Irsai Vera
Irsai Vera, férjezett Janovits Ferencné (Budapest, Terézváros, 1908. október 12.[2] – Budapest, 1971. december 7.)[3][4] zenepedagógus.
| Irsai Vera | |
| Született | Irsai Veronika 1908. október 12.[1] Budapest VI. kerülete |
| Elhunyt | 1971. december 7. (63 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | zenepedagógus |
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésIrsai Ervin (1881–1954) gépészmérnök és Herzfeld Ilona gyermekeként született zsidó családban.[5] 1913-ban édesanyjával együtt kikeresztelkedett az unitárius vallásra.[2] Középiskolai tanulmányait a Budapesti VI. Kerületi Magyar Királyi Felsőbb Leányiskola és Leánygimnáziumban,[6] illetve a Fodor Zeneiskolában végezte. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1932-ben szerzett zongoratanári oklevelet, majd a második világháború végéig magánórákat adott. Cikkei megjelentek a Pesti Naplóban és a Jövő Útjain című pedagógiai lapban.
A háború után rövid ideig fővárosi zeneiskolai tanárként, majd szakfelügyelőként dolgozott. Ekkor kezdett úttörő jelentőségű szolfézskiadványokat összeállítani. 1949-ben alapítótagja volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének és részt vett az Országos Zenepedagógus Szakosztály létrehozásában is. A következő években megszervezte a Fővárosi Zeneiskola Szervezetet, amelynek 1952-től igazgatója volt 1968-as nyugdíjba vonulásáig. Az 1959 májusától megjelenő Parlando című zenepedagógiai folyóirat szerkesztőbizottságának tagja volt.
Szakcikkei és tanulmányai zenei szaklapokban jelentek meg.
Házastársa Janovits Ferenc Gábor (1901–?) okleveles gépészmérnök volt, Janovits Pál újságíró és Keményffi Etelka fia, akihez 1933. november 17-én Budapesten, a Terézvárosban ment nőül.[7] Férje esküvői tanúja Vészi József író, újságíró volt.
A Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.
Művei
szerkesztés- Zenei előképző : a hangszertanítást megelőző csoportos zenei oktatás kézikönyve (Budapest, 1947)
- Szolfézs Példatár 1-2., Alsófok (Agócsy Lászlóval, Szőnyi Erzsébettel, 1952/53)
- Jegyzetek a szolfézs példatár 1. kötetéhez (Budapest, 1953, 2. kiadás: Budapest, 1956)
Díjai, elismerései
szerkesztés- Magyar Népköztársasági Érdemérem bronz fokozata (1952)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1968)[8]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Irsai Vera, Janovics Ferencné, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06707/06814.htm
- ↑ a b Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 2592/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 12.)
- ↑ „Elhunyt J. Irsai Vera”, Népszabadság, 1971. december 20., 8. oldal (Hozzáférés: 2021. július 12.)
- ↑ Gyászjelentése (1971). (Hozzáférés: 2021. július 12.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 709/1907. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 12.)
- ↑ „Iskolai értesítők”, Magy. kir. állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium, Budapest - A tanulók névsora, 1920. november 23. (Hozzáférés: 2021. július 12.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1694/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
- ↑ Magyar Közlöny, 1968. július 7. (55. szám)
Források
szerkesztés- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Szendrő Mária. „Elhunyt Irsai Vera”, Szocialista Művészetért, 1972. január 1. (Hozzáférés: 2021. július 12.)
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Szatmári László (1974). „Tizenöt éves a Parlando”. Parlando (Magyarország) 16 (2), 1. o. (Hozzáférés: 2021. július 12.)
