevén November 7. hőerőmű) az 1950-es évek egyik legnagyobb magyarországi ipari beruházása volt. A hőerőmű 50 évig szolgáltatott áramot, bezárására és leszerelésére 2001-ben került sor.

Inotai hőerőmű
November 7. hőerőmű
Az erőmű még működés közben, az előtte húzódó 8-as főúttal
Ország	Magyarország
Hely	Inota (Várpalota)
Építési adatok
Építés éve	1950–1954
Megnyitás	1951
Rekonstrukciók évei	1973, 1977–1980
Lebontás éve	1999-től részlegesen
Hasznosítása
Felhasználási terület	hőerőmű
Alapadatok
Kimenő teljesítmény	320 MW
Magassága	(kémény) 105 m
Elhelyezkedése
Inotai hőerőmű Pozíció Várpalota környéke térképén
é. sz. 47° 11′ 59″, k. h. 18° 12′ 04″47.1997696, 18.2011469
A Wikimédia Commons tartalmaz Inotai hőerőmű témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az erőmű építése

Az erőmű építésének igénye 1949-ben vetődött fel. A létesítmény terveit csehszlovák mérnökök dolgozták ki az 1949 őszén kötött államközi megállapodás keretében. Az erőművet az első ötéves terv keretében, Várpalota keleti külterületén tervezték megvalósítani, közvetlenül a várpalotai alumíniumkohó számára kijelölt terület mellett. Az erőmű építése 1950 márciusában kezdődött, az erőműépítő Inotai Erőmű Vállalatot 1951. november 29-én alapították meg. A kivitelezés magyar fővállalkozói a Magyar Gyárépítő Vállalat és 31-es Állami Építőipari Tröszt voltak. Az erőművi berendezések beltéri szerelését a csehszlovák partnercégek végezték. A létesítmény 1951. november 7-én kezdte meg a próbaüzemét, akkor kapta hivatalos nevét is: November 7. Hőerőmű. A létesítmény ugyanezen év december 6-án kezdte meg az áram betáplálását a magyarországi elektromos hálózatba. A létesítmény az átadást követően is fejlődött, ez újabb kazánokat 1954-ig fokozatosan vonták be a termelésbe. A létesítmény névleges teljesítménye teljes kiépülésével 120 MW volt, benne hét gőzkazán és hat turbógenerátor üzemelt.

A létesítmény működését kezdetben jelentős nehézségek hátráltatták. A működés első időszakában folyamatosak voltak a belső erőművi berendezések meghibásodásai, amelyeket a csehszlovák féllel kellett javíttatni. Elégtelennek mutatkozott a beérkező szén mennyisége is, a szomszédos bányatelken üzemelő várpalotai szénbánya képtelen volt a megfelelő mennyiségű szenet biztosítani az erőműnek, ezért távolabbi bányákból vasúton kellett beszállítani a kellő mennyiségű fűtőanyagot.

Hanyatlás és bezárás

1973 és 1975 között az erőműben egy gázturbinás csúcserőművet is építettek, amely a csúcsterhelések idején működött. A csúcserőmű üzembe helyezésével az inotai létesítmény névleges teljesítménye 164 MW-ra nőtt. 1977-től kezdődött az erőmű kazánjainak fokozatos renoválása, mivel az addigi üzemidő alatt azok teljesen elhasználódtak. Az 1980-as évekre már fokozódó gondot jelentett a létesítmény környezetszennyező mivolta is, működésének egyetlen napja alatt 120 tonna kén-dioxidot bocsátott a levegőbe. A környezetvédelmi előírások szigorodása miatt 1990-ig pernyeleválasztó berendezéseket telepítettek. Az ekkorra erőteljesen avuló erőműben átépítések és bontások kezdődtek, hogy a telephely modernizációjával később majd biztosítani lehessen a termelés fenntartását. 1998. március 2-án az erőművet birtokló Bakonyi Erőmű Vállalatot a magyar állam privatizálta, így az erőmű is magánkézbe került. 1999-ben a létesítmény egyik kéményét is lebontották. A fejlesztési projekt azonban elkésett, az erőműre ekkor már nem volt igény. 1999-ben a Magyar Villamos Művek jelezte, hogy nem kívánja meghosszabbítani az erőművel fennálló szerződését. 2000 márciusa után már nem üzemelt a gázturbinás csúcserőmű. Ekkorra az erőmű már csak árnyéka volt önmagának, teljesítménye a korábbi időszak alig tizedére zsugorodott. A szenes erőművet végül hosszabb előkészítés után 2001. december 30-án állították le. A következő hónapokban a berendezéseket leszerelték, az épületek egy részét pedig lebontották. Az erőmű 105 méter magas kéményét 2011 szeptemberében balesetveszély miatt felrobbantották. 2012-től a II. számú zagykazettában hulladéklerakó üzemel.

Működése idején az erőmű és a köré szerveződő létesítmények saját irányítószámmal rendelkeztek: 8104.

Filmforgatások

• A Veszettek című filmben is feltűnik.
• Az erőműben forgatták a Szárnyas fejvadász 2049 c. film egyes jeleneteit.

Legális vezetett túrák

A Túrajó Veszprém szervez fotós túrákat az Inotai Erőműbe jellemzően "Csúcs volt Inotán" címmel. Időnként fényfestéses események is fotózhatóak.

Inotai fesztivál

2023.08.31. és 2023.09.03. között megrendezték az első Inotai fesztivált, ahol techno zene és fényfestéses események voltak.

Galéria

• 
  Bejárat
• 
  A három hűtőtorony
• 
  Egy hűtőtorony belülről
• 
  Egy hűtőtorony belülről
• 
  Az erőmű főépülete
• 
  Az erőmű belülről
• 
  Az erőmű belülről
• 
  Szénrakodó
• 
  A két kazán között
• 
  Lépcső
• 
  Plafon
• 
  Az egyik kazán bontása

Inota fesztivál (2023)

• 
  Kazántér
• 
  Turbinacsarnok
• 
• 
  Hűtőtorony, fényjáték
• 
  Hűtőtornyok

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Inotai hőerőmű témájú kategóriát.
• Szunnyadó erőmű – Elképesztő fotósorozat Archiválva 2016. augusztus 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, veol.hu