Inulin
Kémiai azonosítók
CAS-szám 9005-80-5
PubChem 24763
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C6nH10n+2O5n+1
Moláris tömeg Polimer, n-től függ
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az inulinok természetben előforduló poliszacharidok, melyek számos növényfajban megtalálhatóak.[1] Nevét az örménygyökér (Inula helenium) latin nemzetségneve után kapta.

Az élelmi rostok fruktán csoportjába sorolják. A növényekben energiatároló funkciója van és általában a gyökérben vagy a rizómában halmozódik fel. Azok a növények, amelyek inulint raktároznak, általában nem tartalmaznak keményítőt.

Az inulinok polimerek, melyek fruktózegységekből állnak össze és csak végződéseiken tartalmaznak glükózt. A fruktózegységek béta-(2-1) glikozidos kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. A növényi inulinok általában 20 és több ezer közötti fruktózegységből állnak. A kisebb molekulákat frukto-oligoszacharidoknak (FOS) nevezik, legegyszerűbb képviselőjük az 1-kesztóz, amely 2 fruktóz és 1 glükóz egységet tartalmaz.

Az inulinokat a következő módon nevezik el: ahol n a fruktózegységek száma, és py a piranozil rövidítése:

  • Inulinok terminális glükózzal:
alfa-D-glükopiranozil-[béta-D-fruktofuranozil](n-1)-D-fruktofuranozidok, röviden: GpyFn.
  • Inulinok terminális glükóz nélkül:
béta-D-fruktopiranozil-[D-fruktofuranozil](n-1)-D-fruktofuranozidok, röviden: FpyFn.

Az inulinok hidrolízisével frukto-oligoszacharidok keletkezhetnek, melyek polimerizációs foka ≤ 10.

Az emberi ptialin és amiláz enzimek az inulinokat nem képesek lebontani, csak a keményítőket. Az inulin tehát bontatlanul halad át az emésztőrendszeren. A vastagbél baktériumflórája kezdi bontani, ez pedig táplálja a szimbionta anaerob bélbaktériumokat. Ez jelentős mennyiségű CO2-, hidrogén- és metántermelődéssel jár, emiatt az inulintartalmú élelmiszerek flatulenciát (bélgázképződést, szelet, puffadást) okozhatnak.

Fruktóz felszívódási zavarban szenvedő betegek számára egészségügyi kockázatot jelent az inulin fogyasztása.

Természetes inulinforrások

szerkesztés

Inulinban gazdag növények:

Hivatkozások

szerkesztés
  1. Roberfroid M. „Introducing inulin-type fructans.”. Br J Nutr 93 Suppl 1, S13-25. o. PMID 15877886. 
  2. http://www.elestar.hu/2010/01/29/10-dolog-amit-a-csicsokarol-tudni-kell/ Archiválva 2010. július 31-i dátummal a Wayback Machine-ben Csicsóka inulintartalma